zsidó identitás és kultúra a 21. századra
1921. május 1.: Zavargások és feszültség a közel-keleten, a jaffai arabok kinyiffantanak csomó zsidót
1943. május 1.: Máltáról Erec Israel fele menekülõ zsidók hajója elsüllyed a tengerben, miután találat éri egy német harcirepülõrõl.
1945. május 1.: Goebbels, a Nácik propagandaminisztere öngyilkosságot követ el
2006. május 1.: a judapest.org tel avivi street art fotóval és Lou Reed örökbecsüjével köszönti a napot
2007. május 1.: abszolút majális hangulat a Sirályban: piros lufi, virsli, Osztyapenko, rengeteg civil szervezet, koncertek, live actek, “speaking corner” -ahol elmondhatod a véleményed, filmek, beszélgetések (többek között Kornis Mihály és Kovács András is vendég lesz), színház, kiállítás – és mindezzel a Sirály fennmaradását is támogathatod! Részletes program a Sirály weboldalán, illetve kattintás után.
Kattints hát!
Cniut-tudatos olvasók ne kattintsanak az alábbi videóra.
Nem cniut-tudatos olvasók viszont elolvashatják TM (themiddle) pikáns részletekkel is szolgáló beszámolóját a Jewlicious-on. Klikk!
Általában távol áll tõlem az érzelgõsség, de most mégis szeretném a jp elsõ “Világ Igaza” díját (vagy valami hasonlót) kiosztani.
A díjat Uj Péter kapja a “Hej, zsidó, zsidó” c. írásáért, ami ma jelent meg a Népszabadságban.
Kol hakavod.
Megvan ugye, hogy mi a Second Life? Egy online virtuális világ, amit 2003 óta építenek felhasználók milliói: mára külön társadalommá, gazdasággá fejlõdött “szuverén” ország (középhatalom?). A Second Life világát a számítógép elõtt ülõ felhasználók építik, akik 3D-s karakterek bõrébe bújva azzá válhatnak, akivé csak akarnak. Van saját fizetkõeszköz is, ez a Linden dollár és a pannon pumához hasonlóan (not!), a gazdaság itt is dübörög: naponta több millió Linden dollár cserél gazdát. Az online polgárok (az “avatarok”) nem csak bóklásznak a virtuális térben, hanem aktív, mondhatni hasznos életet élnek: dolgoznak, termékeket készítenek, vállalkozásokat indítanak, kapcsolatokat létesítenek egymással. Ebben a világban nem csak magánszemélyek hoznak létre “avatarokat”: az elmúlt években beköltözött ide több egyetem is, és persze sok cég is felfedezte már ezt az univerzumot mint marketing lehetõséget, az IBM-tõl kezdve, az American Apparel ruhacégen át egészen a Reuters hírügynökségig. A Duran Duran pedig bejelentette, hogy a Second Life-ban fog koncerteket adni.
Na de vajon vannak-e itt zsidók? Jó kérdés, eddig szerintem nem voltak, most viszont egyenesen a budapesti székhelyû OSA (Open Society Archives) döntött úgy, hogy Svédország nemzetközi kulturális intézetével közösen a magyar zsidókat mentõ svéd diplomata, Raoul Wallenberg életével és munkásságával összefüggõ tartalmakat visznek a Second Life-ba. Az ötlet a svédeké, s közvetlen elõzménye, hogy Svédország vásárolt egy saját szigetet a Second Life-ban, amelyen június 1-jén megnyitja nagykövetségét (õk lesznek az elsõ ország, akik ilyet tesznek).
Ezután lehet tippelni. Melyik zsidó szervezet lesz az elsõ a Second Life-ban? (Szerintem a Chábád.) Mikor valósul meg klasszikus zsidó alapvicc a két zsidóról és a három zsinagógáról? Lesz-e vajon antiszemitizmus a Second Life-ban, ha megjelennek a zsidók is? Mikor nyit Izrael is követséget? Lesznek-e politikai/robbantásos merényletek az elszaporodó követségek ellen a Second Life-ban?
Megannyi csodálatos kérdés, amelyektõl talán még William Gibson tolla is megremegne.
Nem, nem Kennel jött össze: egy nõi minjánt hozott össze magának.
A “tefillin barbie”-kat Jen Taylor Friedman, egy amerikában élõ nõi tóramásoló (!) készíti. (Elõzmények a judapesten itt)
Ezekben a tefillin barbie babákban az a csodálatos, hogy egy “asszimilációs-disszimilációs kör” bezárulását szimbolizálják. Az eredeti, elsõ Barbie Doll-t a zsidó származású Ruth Hander készítette Barbara nevû kislányának és az a “siksze” baba egyértelmûen az erõs asszimilációs vágy megnyilvánulása volt. Két generációval késõbb a zsidó és különösen a nõi zsidó aspirációk ismét radikálisan változnak.
