1921. május 1.: Zavargások és feszültség a közel-keleten, a jaffai arabok kinyiffantanak csomó zsidót
1943. május 1.: Máltáról Erec Israel fele menekülõ zsidók hajója elsüllyed a tengerben, miután találat éri egy német harcirepülõrõl.
1945. május 1.: Goebbels, a Nácik propagandaminisztere öngyilkosságot követ el
2006. május 1.: a judapest.org tel avivi street art fotóval és Lou Reed örökbecsüjével köszönti a napot
2007. május 1.: abszolút majális hangulat a Sirályban: piros lufi, virsli, Osztyapenko, rengeteg civil szervezet, koncertek, live actek, “speaking corner” -ahol elmondhatod a véleményed, filmek, beszélgetések (többek között Kornis Mihály és Kovács András is vendég lesz), színház, kiállítás - és mindezzel a Sirály fennmaradását is támogathatod! Részletes program a Sirály weboldalán, illetve kattintás után.
Kattints hát!
Cniut-tudatos olvasók ne kattintsanak az alábbi videóra.
Nem cniut-tudatos olvasók viszont elolvashatják TM (themiddle) pikáns részletekkel is szolgáló beszámolóját a Jewlicious-on. Klikk!
Általában távol áll tõlem az érzelgõsség, de most mégis szeretném a jp elsõ “Világ Igaza” díját (vagy valami hasonlót) kiosztani.
A díjat Uj Péter kapja a “Hej, zsidó, zsidó” c. írásáért, ami ma jelent meg a Népszabadságban.
Kol hakavod.
Megvan ugye, hogy mi a Second Life? Egy online virtuális világ, amit 2003 óta építenek felhasználók milliói: mára külön társadalommá, gazdasággá fejlõdött “szuverén” ország (középhatalom?). A Second Life világát a számítógép elõtt ülõ felhasználók építik, akik 3D-s karakterek bõrébe bújva azzá válhatnak, akivé csak akarnak. Van saját fizetkõeszköz is, ez a Linden dollár és a pannon pumához hasonlóan (not!), a gazdaság itt is dübörög: naponta több millió Linden dollár cserél gazdát. Az online polgárok (az “avatarok”) nem csak bóklásznak a virtuális térben, hanem aktív, mondhatni hasznos életet élnek: dolgoznak, termékeket készítenek, vállalkozásokat indítanak, kapcsolatokat létesítenek egymással. Ebben a világban nem csak magánszemélyek hoznak létre “avatarokat”: az elmúlt években beköltözött ide több egyetem is, és persze sok cég is felfedezte már ezt az univerzumot mint marketing lehetõséget, az IBM-tõl kezdve, az American Apparel ruhacégen át egészen a Reuters hírügynökségig. A Duran Duran pedig bejelentette, hogy a Second Life-ban fog koncerteket adni.
Na de vajon vannak-e itt zsidók? Jó kérdés, eddig szerintem nem voltak, most viszont egyenesen a budapesti székhelyû OSA (Open Society Archives) döntött úgy, hogy Svédország nemzetközi kulturális intézetével közösen a magyar zsidókat mentõ svéd diplomata, Raoul Wallenberg életével és munkásságával összefüggõ tartalmakat visznek a Second Life-ba. Az ötlet a svédeké, s közvetlen elõzménye, hogy Svédország vásárolt egy saját szigetet a Second Life-ban, amelyen június 1-jén megnyitja nagykövetségét (õk lesznek az elsõ ország, akik ilyet tesznek).
Ezután lehet tippelni. Melyik zsidó szervezet lesz az elsõ a Second Life-ban? (Szerintem a Chábád.) Mikor valósul meg klasszikus zsidó alapvicc a két zsidóról és a három zsinagógáról? Lesz-e vajon antiszemitizmus a Second Life-ban, ha megjelennek a zsidók is? Mikor nyit Izrael is követséget? Lesznek-e politikai/robbantásos merényletek az elszaporodó követségek ellen a Second Life-ban?
Megannyi csodálatos kérdés, amelyektõl talán még William Gibson tolla is megremegne.
Nem, nem Kennel jött össze: egy nõi minjánt hozott össze magának.
