A szofér az a halachában (zsidó vallásjogban) és kalligráfiában is képzett zsidó személy, aki a Tórát másolja: nagyon speciális - és igen nehéz - munka. A zsidó hagyományban ugyanis nagy jelentõséggel bír a Tóra (Mózes öt könyve) betûihez való pontos ragaszkodás: ez a ragaszkodás részben magának a héber írásnak a jellegébõl fakad, mert a héber alefbet (ábécé) mindössze huszonkét mássalhangzójelbõl áll, a magánhangzókat e jelek alá vagy fölé tett kis pontokkal, vesszõkkel jelölik.
Nncsnk mgnhgzk!!
Egy ilyen mássalhangzók nélküli szövegben egyetlen betûtévesztés is megváltoztathatja a szó jelentését, ráadásul számos szónak minden tévesztés nélkül is többféle olvasata lehet – attól függõen, hogy a mássalhangzókat milyen magánhangzókkal ejtjük ki –, amelyek mindegyike lehet helyes. Résen kell lenni tehát.
Mert kijött a “promóciós” videójuk és benne van (röviden) Budapest is:
November 15-én jelenik meg egyébként az új albumuk, “Live in the Dark” címmel. Egészen különleges bemutató koncertet fognak tartani ennek apropóján Tel Aviv-ban: a koncert a Levontin 7 klub szabadtéri részén lesz, teljes sötétségben. Golda Majer ekkor már Tel-Avivban lesz, talán majd tudósít is nekünk a koncertrõl.
Verzió= Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál. Budapesten. Immár negyedszer.
Az idei terítés: 42 film 26 országból a fõ programban, 34 mozi premier; hommage à Nick Broomfield; magyar panoráma; délelotti diák mozi, filmes workshop és fotókiállítás. A fesztivál ízelítõt ad a kortárs európai, magyar, ázsiai és tengerentúli dokumentumfilm termésbõl - válogatás a több mint 450 benevezett alkotásból. A filmek témáiból: politikai elnyomás, fanatizmus, háborús zónák, nacionalizmus, gender, szegénység, migráció, illegális munka, család, nemi identitás, vallás és transzcendencia, populizmus, rasszizmus, globalizáció.
Shadai vélemény: a hippik és az alterglobberek egy négyzetméterre esõ száma majdnem túlmegy az elviselhetõség határán, viszont tényleg fordulnak elõ érdekes filmek is. Biciklivel kell menni, a film elõtt sörözni kell, utána pedig általában egy felest is muszáj lenyomni (a belgák a legdurvábbak, a belga filmek után kettõt is kell).
Nincs is annál szebb, amikor egy sabbati vacsorán összetalálkozik, na persze nem teljesen véletlenül két bringa balerina.
S mikozben én csendben fordítom az idõnként elhangzó héber szavakat és kifejezéseket bringa balerina társnõmnek, egy hirtelen kardvágással, (épp a “tikva” - remény szó fordítása után) így szólok hozzá csillogó szemekkel:
“Te nyanya, és azt tudod, hogy mondják héberül, hogy bicikli?”
üpp harminc évvel ezelõtt, 1977. október 28-án jelent meg a Sex Pistols elsõ albuma, a “Never Mind The Bollocks, Here’s The Sex Pistols.” A Rolling Stone magazin nem ragadt le a hippiknél, már a megjelenés utáni hónapban így írt a lemezrõl:
“two subway trains crashing together under 40 feet of mud, victims screaming”
Ma van az Animáció Világnapja és ez itthon is nagy esemény. Rengeteg érdekes program és vetítés lesz (van) a Puskin és Toldi mozikban, aki tud nézzen el - MOST! Részletes program a magyar animációs portálon, a manifeszten.
Hajtás után néhány kedvencünk az animáció történetébõl: Tovább is van››
Az izraeliek “elválasztó kerítésnek” (gader ha’hafrada), de fõleg “biztonsági kerítésnek” nevezik.
A palesztinok “Apartheid Fal”-nak hívják.
A BBC “akadálynak” (barrier) nevezi leggyakrabban ezt az objektumot.
Festett már rá Rogers “The Wall” Waters, fotózótt rá JR és Marco és sprézett rá Banksy is.
Az “objektum” helyenként kõbõl épített fal, de a legtöbb helyen elektronikus érzékelõkkel ellátott kerítés. Az izraeli Kneszet (a parlament) eddig kb. 700 kilométert hagyott jóvá, ennek kb. 60-70%-át építették meg eddig; a Jerusalem Post idén júliusban megjelent cikke szerint akár 2010-ig is húzódhat a fal befejezése. Eredetileg már 2003-ban be akarták fejezni; nem egy “4-es metró”, de azért nem is egy Dubáj.
