Mindannyiran híres ‘celebritik’ (szinésznõ, színész, komikus, rabbi, rocksztár, komolyzenész, író-filozófus) és mindannyian zsidók.
Mi a közös a fenti emberekben még ezen kívül? Lehet találgatni, válasz majd a következõ bejegyzésben! (A bejegyzés címe segítség.)
Perry (Bernstein) Farrel épphogy lemaradt a Nagy Rock n’ Roll Svindli szavazásról, de ettõl függetlenül személyes kedvencem. (Második körben benne lesz.)
Perry együttesének, a Jane’s Addiction-nek köszönhetjük tulajdonképpen a zenei “kilencvenes éveket”, a Lollapalooza pedig az elsõ alternatív utazó rockfesztivál volt - a mi generációnk (x) Woodstock-ja. Már ennyi is elég lett volna (’dayenu!‘), de utána jött még a remek Porno for Pyros és egy gyönyörõ/zseniális szólólemez is, a 2001-es Song Yet To Be Sung.
Ekkortájt már érzõdött, hogy a dionüszoszi élemszemléletérõl is híres hirhedt Perry életében változások zajlanak: a szólóanyag egyik fõ inspirációs forrása a zsidó miszticizmus volt. Perry körülbelül ekkortájtól ‘DJ Peretz’ néven lemezeket is pakol klubbokban, ezen a néven a Lollapalooza-án is fellépett.
A végkifejlet: Peretz annak rendje módja szerint baal teshuva lett (a szó héber jelentése: “a válasz birtokosa”), azaz olyan zsidó, aki megvilágosodott, visszatért a vallásosság útjára.
A fenti fotón az exhippi (és igen jó arcnak tûnõ) Yosef Langer chábád-rabbival látható, aki tanára és szellemi vezetõje lett. Dayenu!
Peretz a Forward-ban >>
The Rabbbi & The Rock Star (Metroactive Feature) >>
Az “ügy” egész pontosan 111 éve ezen a napon robbant ki, Alfred Dreyfus letartóztatásával. The rest is history.
1944-ben is voltak bátor zsidók. Hatvankettõ évvel ezelõtt, 1943. október 14-én a lengyel területen létesített sobibori láger foglyai fellázadtak. Ez volt az egyetlen náci koncentrációs tábor, ahol lázadás tört ki.
A nácik helyi lengyel munkásokkal és zsidó munkaszolgálatosokkal építtették fel a koncentrációs tábort 1942. márciusában. A viszonylag alacsony népességû terület közel volt a Chelm és Lublin körzetébe tömörült lengyel zsidósághoz.250 ezer embert pusztítottak el a lágerben két év alatt fõleg Lengyelországból és megszállt szovjet területekrõl.
üt gázkamrában nagy teljesítményû motorokból kibocsátott szénmonoxiddal ölték meg õket. 1943. október 14-én tört ki a lengyel, szovjet, német és holland rabok felkelése.
Több náci felügyelõt és ukrán õrt öltek meg a felkelõk. 365 fogoly megszökött, legtöbbjük a láger környéki aknamezõn vesztette életét. 47-en megmenekültek és túlélték a háborút. A táborban maradtakat megtorlásként agyonlõtték. A láger 1945 jauárjában felszabadult.
A tábor történetérõl ‘Sobibor, 14 octobre 1943, 16 heures’ címmel Claude Lanzmann, a Shoa címû film készítõje, 1991-ben készített dokumentumfilmet, melyben Yehuda Lerner, a felkelés egyik vezetõje meséli el emlékeit. A film, amely a megsemmisítõ táborban kitört felkelés történetét beszéli el, sokan ‘hitchcocki’-nak nevezték - a Les Cahiers du Cinéma egyenesen “az akciófilmek kvintesszenciájának”-, és sok kritikus Charles Chaplin nagyszerû Diktátorához, valamint Ernst Lubitch Lenni vagy nem lenni c. alkotásához hasonlította.
A lengyel kormány 1995-ben emlékmúzeumot létesített a láger helyén.
esetleg lehet ide is kattintani, de csak erõs gyomrúak próbálkozzanak. Kép sincsen, hasonló okokból; nem akarom elrontani a böjt utáni zabá… khm. ünnepi vacsorát. ;]
Akit a kapara szokása mélységesen felzaklat, annak ajánlom ezt a jópofa játékot. Akit nem, annak is.
