Aki úgy gondolja, hogy ez a húsgolyó úgy néz ki, mint egy kókuszgolyó, annak igaza van. Annyira hasonlít, hogy majdnem a fiam is megevett belõle egyet, pedig õ mostanában egészen vegetáriánusként étkezik. Persze, mikor megfogta, valami gyanús lett, hogy ez nem is „kópuszbolyó”, úgyhogy inkább gyorsan visszatette a tányérra.

Talán nem véletlen, de Svédországban tanultam ezt a receptet, egy családnál, akik a svéd szokásokhoz méltatlanul többször is vendégül láttak az otthonukban sabbathi vacsora címen. Az ünneplést, mondanom se kell két-három vodkával kezdtük, utána kiddus, aztán ez az étel. A háziasszony szerint afrikai recept, de hiába kerestem hasonlót, ezért arra gondolok, hogy az õ találmánya lehetett. Mindenesetre finom, néha el is készítjük, de csak akkor, ha kevesen vagyunk, mert a gombócoknak falatnyinak kell lenni, fejenként egész estére legalább tizenötöt számolva. �?gyhogy egy húszfõs vendégsereget nem ezzel az idõigényes mütyürkével célszerû jóllakatni.

Hozzávalók:
Darált marhahús (na jó, ha van, akkor rénszarvas)
Zsemlemorzsa
Tojás
Sûrített paradicsom
Só, bors
�?rölt szegfûszeg (sok szegfûszeg kell bele, ez az íz a legdominánsabb az ételben)

A hozzávalókból diónyi gombócokat formázok, szezámmagba forgatom, majd olajban 2 percig sütöm. Fontos, hogy nem szabad túl sütni, mert hamar kiszárad! Miközben sül, meggrillezek félbevágott õszibarackokat, vagy nektarinokat. A nektarin talán jobb választás, mivel rajta leget hagyni a héját, és nem esik szét a hõ hatására. Mikor az egészet tányérra szedtem, leöntöm a tetejét mézes öntettel:
Méz
Chili
Fehérbor
Gyömbér

Köretként ehetünk hozzá pitát, kuszkuszt, vagy Nigella krumpliját.