The Times They Are A-Changin’
Ott volt szervezõként Sdw, SeMes is. Dzsingisz egyenesen szakaszvezetõ volt. Aki nem volt idén: L’Shanah HaBa’ah!
többször írt már a jp miri ben-ariról, a grammy-díjas, klasszikus zenei háttérrel bíró, ám elsõsorban a hip-hop szcénában tett fúziós kirándulásairól ismerhetõ tehetségrõl. A bejegyzés folytatódik! ››
William Levin barátunk a.k.a. Ben Baruch a.k.a. “The Jewish Robot” elbeszéli Izrael történetét. Csavarral.
még kissé alakulófélben van ugyan (e percekben készül éppen a kerítésre a nádborítás), de megnyílt a bobek kert (kazinczy utca 53). az asztalom elõtt éppen feketerigók szaladgálnak, a szomszédban játszótér, már áll a kerti grill és a sörcsapok is beüzemelve (kozel vs dreher). ja, és a wifi a kertben is mûködik. talán az egykori kisszimplához hasonlítanám (-beton). helyek zárnak, helyek nyitnak. így megy ez.
- – -
Kapcsolódó: WiFi felmérés Budapesten
Gondolom, hogy már Önök is megfigyelték, hogy időnként milyen viták tudnak kialakulni már magáról a “vitáról” is. Meta! Tehát arról, hogy egy téma megbeszélése-kibeszélése mikor is tekinthetõ nettó fikázásnak és mikor úgynevezett konstruktív kritikának.
Kedves olvasók! Erről kiforrott álláspontunk van, engedjék meg, hogy tiszta-vizet-a-pohárba jeligére megosszam most ezt Önökkel. A bejegyzés folytatódik! ››
pár évvel ezelõtt éreztem rá a webrádiózás ízére, amikor rátaláltam a lounge-radio.com-ra. aztán a switchelés után jött az itunes-kánaán, majd nem sokkal késõbb a pandora személyreszabott tanítható csatornái. közben mások meg a last.fm mellett tették le a voksukat. a hazai adatokról nincsen adatom, de a tengerentúlon készített felmérések az online rádiózás, azaz a kizárólag online sugárzó rádiók hallgatásának radikális terjedését mutatják: csak az elmúlt évben negyvenötrõl hetvenkettõmillióra nõtt a havi hallgatói szám. az online rádióhirdetési-piac éppen fejlõdni kezdett, az üzleti modellek még javában forrnak, amikor is régi ismerõsünk a riaa újra keresztbeteszlép: a crb döntése nyomán radikálisan megemelik az elkövetkezõ években a streamelt trackek után fizetendõ licensz-díjakat. a várható eredmény: a hagyományosan független labeleket és kevésbé ismert elõadók zenéit játszó online adók kannibalizálódnak, a kisebbek finanszírozhatatlanná válnak és megszûnnek, de a nagyobbak is egyre jobban belesimulnak majd a hagyományos broadcast- illetve mûholdas rádiók kínálta gagyiba. nem sokat tehetünk innen és ehelyütt, de a pandora-ért kár lenne. és tim is megkért hogy terjesszük az igét. nem mellesleg pedig érdemes nézegetni a koalíció site-ját, ezt kéne megtanulni a hazai grassroot-kezdeményezéseknek is.
Az emberi evolúció során sosem volt nagyobb szükségünk az LSD-re mint most. Ez csupán egy eszköz, hogy azzá váljunk amiknek lennünk kéne. (Albert Hofmann a századik születésnapjára rendezett tudományos szimpóziumon 2006. júniusában)
Bár magam még sosem juttattam lysergic acid diethylamide-25-öt a szervezetembe (sõt, egyáltalán nem élek pszichotróp szerekkel, a kávét és a teát leszámítva), szembetünõ az LSD zsidó vonatkozása. Kezdjük ott, hogy az LSD véletlen felfedezése egybeesett a varsói gettólázadással: mindkettõ 1943. tavaszán, Pészáchkor történt. Pészách, megvan? Egyiptomi kivonulás, szabadság, égõ csipkebokor (!), tíz csapás (!), ketté vált tenger (!), reveláció a Sinai-nál (!). Pészách ünnepe: zman herutenu, “a felszabadulásunk szezonjának” kezdete. Szellemi felszabadulásunké ugyanúgy mind fizikai felszabadulásunké.
