egy újabb ifjú dalospacsirta a színen: elisete az (elsõ) öböl-háború idején, 1991-ben érkezett izraelbe braziliából. az elsõ albuma 2004 áprilisában jelent meg ‘luar e café’ címen, a második pedig a tavaly márciusi ‘gaauga’. lábmozgatós brazil ritmusok, kicsit chill-out, kicsit szamba, kicsit portugál, nagyon héber.
[youtube]ur6cMFIbk7c[/youtube]
Stimm Elma: szerintem néha nem árt ha láccik mi van valójában
kár hogy kitörölted a “lett ügyet”
Shadai: máshol mindenhol ez megy..
ez a szar megy az index fórumokon, az origon, de még az iwiw-en is
én nem szeretnék “antiszemita-zsidó eszmecsere” oldalt a jp-n
semmi értelme
Stimm Elma: respekt
te blogod
Shadai: el lehet tenni persze ezeket a hozzászólásokat és idõnként “reflektálhatunk a jelenségre”
Jom Kipurkor. lol
Stimm Elma: antiszemitizusmentes judapest
kicsit steril, nem?
mesterséges buborék
Shadai: igen, úgy mint akár egy házibulin
ha bejön pl. egy idegen, mattrészeg társaság és elkezd kötözködni, kirakod õket, nem?
Stimm Elma: kirakom sõt
persze van, aki azt mondaná, hogy megint több a juda, mint a pest, de az van, hogy dzsingisz kedvenc holland fotósa éppen izraelben pihen. és fotózik természetesen. színes tel avivi képek az alábbi linkeken:
http://www.schlijper.nl
Köszönet Dzsingisznek.
Zsidó buli, magyar rendõrök, részeg értelmiségiek, reggae, májas és humusz.
Magas WTF faktor.
Via Siraly.co.hu
2005. szeptemberében még saját kezüleg indítottunk el egy mém-játékot itthon, de azóta valahogy kimaradtunk ezekbõl a dolgokból a jp blogon.
Most viszont sokadszorra kaptam(tuk) meg a legújabb webes mémõdést. Bár nagyrészt lefutott már a dolog, Vadjutka és Bettie Page miatt most mégis beszállunk. ‘Mémséges’ tovább…
A kvetch az egyik kedvenc jiddis kifejezésem: panaszkodást, siránkozást jelent.
Hogy vagy Grün? - kérdezte Kóhn Grüntõl
Ne is kérdezd! - válaszolta Grün Kóhnnak és közben enyhén lebiggyesztette ajkait.
üs te hogy vagy Kóhn? - kérdezett vissza Grün Kóhnnak.
Szoszo. - válaszolt Kóhn Grünnek és apró kis sóhaj hagyta el száját.
ürtitek.
üs hogy mi is most az apropó? Szívünknek legkedvesebb blogmotorja, a (mighty) WordPress KVETCH! néven fûgyökér-demokrata panaszládát indított. Kveccselõ zsidó énünk konstruktívabb oldalát pedig az új IDEAS oldalon tudjuk építõ munkára bírni.
Immár hetedik éve létezik egy pluralisztikus elven mûködõ, interdiszciplináris “Jewish Studies” program, ahol
a világ felsõpolcos akadémikusai tanítanak és ahol a kezdetek óta minden évben vannak magyar résztvevõk is?
Az iskola (görög!) neve Paideia és Stockholmban mûködik. Így látják magukat:
Paideia - The European Institute for Jewish Studies in Sweden - is a nondenominational academic framework established in 2000 with a foundational grant from the Swedish government. Within an interdisciplinary academic setting, Paideia educates leaders for Europe - academicians, artists and community activists - towards fluency in Jewish sources. In renewing interpretation of Jewish text, Paideia is reviving a European Jewish voice long silenced by Communism and post-Holocaust trauma - a voice that can contribute to a culturally rich and pluralistic Europe.
A mi Goldánk most a One Year Program fõnénije feje lett, ez azt is jelenti a gyakorlatban, hogy aki idén pályázik (és elnyer), az együtt bulizhat vele Stockholm zúzmarás utcáin. Annyit már tudunk tõle, hogy az iskola utcája tele van jobbnál jobb helyekkel, ahol éjszakánként “fürtökben lógnak az emberek”. üs a metró is jár hajnali kettõkor. Nice.
Szóval pályázzatok:
One Year Program (pdf) ››
Kurzusok listája (pdf) ››
Paideia Poster (pdf) ››
“i want judapest.org and i want it now” - angol verzió.
“lecker. locker. judapest.org.” - ez meg a német.
sloganizer.net. no igen.
Shadai: Szombaton és vasárnap is voltunk a Sirályban és mindkét este teljesen olyan volt, mintha egy jobbfajta házibuliba csöppentünk volna. Ahol sok a zsidó. (Axióma?)
