… szombati tennivalókról, de nem merted megkérdezni - vagy épp’ nem volt kitõl. a szertartás elõkészítésétõl a gyertyagyújtáson és a szombat-check listen át a havdaláig. dalok, receptek, törvények.
www.aish.com/shabbat
Monthly Archive for 2004. december.Page 2 of 5
“Nincsenek itt már zsidók” - így az egyik illetékes, mondván, hogy mit okoskodunk ezzel a zsidónegyed dologgal. A száz évvel korábbi állapotokhoz képest valóban sokkal kevesebb zsidó él Budapest ezen részén - szétszóródtak már a városban. De itt van a három nagy zsinagóga: a szépséges Rumbach üresen, elhagyatottan várja a pusztulást; a Dohány templomot felújították; a Kazinczy homlokzatán még mindig ott vannak a világháborús lövések nyomai, a szép kapu lábazata foszlik a rozsdától. Aztán az udvarokban meghúzódó kisebb imaházak, mint a Vasvári Pál utca 5-ben; a szerény táblák alatt ma is mûködõ parókakészítõ, kóser húsboltok, a judaikát árusító kézmûves-boltok, apró ékszer és ajándéküzletek. A híres könyvesboltokból, antikváriumokból nem sok maradt, de az új kávéházak, üzletek nyomán, semmi kétség, lesznek hamarosan újak.
Eva M. Amichay, városgazdász-újságíró: Egy kultúrát akartak felszámolni
“Its hard to be a Jew on Christmas
My friends won’t let me join in any games
And I can’t sing Christmas songs, or decorate a Christmas tree
Or leave water out for Rudolph coz there’s something wrong with me
My people don’t believe in Jesus Christ divinity
I am a Jew. A lonely Jew on Christmas
Chanukah is nice but why is it, that Santa pass’ over my house every year
And instead of eating ham I have to eat kosher lat-kees
Instead of Silent Night I’m singing Ho Chak Da Do Devish
And what is up with lighting all those candles tell me please
I am a Jew, a lonely Jew,
I’d be merry but I’m Hebrew,
on Christmas.”
(Kyle “Lonely Jew on Christmas” dala, South Park “Mr. Hanky” Karácsonyi Epizód)
Na és Ti? Hogyan ünnepelitek vagy nem-ünnepelitek a Karácsonyt?
“watch out for emergencies. they are your big chance!”
reiner frigyes eredetileg jogásznak készült, majd 1905-tõl zongora és zeneszerzés-tanulmányait a budapesti zeneakadémián végezte - többek között - bartók tanítványaként. 1909-ben a budapesti népszínház-vígopera korrepetitora, 1910-ben a ljubljanai színház karmestere, 1911-14 között a budapesti népopera karmestere volt. ezután több európai nagyvárosba (róma, barcelona, hamburg) hívták meg vendégkarmesterként, majd 1922-tõl haláláig (1963. november 15. - new york, wagner az istenek alkonya címû zenedrámájának bemutatójára készülve) az usa-ban élt. 1888. december 19-én született budapesten.
Végre nem csak középkorú szakállas zsidók hegedûlnek a háztetõkön! Az izraeli Miri Ben-Ari 26 éves, az elmúlt években Jay-Z és Kanye West albumain bukkant fel - jövõ év elején pedig megjelenik elsõ saját lemeze is.
Tíz éves a TASZ! Most vasárnap lesz a születésnap.
a valóságshow-mánia természetesen izraelt sem hagyta érintetlenül.
a “szokásos” szériák (pop idol, big brother, the bachelorette) adaptációi után november végén elindult a nagykövet címû sorozat a channel 2-n. a mûsor lényege, hogy “az ország legtehetségesebb, -intelligensebb és -motiváltabb 12 embere versengjen a szóvivõi tisztségért”. a gyõztes egyéves szerzõdést kap egy pr-ügynökségtõl new yorkban, feladata pedig izrael országimázsának képviselete az egyesült államokban.
a mûsor alaposan felkavarta a kedélyeket, ám az ötletet minden bárgyúsága éa a reality show-mûfajjal kapcsolatos összes ellenérzésem dacára végiggondolásra ajánlanám magyarországon is. lehet, hogy nem tony curtis a legjobb országimázs-építõ?
a vetélkedõ eseményeirõl bõvebben >>
jew is a jewel
jew is always relevant
jew is unique
jew is religious or not
jew is not a verb
jew is pretty simple
jew is not a question to be
jew is who
jew is you
“üs minden jampec újra itt van velem,
Sok frufru baby és cso-csó király.
