Monthly Archive for 2005. február.Page 2 of 2

It’s all about da peace

Shalom motherfucker T-shirt in action

Cselédbõl lett ötszörös olimpiai bajnok

Keleti Ágnes

“A szerencsétlenségben mindig szerencsés voltam” - fedte fel sikereinek titkát az ötszörös olimpiai bajnok Keleti Ágnes, a Nemzet Sportolója. A zsidó családba, Klein néven született nagyszerû tornász a második világháborúban megmenekült a deportálástól, életben maradásáért szûcssegéd lett, volt a nyilasok cselédje, ha kellett bútorokat cipelt, hogy ne haljon éhen. Az ‘56-os forradalomban egy golyó majdnem végzett vele, utána Ausztráliában telepedett le, öt bajnoki címe ellenére mégis betanított munkás lett. Félév múlva Izraelbe került, telenként most is ott él, a nyarakat Magyarországon tölti. Az Indexnek számvetést készített, utolsó vágyát is elárulta, és azt is összeszámolta, hányszor volt életveszélyben.

Ághassi Attila (Index) interjúja Keleti Ágnessel >>

Családi találkozó, 61 év után

Hana Katz and Klara Bleier

“Klara Bleier and Hana Katz thought each other dead, swallowed 61 years ago, like the rest of their family, in the maw of Auschwitz.

The sisters were separated in October 1944 in the Budapest ghetto when Hana left one day to find work and food. She never returned.

But both came through the chaos of the end of the war against the Nazis, the death marches and the refugee camps; both came to Israel in 1948 and raised families, 45 miles apart. Both thought they were sole survivors.”


A New York Times sztorija >>

(ingyenes regisztrációval)

Helen Epstein

Helen Epstein: Anyám nyomában

Helen Epstein, a Prágában született amerikai írónõ Children of the Holocaust (1979) kötetével robbant be az irodalmi életbe, mely másik könyvéhez hasonlóan Music Talks (1987), Joe Papp: An American Life (1994) jónéhány nyelvre lefordítottak.

Az Anyám nyomában önéletrajzi kötetében Helen Epstein lenyûgözõ stílusban számol be saját családtörténeti kutatásáról, arról, ahogy édesanyja és nagymamája élettörténete után nyomozott az 1989 után szabaddá vált Csehországban. A kötet egyedülállóan õszinte a zsidó kultúra és a soá történetének nõi szempontú bemutatásában.

Az EszterTáska Alapítvány és a Balassi Kiadó nevében most tiszletettel ajánljuk figyelmetekbe Helen Epstein: Anyám nyomában megjelenése alkalmából szervezett rendezvényeinket >>

Shabbat Swoosh

Shabbat swoosh

(Don’t roll on Shabbos.)

A kóser csajok szexibbek? (Alija ok #3)

hotfrum

A GrandMuftti megmondja.

The Challenge

Miron

Guy Miron (from Schechter Institute of Jewish Studies, Jerusalem) will give a lecture at CEU on Tuesday, February 8 at 6 p.m.

Jewish Regeneration under Siege: The Challenge of German Jewry in the 1930s

The lecture will deal with the ways German Jewry coped with the decline of its emancipation during the first years of the Nazi regime. From January 1933 until November 1938 most of German Jewry’s pre-1933 organizations continued to be active and were even developed further. The activities of these political, social and cultural organizations will be discussed and analyzed within the wider framework of German-Jewish history, with a particular focus on questions of identity.

Be there or be square.

Suicide Bomber Barbie

Suicide Bomber Barbie

Az egész úgy kezdõdött, hogy Ruth Handler észrevette, a lánya, Barbara úgy játszik a papírbabákkal mintha azok felnõttek lennének. Az anya ráeszmélt hogy ebben az idõben a piacon csak pólyásbabák voltak és szükség van olyan babára amely arra készteti a kislányokat, hogy azon gondolkodjanak, milyenek akarnak lenni amikor majd felnõnek.

43 évvel késõbb, a második palesztín intifáda legvéresebb évében Simon Tyszko megalkotja a Suicide Bomber Barbie-t.

Formula Echad

Tel-Avivban bejelentették, hogy a Minardi istálló tesztpilótának szerzõdtette a Budapesten élõ, izraeli születésû Chanoch Nissanyt. ? lesz az elsõ izraeli szereplõ az F1-ben.

Kol hakavod!

Link

Hajós (Guttmann) Alfréd

Hajós Alfréd

“Magyarország elsõ olimpiai bajnoka. 100 és 200 méteren is nyert Athénban 1896-ban. A BTC színeiben részt vett az elsõ magyarországi labdarúgó-mérkõzésen, tagja volt az elsõ nemzeti válogatottnak, majd a válogatott edzõje lett. A magyar sportépítészet legkiemelkedõbb képviselõje, számos sportlétesítmény tervezõje. Lauber Dezsõvel az 1924. évi Olimpián Párizsban ezüstérmet nyert az Olimpia mûvészeti versenyeiben, építészet kategóriában; a pályamunka egy stadion terve volt (az aranyérmet nem ítélték oda). A Magyar Olimpiai Bizottság alapító elnöke.”

Guttmann Alfréd néven látta meg a napvilágot 1878. február 1-én.