Többen írtak nekünk email-t, sõt még petíciókat is kaptunk Magyar Gárda (drágabolgárúr, Tilcsák Bea) ügyben. A JP fajsúlyos médium, így nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne szólaljunk meg az ügyben. Íme az álláspontunk:
Monthly Archive for 2007. augusztus.Page 2 of 2
Akár hiszik, akár nem, a világ legjobb, legmágikusabb rockzenekarához elég két ember, két hangszer (hol gitár-dob, hol gitár-zongora). Nem tudom, hogy Jack és Meg White eredetileg Weisz-ek voltak-e, de annyit tudok, hogy lassan 1.5 éve minden reggel erre a számra ébredek - jól:
Sajnos ez nem Sziget ajánló.
Sziget ide, vagy oda, azért az uborkaszezon minden évben augusztus 20-ig tart. ?gyhogy meg is emlékeznék errõl a remek növényrõl.
Kicsi országunkban, ahol három a magyar igazság, valóban háromféleképpen esszük az uborkát:
1: uborkasaláta (jó sok fokhagymával, tejföllel),
2: kovászos uborka (gyk: koviubi),
3: csemegeuborka.
Ennyi, nem több.
Igaz, mióta megszálltuk Görögországot, azóta legalább még két változatot mindenki ismer, mégpedig a tzatzikit, és a görög parasztsalátát.
Fõételként a Stroganoff bélszín, és a hentestokány jöhet szóba. Egyik sem készíthetõ kóser változatban, úgyhogy nehéz volt kitalálnom, hogy a húst keverjem-e a tejszínnel, vagy a disznóhúst a szalonnával?! Ez utóbbi mellett döntöttem.
Hentestokány:
Háromféle hús, úgymint: csirkemell, disznó comb, marha comb felkockázva. Rádobva a kiolvasztott füstölt szalonna kockákra, de oly módón, hogy elõször a marha, mikor az már félig puha, akkor a disznó, és utána tíz perccel a csirke. Mikor zsírjára sült sózni, borsozni, felönteni száraz fehérborral. Belekockázni egy fej paradicsomot, 3-4 gerezd fokhagymát, és rászórni egy tk. majoránnát. Ekkor kell hozzákeverni valami jóféle füstölt sonkát, és a csíkokra vágott csemegeuborkát. Csak húsimádóknak!
Fontos megemlíteni még azt a tudományos felfedezést, ami szláv népek körében örvend nagy népszerûségnek, hogy tudniillik kovászos uborkára sokkal több vodkát lehet meginni anélkül, hogy visszakívánkozna.
Igazi uborkaperverzeknek pedig ajánlom figyelmébe ezt a Japán Pepsi remeket.
-Fûszeres, ennek mi köze van a zsidósághoz?
-Semmi.
-Köszönöm!
-Igazán nincs mit.
Baromi fáradt vagyok, és most szembesültem azzal, hogy nem tudom szerkeszteni a fotókat, mert nincs mivel… öcsém gépén nem tengenek túl a grafikai szoftverek, a saját asztali gépem 150 km-re épp, a laptopom meg szervizben.
De megosztok veletek egy ma termelõdött gyöngyszemet a zsidó sátorból, majdnem olyan jó, mint az “és nehéz a ramadánt betartani?”:
érdeklõdõ: “De te nem is igazi zsidó vagy, ugye?”
prezzey: “üööö izé, már miért ne lennék?”
érdeklõdõ: “Mert rövid a hajad!”
(Annyira nem is rövid a hajam :] )
Amúgy ha olvassátok a híreket: az áramszünet a Civil Szigeten sokkal durvább volt (csak az gondolom, annyira nem érdekes, mint a nagyszínpad), nem percekrõl volt szó, hanem órákról - nálunk pl. az esti buli egy az egyben elmaradt; amikor hazajöttem, még akkor se volt áram. A fiúk össze is pakoltak, én meg bánatomban elindultam hazafelé, aztán észlelve, hogy a Bahia színpad a kijárat mellett van, bementem ?zgin ?verre (nagyon jó volt!!).
Igazi sabatoltam. Volt minden: sok ember és kaja, két szép gyertyatartó, fehér gyertyák és egy pici, szõke Dávid. Pici, szõke Dávid kicsi kezével fogta az enyémet, úgy gyújtottuk meg a gyufát és a gyertyát. Elmondtam az áldást, majd mindenki lelkesen tapsolt és sábátsálomozott. Pici, szõke Dávid szeme csillogott, én felkaptam és egy nagy puszit nyomtam az arcára.
Sosem volt ilyen kedves sábátsálomom, pedig páron már részt vettem. De ez nagyon a sajátom/mienk volt.
Valahogy heveny allergiás reakciókat váltott eddig ki belõlem a vallásosság bármilyen formája, ami túlmegy azon, hogy az ember évente kétszer elvándorol a zsinagógába, és egyszer-egyszer elmegy széderezni. Legtöbbsztör olyan hülyén éreztem magam mások sábátjain, széderein, hanukáin stb stb, olyan kívülállónak, ormótlanul mozgónak, pályaelhagyónak. Valószínûleg sok volt nekem az öt év egy vallásos oskolában. Most valahogy elkezdenek újraéledni dolgok, vagyis inkább életre kelnek a maguk módján.
- vadjutka
Fotók: Fûszeres
Az év legszomorúbb és legtragikusabb napja a zsidó naptár szerint áv 9-ei böjt, תשעה באב Tisá BeÁv. Idén július 24.-re esett ez a nap, akkor éppen nyaraltam, ezért nem tudtam róla írni, azóta meg még nem sikerült teljesen visszazökkennem, de ami késik nem múlik!
