Na, melyiket ki írta?
Azt hittem mindent tudok a VII. kerületrõl, hihettem ez azért is, mert elsõ munkahelyem a Rumbach Sebestyén utcában volt. A Sófár Egyesület meghívásának eleget téve körülsétáltam a három zsinagóga által határolt területet, és sokadszorra jöttem rá, soha nem árt egy szakavatott idegenvezetõ. Kiderült, hogy mi minden mellett sétáltam el nap, mint nap. Nem tudtam, hogy mûködõ MIKVE – rituális fürdõ – van Budapesten, teljesen rendbe hozott állapotban. Azt sem tudtam, hogy a Kazinczy utcai zsinagóga látogatható, csak az utcára nyíló bejáratát vallási hagyomány okán tartják zárva. A Szimpla nevû “romkocsma” léte, az ott érzékelhetõ multikulturális hangulat is újdonság volt számomra. Amit nem találtunk, az a kóser mészárszék, sajnos lebontották a házat ahol mûködött.
A séta alatt megéreztem valamit abból, amit a XIX. századtól a második világháborúig itt élt zsidó közösség, hagyott ránk. Meggyõzõdésem, hogy pozitív diszkriminációval és megfelelõ ösztönzõk alkalmazásával elõsegíthetõ, hogy élõ közösség jöjjön létre ebben az egyedülálló városrészben, ahová a világ minden tájáról jönnek a turisták.
Olvasom a Sófár Egyesület ötperces “villámcsõdület”-ét (augusztus 17-én este 6 óra, Herzl tér) és elgondolkodom.
A hagyományõrzés mindigis közel állt a szívemhez. Számomra is rendkívül fontos a saját vallási identitásom, a keresztény kultúra ápolása. Fájdalmasan érint, ha a háttérbe szorításának, lejáratásának, lekicsinylésének kísérleteit tapasztalom.
A Budapest legszebb múltjához hozzátartozó zsidó kultúra színvonalas és értelmes élesztgetését is fontosnak tartom. A fejlesztések hevületében néha az igyekezet homályosítja az értelmet. Jó, ha fejlesztenek a “Pesti Zsidó Háromszögben”, de vigyázni kell a nagy rohanásban. A rossz állapotú épületekkel együtt nehogy a zsidó kultúra lényegét is eltüntessék.
A kóser éttermek, a rituális fürdõ, a zsidó színházak, a hitközségek környékén rég oly szeretett vendéglõk, üzletecskék nehogy megszûnjenek, inkább keljenek új életre a három nagy zsinagóga “árnyékában”.
Tényleg adjunk jelt, hogy az értelem, a lélek, a tradíciók iránti egységes igény józan keretek közé szorítsa a lendületet!
Törvényi változástatásra van szükség, annak érdekében, hogy a pillanatnyi – vélt vagy valós – kerületi és üzleti érdekek miatt a fõváros épített értékei ne pusztulhassanak el. A jelenlegi önkormányzati rendszerben a Fõvárosi ünkormányzatnak nincsen érdemi beleszólása a régi pesti zsidónegyedben zajló folyamatokba.