(Jó, oké, már késõ, tegyétek el jövõre, vagy nemtudom. Nem árt a csirke így böjt után…)
Rég jelentkeztünk Velvet-típusú híradással, ugye? ?gyhogy íme ismét Scarlett Johansson, Jewish Princess, szupersztár (20). Most csak annyi a hír róla, hogy szegényt elhagyta pasija (Jared Leto, 33) - méghozzá egy “fiatalabb” nõért (Ashley Olsen, 19). Mecsohda világban élünk! :/
Jeri Zeder amerikai zsidó újságírónõ. 18 éve él “vegyes” házasságban nem zsidó férjével. A Lilith Magazin legutóbbi számába így nem annyira meglepõ módon errõl a témáról (zsidõ nõk vegyes házasságban) írt egy remek összefoglaló tanulmányt, amely letölthetõ PDF vagy DOC formátumokban is. Olvassátok, érdemes.
Ja, és tudtátok, hogy létezik egy “Interfaith Families” c. weboldal/közösség is? Ez még egy önálló posztot is megér majd.
Idõrõl idõre szeretünk szókincs-bõvítõ rovattal is jelentkezni. Ezúttal kedvenc angol akronímáimat szeretném megosztani veletek:
DYKWIA - azaz “Do You Know Who I Am?”; sztárok és wannabeek gyakran használt fordulata, pl. rendõri igazoltatáskor.
KAGOY - azaz “Kids Are Getting Younger Older”; manapság a gyerekek elõbb lesznek érettek, sokszor az eredetileg idõsebbeknek szánt dolgokat preferálják (ld. gimnazista fiúk kedvenc lapja a CKM/FHM).
MTA - “Model Turned Actor/Actress”. Ld. Geena Davis, Brad Pitt - a jobbak közül.
LGBTQ - “Lesbian, Gay, Bisexual,Transgender/Transsexual/, Queer/Questioning”; azaz a heterotól eltérõ szexuális identitású ember.
TMPMITW - “The Most Powerful Man In The World”. George W. Bush? A Pápa? Bill Gates? Alan Greenspan? ?k mind TMPMITW jelöltek.
SCUM - “Self-centered Urban Male”. Azaz a mensch ellentéte.
SINBAD -”Single Income, No boyfriend, Absolutely Desperate”
DIVA - “Divorced, Living Alone”
SITCOM - “Single Income, Two Children, Outrageous Mortgage”
üs végezetül, legyen egy zsidó-témájú is:
WASPs - White Ashkenazis Sympathizing with Palestinians. ;]
Savua tov!
Just for the record: én is azt a többséget gyarapítottam idén, akik nem voltak újévkor zsinagógában.
Pedig jó lenne idõnként IRL is izgalmas zsidó közösségben lenni, spirituálisan feltöltõdni, szellemileg felfrissülni… inspirációval eltelni.
Ám szerintem Magyarországon jelenleg nem mûködik olyan zsinagóga, amely a fentieket (akár csak részben is) nyújtaná. Nincsen olyan sul, ahol egy huszonéves zsidó yuppie értelmiségi fiatal igazán “otthon” érezhetné magát. Ahol megszólítják, ahol kíváncsiak rá, ahol reflektálni képesek élethelyzetére és problémáira, ahol akár releváns útmutatásokat kaphat.
(Vagy naív vagyok és a zsinagógáknak mindez nem is volt soha rendeltetésük? Keverem a rabbi szerepét a rogersiánus pszichológuséval? Tegyetek rendre.)
Arra gondoltam mégis, hogy esetleg egy “utolsó” próbálkozást tennék még. Undercover, de a jp blog nyilvánosságát felhasználva végigszafarizom (péntekrõl-péntekre) a budapesti zsinagógákat és megnézem õket magamnak. A tapasztalatokat, élményeket pedig itt megírnám -jó esetben együtt meg is beszéljük.
Mit gondoltok? ;]
[...] Here, then, is the irony of what you call Al-Aksa Intifada: In choosing terror, you lost the Jerusalem capital you could have gained through negotiations.
The key to understanding the meaning of unilateral withdrawal - a point missed not only by your people but by the Israeli Right as well - is that “unilateral” is no less important than “withdrawal.” Most Israelis have concluded that our Left was correct in its warnings against the moral and demographic dangers of occupation, and our Right was correct in its warnings that the Palestinian national movement had no intention of living in peace with a Jewish state in any borders. And so, if we cannot occupy you and we cannot make peace with you, the only option left to us is unilateral withdrawal and the fence - that is, determining our own borders in the absence of a negotiated peace.
The new Israeli determination to stop waiting for a nonexistent Palestinian partner and take our fate in our own hands is an Israeli, not a Palestinian, victory.
The Terror War has given Israeli society another crucial victory: a restored faith in the justness of our position. Aside from a vocal but fringe Left, most Israelis know that, at every crucial historic juncture in the last 70 years, when an offer to end the conflict was placed on the table, our side said yes and your side said no.
In 1937, you were offered 80 percent of the land; in 1947, 45 percent; in 2000, 22 percent. And now that self-destructive pattern has once again played itself out in the Terror War; with unilateral withdrawal and the fence, the map of potential Palestine has just gotten smaller. [...]