Csörög a gyöngysor, zizzen a selyem,
Bugira bukik a lányka, úgy riszál.
Egy szó mint száz, bezsong a ház.”
(Fenyõ Miklós: Egy szó, mint száz)
Jampec: ‘furcsa öltözetû ember’, a jiddisbe a szlávból került yampotsból, ott ‘bolond’ jelentésben. A Magyar ürtelmezõ Kéziszótár szerint ‘divatmajomként öltözködõ, feltûnõsködõ, léha fiatalember’. Ide tartozik még a séró szó is a héber se’ar ‘haj’ szóból.
Seres László:
Samp azt kérdi, miért lesznek bûnbakok a kínaiak (pl. Jobbik), que-je-fusse pedig azt, hol tart a kínai-zsidó népszerûtlenségi verseny.
Ez utóbbival kezdeném: szerintem továbbra is a zsidók vezetnek, legalábbis Európában, ahol õk némi idõelõnnyel (2 ezer év) indulhattak, szegény kínaiak csak most kezdték, rájuk még külön ki kell találni egy Peking bölcseinek jegyzõkönyvét (világuralom, ott vannak mindenhol, kezükben a kereskedelem, a pénz, már csak idõ kérdése a vérvád).
http://www.nol.hu/cikk/344622/
“újabb tizennégy magyarnak ítélte oda a világ igaza-kitüntetést a jeruzsálemi jad vasem intézet; tizenkét kitüntetett, köztük karády katalin filmszínész-énekes posztumusz részesült az elismerésben.” >>
Az öreg Jákob váratlanul megtudja: fia él! József felfedi kilétét testvérei elõtt. Jákob azonnal felkerekedik, hogy mielõtt megláthassa szeretett gyermekét, a várva várt találkozáskor azonban nem mutatja ki érzelmeit.
Szaftosabb részek, pikáns részletek péntek este, a jobb zsinagógákban!
76 évvel ezelõtt bécsben megszületett friedrich stowasser - fölvett nevén friedensreich hundertwasser (kábé= “a százvíz békebirodalma”) osztrák festõ, grafikus, építész.
bár 1948-ban a bécsi képzõmûvészeti akadémiára került, de hamarosan otthagyta, mert “untatta a tanmenet”. autodidakta lett, külföldi útjai és klimt, schiele illetve klee képi világa is hatottak rá, de a keleti miniatúrák és a japán fametszetek formakincse sem hagyta hidegen. fõ célja a dekorativitás, hajlik az absztrakcióra, sok élénk színt használ. hundertwasser az ember öt bõrérõl beszél: a saját bõrünk, a ruházat, a ház, a szociális környezet (a családtól a nemzetig), valamint a globalitás. tevékenysége mindezen szférákra kiterjedt, s számos akcióval hívta fel magára a figyelmet. leghíresebb és talán legismertebb alkotása az 1983-86 között épült bécsi “hundertwasser-ház”, s a közelében lévõ múzeum, ahol a festõ mûveibõl állandó kiállítás látható.
Petschauer Attila (Budapest, 1904. december 14.) nem csak vívó, hanem újságíró is volt. Az 1928-as Amszterdam-i és az 1932-es Los Angeles-i olimpián a kard csapattal aranyérmet nyert. Egyéniben Amszterdamban ezüstérmet nyert, Los Angelesben pedig 5. helyezést ért el. 1930-as és 1931-es Európa Bajnokságon csapatban Európa Bajnokságot nyert. Egyéniben 1925-ben, 1926-ban, 1929-ben és 1930-ban ezüstérmet nyert, harmadik helyezett lett 1931-ben. 10 éves korában kezdett vívni, Santelli mester fedezte fel benne az igazi tehetséget középiskolás korában, amikor bajnokságot nyert. ? nevezte el az “új D’Artagnant”-nak. Mint ember, egy nagyon jó humorú, kedves ember volt. Mint sportember, mindig a második volt, annak ellenére, hogy a technikája csodálatos volt.
A nácizmus áldozatává vált, amikor munkatáborba vitték Ukrajnába, ahol megfagyott. Szabó István híres filmje, a “Napfény íze” részben az õ életérõl szól.