Mit tesz a megfáradt német vásárló, ha a városi jelmezboltok kifogytak az Elvis, a Batman, a gorilla, a bohóc és még a maradék Bors örmester jelmezekbõl is? Igen! Zsidó (Juden) jelmezt vásárol a német E-bay-en! Mindössze 9,90 euró (szarvak, szakáll és vámpírfogak nélkül).
gõzerõvel zajlik az izrael re-branding kampány - naná, hogy az internet sem maradhat ki a szórásból. az emlékezetes maxim címlapfotó után készültek még jópofa viral-videók és rábukkantunk egy hasonló tematikájú (israel hot) kampány blogra is. a kérdés leginkább azonban az, hogy valóban annyira jópofi, s eredményes-e ez a nõi testre és ezáltal gyakorlatilag a könnyû szexre/-el csábítgató stratégia? persze egy szót se szóljunk, hiszen épp a napokban kapott reklámhatékonysági díjat (a mérõszámokon lehetne vitatkozni egy pöttyet, mert ugye a valós konverzióról zéró információértékkel bírnak - így leginkább hype-mutatónak nevezhetõk…) az emlékezetes, a magyar turizmus zrt. számára készített balatoni nyár címû… izé.
Egy kis nyári emlék, ebben a ronda szürkeségben!
Szombat reggelre kiváló ez az Algériából származó kalács, ami egy jó nagy kanál szamócalekvárral van töltve. Büszkék is rá az ottani zsidók, hogy az õ kalácsuk finomabb, mint az askenázok hagyományos challah-ja.
Nem tudom, ki hogy van vele, de engem nem igazán dob fel a szombat délig csak sütit eszegetünk módi, úgyhogy ez inkább csak a része lehet egy jó kis szombati villásreggelinek. Mivel tej nincs benne, nyugodtan jöhet utána, vagy közben is egy jó rántotta kolbásszal. Persze szigorúan kóser ám!
Hozzávalók:
25 dkg liszt
6 dkg cukor
1 dl meleg víz
¼ kocka élesztõ
1 tojás
1 ek étolaj
1 narancs héja
½ narancs leve
2 ek jófajta, sûrû szamócalekvár
Az élesztõt megfuttattam a vízben a cukorral, majd a többi hozzávalóval alaposan kidolgoztam. Meleg helyen duplájára dagasztottam, utána két részre osztottam. Az egyik adag közepére rátettem a lekvárt, és rányomkodtam a másik adag tésztát a tetejére. ?jabb 20 perc pihentetés után ollóval bevagdostam körben a szélét a kalácsnak, majd 190 C-ra elõmelegített sütõben szép pirosra sütöttem. Nem szabad nagyon elnyújtani a tésztát, hogy a lekvár benne maradjon. Szerintem sikerült megsütnöm a lekváros bukta szefárdi változatát, furcsa alakban.
JULES: You know what they call a Quarter Pounder with Cheese in France?
BRETT: No.
JULES: Tell ‘em, Vincent.
VINCENT: Royale with Cheese.
JULES: Royale with Cheese, you know why they call it that?
BRETT: Because of the metric system?
Snitt.
SHADAI: You know what they call a convert to Judaism in the United States?
SYLVIKE: No.
SHADAI: Tell ‘em, Maceszbácsi.
MACESZBÁCSI: Jews By Choice.
SHADAI: Jews By Choice, you know why they call it that?
SYLVIKE: Because of the halachic system?
Csodálatos része a blogger-kultúrának, hogy sokan felteszik a blogjukra az elõadásuk vagy a prezentációjuk szövegét már napokkal az elõadás vagy konferencia elõtt. Vannak akik már a legelsõ vázlatot, a dia-csontvázat is feldobják a blogjukra, hogy aztán az olvasó-közöséggel közösen gondolkodva öntsék azt végsõ formába.
ün most egy panelbeszélgetésre kaptam meghívást, jövõ hét szerdára. Ez a beszélgetés Berlinben lesz, a téma pedig valami ilyesmi: “az európai zsidóság, a civilség és az innovatív zsidó kezdeményezések”. A panelben öten leszünk, én leszek az egyetlen kelet-közép európai résztvevõ; a többiek londoniak, berliniek, New York-iak. A hallgatóság: egy szuperzártkörû konferencia (mi sem vehetünk részt rajta a saját panelbeszélgetésünket leszámítva) résztvevõi, akik a világ legnagyobb zsidó filantróp alapítványainak a vezetõi. Szerintem ez maga a Cion Bölcseinek a Tanácsa lesz! ;] Nem tudom pontosan, hogy mirõl akarnak kérdezni, de amennyiben “gombnyomásra” kell valamit majd mondanom, akkor a következõ gondolatokat terveztem megosztani velük - legyen ez akkor itt most az én “dia-csontvázam” (bár vetíteni nem fogok): Tovább is van››