Vasárnap este az ülõkép Társulat üveg- és tükör installációk közt zajló “Tükörvilág” címû elõadását is megnéztük a pincében: brilliáns.
Stimm Elma: A “Tükörvilág” tényleg nagyon varázslatos volt, olyan mint egy bûvészmutatványsorozat és egy misztikus történet összeboronálása - mindezt váratlan gyorsasággal fabrikálta össze egy csoport harmadéves üvegtervezõ szakos iparmûvészpalánta. Állítólag májusban vagy õsszel bemutatják a Trafóban is. Azt is mesélték hogy nemsokára lesz honlapjuk. Addig azonban nemsok helyen lehet róluk hallani. Reméljük még látjuk õket….
ha a korábban említett jewster túl homogén (és fapados) lenne a számodra, a hazai közösségi szolgáltatások nyújtotta kínálat pedig túlságosan kevéssé célzott, irány a myspace! s hogy egyértelmûsíthetõvé váljon a hovatartozás (ha épp’ ez lenne a fontos) kiegészítõk a chaispace-rõl: j-layouts, testreszabható virtuális menóra, pörgettyû, online héber-billentyûzet és más jóságok. akinek inge, vegye magára. vagy akár azt is megtudhatja, hogy a hegedûs a háztetõn melyik karaktere lenne, ha.
50% Urban Legend, 50% Reality, 100% Crazy Shit.
A Bukott Zsidó Reklámfilmes teljes tanulságos története.
Biccentés: Orthodox Anarchist
a hatnapos háborúban paratrooperként szolgálatot teljesítõ késõbbi fotómodell és kanálhajlító kisiparos mostanában a ‘the successor’ címû para-realityt hostolja. a forgatókönyv szerint tíz versenyzõ méri össze para-képességeit s mindeközben uri is mutat ezt-azt, pl. távgyógyítja az ötven éve nem járó órákat (s milyen meglepõ: mindig akad egy-egy elképedt betelefonáló, aki elújságolja, hogy újra jár a nagyi ósdi krumplija). ha kedvenc hazai távgyógyászunkkóklerünk rágyúrna egy kicsit, simán leforgathatnák vele a hazai mutációt. a licenszért a keshet tv-nél lehet próbálkozni.
[youtube]pK6NMXEDDSQ[/youtube]
ps: egyébként egészen érdekes brand personalityt fejlesztett magából a srác… nekünk meg marad anettka meg donatellácska anyukácskája.
A Judapest idõben szól: arról suttognak Hollywoodban, hogy Natalie Portman (sz: Natalie Hershlag/נטלי הרשלג Jeruzsálem, Izrael 1981.06.09.) lesz az új Indiana Jones - egész pontosan Indy lányát fogja alakítani a film negyedik részében.
A miheztartást végett: Natalie lett a tavalyi “legszexibb vegetáriánus” verseny nõi gyõztese a PETA.ORG szavazáson, kitûnõ eredménnyel végzett a jeruzsálemi Héber Egyetemen, valamint Erdõs számmal is rendelkezik.
25 év, 150 centi, egy norah jones-ba oltott joan baezlou reed raszta fürtökkel - egyenesen brooklynból. én most egy kicsit szerelmes vagyok, azt hiszem.
[youtube]L7MyWQaYNMw[/youtube]
“Teddy volt Jeruzsálem és Jeruzsálem volt Teddy.” (Uri Lupolianski, J-town jelenlegi fõpolgármestere)
Elhunyt a magyarországi születésû Teddy Kollek, aki 1965-1993 között irányította Jeruzsálemet. A hatnapos háború után az õ vezetésével egyesült újra Jeruzsálem és az õ irányításával vált modern, jelentõs várossá.
Kollek Nagyvázsonyban látott napvilágot 1911-ben, Bécsben nõtt fel, majd 1935-ben kivándorolt családjával Erec Izraelbe (”Palesztínába”). Kibucot alapított, majd a második világháború kitörése elõtt Európában próbálta menteni a zsidókat, többek közt sikerült rábeszélnie Adolf Eichmannt, hogy 3000 koncentrációs tábori rabot Angliába engedjen.
Izrael megalakulása után a munkáspártban politizált, majd 1965-tõl 28 éven át Jeruzsálem polgármestere volt. Mr. Jeruzsálemként kulcsszerepe volt a város (újjá-)egyesítésében és újjáépítésében az 1967-es hatnapos háború után, modern világvárost varázsolt a kicsiny közel-keleti település helyére. Zseniális fundraiser volt, rengeteg utca, épület, gazdasági-, kulturális-, oktatási- intézmény jelzi erõfeszítéseinek gyümölcsét.
R.I.P.
Linkek:
New York Times nekrológ
Jerusalem Post
Magyar Rádió Online
