Monthly Archive for 2007. április.Page 3 of 4
Yuri Lane világklasszis szájkaratés, két színházi darab beatbox sztárja (From Tel Aviv to Ramallah, Soundtrack City), az arab-zsidó Hip-Hop Sulha krú tagja.
Yuri Lane is teh shit.
A linkragacsaink között volt pár hete, hogy az MSNBC.com összeállította Amerika legbefolyásosabb rabbijainak ötvenes listáját, a kiválasztottak kiválasztottjait. Marvin Hier a kiválaszottak kiválasztottjai között is a legkiválasztottabb, õ lett ugyanis a no. 1 rabbi a listán. Ki õ? Hier Lengyelországból emigrált az 
Egyesült Államokba, ortodox rabbi és talán arról a leghíresebb, hogy 1977-ben õ alapította a Los Angeles-i a Simon Wiesenthal Centert (itthon kevesen tudják, hogy Simon Wiesenthal csak a “névadó”). Ez a központ az elmúlt 30 év alatt az egyik legbefolyásosabb zsidó intézménnyé nõtte ki magát a világon, megteremtette a “Jewish Human Rights” fogalmát és a kortárs (zsidó?) gondolkodás epicentrumába katapultálta a tikun olam koncepciót, azaz a világ megjavításának és tökéletesítésének - eredetileg halachikus - feladatát.
A listán követi õt (no. 2), a Chábád mozgalom vezetõje és CEO-ja: Yehuda Krinsky igazi globális brandet épített a Chábádból, egy olyan szeretetmárkát, ami sikerét és életmódformáló hatását tekintve is tényleg csak az IKEA-hoz és a Coca-Colahoz hasonlítható. Na jó, esetleg a Krisnához is. ;)
Harmadik helyen áll Uri D. Herscher (reform) rabbi, a legrelevánsabbnak tartott mai amerikai zsidó intézmény, a 
Skirball Cultural Center alapító-igazgatója. Herscher egy dialógusközpontú, nyitott, szellemileg pezsgõ, kulturálisan is releváns intézményt hozott létre, ahol nem lep meg senkit egy ilyesfajta sorozatcím: “The World Now: Global Understanding through Arts and Culture”. Nem tévedés: a Skirball fõ missziója a zsidó kultúra és hagyományok fúziója az amerikai demokratikus hagyományokkal. Sikerrel.
Negyedik helyen Yehuda Berg (ortodox) rabbi trónol, aki arról hirhedt híres, hogy õ hoztra létre a nem-is-kicsit controversial Kabbalah Centre hálózatot és persze mozgalmat. ?gy is fogalmazhatnék, hogy Berg miatt hívják Madonnát Eszternek és miatta hordott még Britney Spears is piros “kabbala-karkötõt” ($26). Két dolgot el kell ismerni: egyrészt, Yehuda Berg sikeresen, uhh, demokratizálta a korábban kizárólag csak 40 év feletti tóratudós zsidó férfiak számára elérhetõ “kabbalisztikus tudást” , másrészt meg kell hagyni, hogy Yehuda Berg egy nagy pénzügyi zseni (ld. 26 dolláros piros cérna).
Tudnám még folytatni, mert csupa érdekes, színes egyéniség van ezen az ötvenes listán; olyan rabbik, akik hatása messze túlmutat a közvetlen környezetükön.
üs ezzel eljutottam elsõ nagy kérdésemhez a témával kapcsolatban. Itthon vajon lehetne ilyen listát szerkeszteni (akár tizes vagy ötös listát)? Léteznek ma nagy hatású rabbik Magyarországon? Akiknek szava hat, véleménye átüt, álláspontja befolyásol?
Kik lennének õk? (Miért õk?) Kattintsanak, szavazzanak, kommenteljenek.