A “tefillin barbie”-kat Jen Taylor Friedman, egy amerikában élõ nõi tóramásoló (!) készíti. (Elõzmények a judapesten itt)
Ezekben a tefillin barbie babákban az a csodálatos, hogy egy “asszimilációs-disszimilációs kör” bezárulását szimbolizálják. Az eredeti, elsõ Barbie Doll-t a zsidó származású Ruth Hander készítette Barbara nevû kislányának és az a “siksze” baba egyértelmûen az erõs asszimilációs vágy megnyilvánulása volt. Két generációval késõbb a zsidó és különösen a nõi zsidó aspirációk ismét radikálisan változnak.
The Times They Are A-Changin’
többször írt már a jp miri ben-ariról, a grammy-díjas, klasszikus zenei háttérrel bíró, ám elsõsorban a hip-hop szcénában tett fúziós kirándulásairól ismerhetõ tehetségrõl. Tovább is van››
William Levin barátunk a.k.a. Ben Baruch a.k.a. “The Jewish Robot” elbeszéli Izrael történetét. Csavarral.
még kissé alakulófélben van ugyan (e percekben készül éppen a kerítésre a nádborítás), de megnyílt a bobek kert (kazinczy utca 53). az asztalom elõtt éppen feketerigók szaladgálnak, a szomszédban játszótér, már áll a kerti grill és a sörcsapok is beüzemelve (kozel vs dreher). ja, és a wifi a kertben is mûködik. talán az egykori kisszimplához hasonlítanám (-beton). helyek zárnak, helyek nyitnak. így megy ez.
- - -
Kapcsolódó: WiFi felmérés Budapesten
Gondolom, hogy már Önök is megfigyelték, hogy időnként milyen viták tudnak kialakulni már magáról a “vitáról” is. Meta! Tehát arról, hogy egy téma megbeszélése-kibeszélése mikor is tekinthetõ nettó fikázásnak és mikor úgynevezett konstruktív kritikának.
Kedves olvasók! Erről kiforrott álláspontunk van, engedjék meg, hogy tiszta-vizet-a-pohárba jeligére megosszam most ezt Önökkel. Tovább is van››
pár évvel ezelõtt éreztem rá a webrádiózás ízére, amikor rátaláltam a lounge-radio.com-ra. aztán a switchelés után jött az itunes-kánaán, majd nem sokkal késõbb a pandora személyreszabott tanítható csatornái. közben mások meg a last.fm mellett tették le a voksukat. a hazai adatokról nincsen adatom, de a tengerentúlon készített felmérések az online rádiózás, azaz a kizárólag online sugárzó rádiók hallgatásának radikális terjedését mutatják: csak az elmúlt évben negyvenötrõl hetvenkettõmillióra nõtt a havi hallgatói szám. az online rádióhirdetési-piac éppen fejlõdni kezdett, az üzleti modellek még javában forrnak, amikor is régi ismerõsünk a riaa újra keresztbeteszlép: a crb döntése nyomán radikálisan megemelik az elkövetkezõ években a streamelt trackek után fizetendõ licensz-díjakat. a várható eredmény: a hagyományosan független labeleket és kevésbé ismert elõadók zenéit játszó online adók kannibalizálódnak, a kisebbek finanszírozhatatlanná válnak és megszûnnek, de a nagyobbak is egyre jobban belesimulnak majd a hagyományos broadcast- illetve mûholdas rádiók kínálta gagyiba. nem sokat tehetünk innen és ehelyütt, de a pandora-ért kár lenne. és tim is megkért hogy terjesszük az igét. nem mellesleg pedig érdemes nézegetni a koalíció site-ját, ezt kéne megtanulni a hazai grassroot-kezdeményezéseknek is.
Az emberi evolúció során sosem volt nagyobb szükségünk az LSD-re mint most. Ez csupán egy eszköz, hogy azzá váljunk amiknek lennünk kéne. (Albert Hofmann a századik születésnapjára rendezett tudományos szimpóziumon 2006. júniusában)
Bár magam még sosem juttattam lysergic acid diethylamide-25-öt a szervezetembe (sõt, egyáltalán nem élek pszichotróp szerekkel, a kávét és a teát leszámítva), szembetünõ az LSD zsidó vonatkozása. Kezdjük ott, hogy az LSD véletlen felfedezése egybeesett a varsói gettólázadással: mindkettõ 1943. tavaszán, Pészáchkor történt. Pészách, megvan? Egyiptomi kivonulás, szabadság, égõ csipkebokor (!), tíz csapás (!), ketté vált tenger (!), reveláció a Sinai-nál (!). Pészách ünnepe: zman herutenu, “a felszabadulásunk szezonjának” kezdete. Szellemi felszabadulásunké ugyanúgy mind fizikai felszabadulásunké.