Ezen a böjt- és gyásznapon egyszerre emlékezünk az Elsõ Jeruzsálemi Templom i. e. 586-ban történt lerombolására és a Második Templom elpusztulására is, amely érdekes módón i. sz. 70-ben ugyanezen a napon történt.
Az Elsõ Templomot a babilóniaiak rombolták porig, majd kifosztották és felgyújtották, a második szentélyt pedig a rómaiak. Ez az elsõ, majd késõbb a második zsidó állam megszûnését is jelentette, és a zsidók kiûzetését országukból.
Tallián “Elefánt” Miklós barátunk, a republikánus Hírszerzõ ismét informatikai muhahára akadt:
?jabb ROTFL számítástechnikai termékkel találkozhatunk, a Messenger hirdetése a Windows Live szolgáltatásról, mellékelem a képet, mindenesetre eléggé bizarr. Tulajdonképp többféleképp interpretálható, azaz:
- hörr, hörr, náciveszély a Májkroszoftnál, ezek se jobbak, mint Cuslág
- a rohadt cionisták mindenütt ottvannak
- a rohadt cionisták, akik persze mindenütt ottvannak, elhelyezték ezt a Májkroszoftnál, hogy aztán náciveszélyt kiabálhassanak
Etc.
Bizonyíték hajtás után. ‘Kellemes hétvégék, átbulizott éjszakák’ tovább…
Az idén is lesz porban-punnyadás, és miután a tisá beáv elõtti gyászidõszakon a polgári naptár szerint ez évben viszonylag korán túlestünk, mindenki lelkiismeretfurdalás nélkül dögledezhet és hallgathat élõ zenét a Szigeten… aki ki tudja fizetni a nem kicsit durva nyolcezer forintos napijegyet, legalábbis. ‘Sziget 2007 - Támadnak a mongolok!’ tovább…
A Keset elsõdleges profilja nem kimondottan a “kulturális fesztivál” (hanem), a szervezõk mégis igyekeznek minden évben (azaz a tavalyi év után idén is) valami releváns zenei dolgot is idehozni külföldrõl a találkozó/konferencia idejére. Tavaly ez a releváns_zsidó az általunk is favorizált DJ So Called Asaf Roth volt, aki az A38 Hajón a Gödörben adott bulit, idén pedig a szintén erõsen JP-propagált Coooloolosh-t hívták el a szervezõk, akik a konferencia utolsó estéjén lépnek majd fel a Gödörben.
A Coooloolosh izraeli jazz-funk-hiphop kollektíva, amelyben az kinti zenei jófej arcok kritikus tömegben vonulnak fel: benne van Shaanan Streett (a Hadag Nachash énekese), Kwami (Eyal Friedman), Sagol 59 (Chen Rotem), MC Karolina (Karolina Avratz- Funset, Habanot Nechama), valamint The Apples több tagja is.
A Coooloolosh egyik frontembere Rebel Sun: sz. Joel Covington, egy afro-amerikai raszta srác, aki az ezredforduló óta Jeruzsálemben él szintén afro-amerikai feleségével, Shoshanával. A Coooloolosh elsõ nagy száma, a “Fight Rebel Sun” Rebel Sun és barátai harcáról szól, amit a rettenetes izraeli bürokráciával kellett megvívniuk Joel letelepedési engedélyének megszerzéséért (sikerült).
Szeptember 9-én jó kis táncolhatós, bólogatós, jazzes, funkos, hippes és hoppos koncertre számíthatunk.
Ez vajon most olyan, mint amilyen pl. a “Hegedûs a háztetõn” volt 1964-ben?
Szerintem igen! Kulturális identitásképzés és kanonizáció a színpadon: a “Jihad: The Musical” c. produkció múlt héten debütált a világot jelentõ deszkákon, az Edinburgh Fringe Festival-on.
Az alkotó csapatból természetesen a zsidók sem hiányozhatnak, hahaha!
A hétvégén többször is belebotlottam az idei Zsidó Nyári Fesztivál óriásplakátjába. ?riási ötlet: szerintem végre mindenki megértheti ez alapján, hogy mire is lettünk mi zsidók “kiválasztva”. Az ostoba és üres kommunikációs tervek készítésére, hát nyilván.
A plakáton az összezsúfolt információk mellett egy nyitott tenyér látható, amelyen a “barát” szó olvasható több nyelven. Ahogy Stimm Elma találóan fogalmazott: ennyi erõvel egy kis fehér zászlót is lobogtathatnának a zsidók nebáncs felirattal a plakáton. Defenzív az alapállás, a társadalmi elszigeteltségben élõ síp utcai paranoia szinte átüt, a nyitott tenyér elcsépelt szimbolikája pedig bántóan üres. Valamint ismét kellemetlen, hogy hülyének néznek. (Mi kérünk elnézést.)
A programról idén sem tudunk mást mondani, mint tavaly: ez a klezmer-kántor-kabaré zsidó bermudaháromszög fesztiválja.
Charlie: Jelentem alásan, hogy a plakát jogellenes. A paix és a hope szavak között tisztán kivehetõ egy önkényuralmi jelkép. Az én kedvencem (na persze csakis Naftali Krausz rovatai után) mindazonáltal a csukló felé esõ friend kifejezés alatti Freund szó, melyet latin betûkkel, ámde jobbról balra írták. A szót is és a betûket is. (A digitalizálás diaboloszának diadala, ha szabad bánatomban alliterálnom.)
Nem baj, az egyik elkövetõ ujjlenyomat alapján beazonosítható legalább. Az ORFK nyilván már nyomoz.