“A minõségben náci pontosságot várok el, mondom ezt én, a zsidó, hehe.” (Schobert Norbert)
Forrás: Velvet
Köszönet: J-Bone
Most már sok napja nem lehet kovászosat enni, éjszaka mozzarellás pizzákról álmodunk, napközben lazacos bagelekrõl fantáziálunk. Sokan nem tudják, hogy azért ilyenkor is lehet finomakat enni - például matzo brei-t! Emlékeztetõül felhozom Orosz Péter tavalyi recepjét, amely egyben a jp történetének elsõ (és ezidáig utolsó) food-comic-ja is volt. Klikk a képre!
Imádom a találós kérdéseket. Remélem ünök is, kedves olvasók, mert most ismét itt van egy.
Kérdés: Ki az a részben magyar, de feltétlenül zsidó énekesnõ/szinésznõ, aki most egy ortodox rabbi erkölcsi érzéket is felülmúlva parodizálta Fergie (Black Eyed Peas) “My Humps” c. videóklipjét?
Segítségképpen még elárulom, hogy feltehetõen õ lesz az elsõ zsidó, akirõl elismerõen csettintve nyilatkoznak nemzetközi náci oldalak fórumjain (persze kizárólag e videó-paródia miatt).
A helyes megfejtéshez feltétlenül kattintson a folytatásra. A bejegyzés folytatódik ››
Gondolták volna, hogy a médiában tényleg mindenki a homoszexualitás és a judaizmus elkötelezett híve? Nemcsak a kilincsorrúak szekerét toló politikai hecclapok galíciai bértollnokai, hanem mindenki?
Például az a barátságos, zsidókról csak Jody Scheckter és homoszexuálisokról csak a GCOTY-díj kapcsán író dadaista autós újság is, ami kenyéradó gazdám? Olvasóinak kis hányada legalábbis így gondolja. Rendszeres idõközönként küldenek gazdagon explicit, általában csupa nagybetûvel szedett ipari erejû zsidózást. A héten sem volt ez másképp. üs nem is írnám mindezt ide, ha nem tartalmazott volna egy számomra vadonatúj kifejezést, amit most szeretettel továbbadok. A csupa nagybetût kiirtottam, mert fárasztja a szemet:
Rebekapicsából sarjadt anyátok
?jságot írni az ilyesmi miatt hálás.
Shabbat Shalom!
Boldog Húsvétot Kíván a Judapest.org!
De azért jobb, ha tõlünk tudják meg az igazságot a Húsvéti Nyúlról. A bejegyzés folytatódik ››
Mi is történt Nagy-Britanniában? Neocohn blogjából kiderül:
az történt, hogy a kormányzat szépen kiveszi a holokausztot a történelemkönyvekbõl. A Daily Mail által kiszivárogtatott minisztériumi háttéranyag szerint ugyanis a hatmillió halott zsidó erõsen sértené a hiperérzékeny brit muszlimok hiperérzékenységét, és hát ki akar hiperérzékeny brit muszlimokkal rosszban lenni? A lap szerint néhány brit tanár õszintén elmondta: bizony tekintettel vannak azokra a muszlim diákokra, akiknek a hite mintegy inkorporálja a holokauszt tagadását, és õk maguk attól félnek, hogy a kényelmetlen tények említése zsidóellenes és Izrael-ellenes nyilatkozatokat provokál majd az osztályteremben.
Akkor már kényelmesebb az, hogy meg sem történt. Ja, és már a keresztes háborúk léte is kérdéses, hiszen valószínáleg arról sem teljesen ugyanazt hallanák a brit állami iskolában, mint a történelmet átíró stupid imámjuktól vagy brutalizált iszlámista mesterüktõl az utca túlvégén. Fõ, hogy tekintettel vagyunk, fõ, hogy folyamatosan engedményeket teszünk.
- - -
Nemrég volt:
Le Pen, Juif
Fagyasztott húsok?
Az állami szabályozás alapján használhatnánk, de mi nem használunk.
Mesterséges ételszínezékek?
Az állam szerint belerakhatnánk, de nem tesszük.
Ízfokozók?
Az állam szerint belerakhatnánk, de mi nem rakjuk bele.
Adalékanyagok?
Az állam szerint ezt is belerakhatnánk, de mi ezt sem tesszük.
Miért!?
Mert mi kóserek vagyunk: egy magasabb szintû hatalomnak felelünk.
(”We answer to a higher authority.”)
A Hebrew National 1975-ben született reklámja hatalmasat szólt Amerikában: egyszerre irányította a figyelmet alapvetõ ételbiztonsági kérdésekre, nem mellesleg pedig sikerült újrapozícionálnia a “kósert”, mint releváns (azaz a halachán túl is releváns) élelmiszer kategóriát. A reklám akkora siker volt, hogy még bõ 10 év késõbb is ment az amerikai tévékben, legalábbis én gyerekkoromban láttam a Thundercats :) és a He-Man között az akkortájt debüttáló Fox csatornán.
Itthon várat magára még az áttörés, mind kóser cool, mind élelmiszerbiztonsági kérdésekben. Most viszont történt valami érdekes: elindult a van.alapítvány dialógusoldala, ahol a cseverészések akár közös cselekvésekhez is vezethetnek. Az aktuális téma természetesen az élelmiszerbiztonság.
a zsidók persze nem csak az amerikai izraeli lobbit leckéztetik, hanem aktuálpolitikai kérdésekben is hallatják hangukat. identitásuktól függõen ki erre, ki pedig arra, mindenesetre az izraelben terrorszervezetként számontartott nagy-izrael párti kach amerikai fedõszerve, a jobboldali jtf a demokrata jelölteket támadja. (bár közben osztják a republikánus giulianit és mccaint is) A bejegyzés folytatódik ››
Ezt a blikkfangos címet adta az [origo] az AIPAC-rõl szóló cikkének, benne izraelitának nevezik a zsidókat és leírják azt a szót is, hogy zsidólobbi (így egyben, kurucinfósan.) Az izraelitákat illusztrálandó egy feketekalapos ortodox jesivabóhert választottak. A többi fotó pedig olyan, mintha az Indymedia-ról került volna át, hülyén vigyorgó George Bush-al (õ az “aipaczsid3.jpg“), gonoszcheney-vel stb.
A cikk szerzõje Sáling Gergõ, az [origo] külpolitikai szerkesztõje.
A vezeték nélküli hálózatokat népszerûsíti itthon a HuWiCo nonprofit egyesület, legújabb akciójuk egy felmérés, amit a Columbia University egyik kommunikáció szakos hallgatójával együtt végeznek. A kérdõív azt igyekszik feltérképezni, hogyan használják a Budapestiek a közterületeken (kávézókban, parkokban és egyéb helyeken) mûködõ vezeték nélküli internet-hozzáféréseket. Kb. 10 perc alatt kitölthetõ, akit érdekel, ide kattintson.
A jp is az ingyenes közösségi wi-fi híve, jómagam pl. csak így blogolok (otthon nincs is internet elõfizetésem). Íme kedvenc wifi szpotjaink Budapesten: A bejegyzés folytatódik ››
Tegnap sok év tudatos távolmaradás után adtam esélyt ismét egy “közösségi” széder estének. Elmentem a Bét Orim széderére a Bálint Házba.
A sajátélmények alapján a default közösségi széder Magyarországon: hangulattalanság, neonfények, szellemi és lelki középszer, mûanyag evõeszközök, rossz kaja, minõsíthetetlen borok. Hiányérzet és elvágyódás (a vacsoráról).
Ehhez képest a Bét Orim szédere: hangulattalanság, neonfények, szellemi és lelki középszer, mûanyag evõeszközök, rossz kaja, minõsíthetetlen borok. Büntetés volt.
Meglepõdtem ezen egyébként. Mert lehetett volna más is, néhány jel engem egészen bizakodóvá tett. A bejegyzés folytatódik ››
