A drága olvasók lassan biztosan ráunnak Döry elvtársra, úgyhogy a JP dob egy friss gumicsontot! Tessék megmondani: ez egy antiszemita judapest tag vagy egy filoszemita judapest tag?
Monthly Archive for 2007. november.Page 2 of 4
Egy mondat sem fejezi ki jobban a zsidóság polémia-faktorát, mint a fenti. Imádunk vitatkozni, nemigaz? Nem. De.
A JP ünnepelni szeretné ezt a fajta diverzitást, amely már akár egy darab zsidóban is jelen lehet. Összeférhetetlenek vagyok.
Íme a JP új fejlécei!
Korábban:
Kreatív zsidózás
Ha valaki igényes és egyben nyitott intézményt keres zsidó tanulmányokhoz, nincs könnyû dolga. Nekem ebben most szerencsém volt: a Pardes Intézetben tanulok, Jeruzsálemben. Habár az intézmény az amerikaiak körében népszerû leginkább, az arányon szeretnének javítani egy kicsit, és európai fiatalokat felvenni. Igényesség szempontjából viszont az amcsik viszik a lécet: divat, hogy egy magára adó zsidó fiatal, legyen akár orvostanhallgató vagy titkárnõ, egy éven át judaisztikai tanulmányokat folytat.
A Pardes tanárai elsõrendûek Izraelben és az Egyesült Államokban is. Személyes tapasztalat: hihetetlen intenzitással, és igényességgel tanítanak, nincs egyetlen felesleges perc sem az óráikon. A programhoz tartozik: szûkös, de teljes ellátásra elegendõ ösztöndíj az arra rászorukóknak. Valamint ingyen hébertanfolyam, rendszeres kirándulások az országban, és persze Jeruzsálem, ahol a hallgató kilenc teljes hónapon át lakhat. Szeptember eleje óta tanulok itt, és csak egyetlen nagyobb hátrányt találtam: “amerikai buborék”-ban kell élni, így nehéz izraeliekkel találkozni, vagy modern hébert tanulni. Sajnos az utóbbi évek étkezési trendjei miatt számomra több a kelleténél a vegetáriánus és sokszor fûszerezetlen étkezés, de valakiknek ez biztosan bejön.
Nem ajánlom ezt a helyet azoknak, akik a tanulást önmagában nem tartják értékesnek. A Pardes viszont ideális hely azok számára, akik ki akarnak venni egy évet a mókuskerék életükbõl, és csupán zsidó tanulmányokat akarnak folytatni. Már csak azért is, mert az eredeti zsidó szövegek tanulmányozásának garantáltan antiszemita-para csökkentõ hatása van…
Kattintsatok a Pardes honlapra is.
Önökben is nyilván még élénken él A Konim ügy. Tudják, amikor Simon Peresz azt mondta az Izraeli Kereskedelmi Kamara ülésén, hogy “felvásároljuk Manhattant, Lengyelországot, Magyarországot…”.
A JP és a Hasboro most örömmel mutatja be közös fejlesztését, a legújabb társasjátékot, amely immár minden család számára elhozza a “felvásárlás” és a “gyarmat-építés” lázas örömeit! üpp idõben az ünnepekre!
A “Konim” ingatlankereskedelmi társasjáték, felnõtteknek is: vásároljon (fel), építsen, és szedjen bérleti díjat! A játék célja, hogy a játékosok közül meggazdagodjon valaki. Persze a feladathoz szükség van stratégiára, befektetésekre, jó gazdálkodásra - és persze egy kis szerencsére is. Vásároljon ingatlanokat, építsen szállodákat, plázákat és kaszinókat és szedjen bérleti díjat mindenkitõl aki odatévedt, de vigyázzon nehogy a csõd szélére jusson.
A Konim játékban Öné lehet végre a Síp utca vagy a Klauzál tér! A Szent Isván Park és a Pozsonyi út! Gyûjtse össze az összes zsinagógát és a zsebében tudhatja a rabbikart! Vagy reprezentáljon felül a médiában! Vásárolja meg a helyi lapokat és nyugodtan aludhat még a legrizikósabb beruházások esetén is. A játékban a portfóliónkat vendéglátóegységekkel is diverzifikálhatjuk: vásárolja meg az összes falafelest és üné lesz a humuszmonopólium!
A nemzetközi helyzet tovább fokozódik. ün mit tenne, ha tisztességes amerikai állampolgárként egy gyanús férfit látna a metrón munkába menet, aki nem elég, hogy magában motyog valamit, de még kis dobozokat is visel, amik fekete izékkel vannak összekötve?
Természetesen hívná a rendõrséget, hogy bejelentse a terroristagyanús személyt. Esetleg zavartan félrenézne, és a következõ megállónál biztos ami biztos alapon leszállna?
Bomba? Szado-mazo kellék? Nem, mégis inkább bomba…?
Azt hiszem, Alan Greenspan az egyetlen modern jegybankelnök, akirõl rockzenekart neveztek el (ami azóta vagy megszûnt, vagy csak a honlapjukat felejtették el kifizetni), bár õ maga sosem volt rocker, klarinétozott és szaxofonozott a Juilliard-ban, sõt, a Wikipedia szócikke szerint Stan Getzcel is játszott együtt. Ha valaki talál valamit, amin Greenspan vagy az Alan Greenspan Project zenél, mindenképpen dobálja bele a linket a kommentboxba vagy a postfachomba.
A szituáció ma este az volt, hogy az angolok csak úgy juthattak tovább az EB-selejtezõkben, ha a zsidók elpáholják az oroszokat Tel Avivban. Az angolok hirtelen nagyon megszerették Izraelt,
A magyar sajtóban nem találkoztam a hírrel, pedig szerintem jelentõs dologról van szó: egy palesztin milliárdos új (palesztin) pártot alapított azzal a kimondott céllal, hogy politikailag, valamint gazdaságilag is “meghaladja” a terrorista Hamaszt és a terrorista, valamint korrupt Fatahot. Az alapítót Munib al-Masrinak hívják és afféle palesztin Rothschildként tekinthetünk rá: nagyon gazdag és nagyon filantrópus. Eredetileg geológus.
A háza is takaros! Ha jól emlékszem a történetre, a 90-es években Arafat többször is pumpolni akarta pénzekért, mondván, hogy “a zsidóknak is volt egy Rotchildjuk az államalapításkor”. Munib al-Masri válasza Arafat elvtársnak: “majd akkor lesz a palesztinoknak Rothschildjuk, ha lesz egy Ben-Gurionjuk”. OUCH! Bár az is lehet, hogy ez csak egy legenda és nem is így történt ez a beszélgetés. Mindenesetre a palesztin-izraeli ügyek iránt még mindig érdeklõdõknek azt javasolom, hogy ne (csak) a nagy újságokat, hanem a blogokat is kövessék. Rengeteg izraeli ír blogot, angolul is: gyûjtõoldaluk is van. A nagyon dögöscsaj “Palestinian Princess” sajnos abbahagyta tavaly a blogolást (remélem azért, mert nyugatra utazott), de rengeteg palesztin blogger maradt még: a http://www.palestineblogs.org oldalról kiindulva lehet találni mindenféle szólamot.
Shabat shalom!
Visszakerült a sidebar-ba (jobboldalt, legalul)! Frissítést nyomva mindig új kifejezést tölt be az oldal.
A jiddis (saját nevén: ייִדיש) eredetileg az askenázi (= német) zsidóság nagyrészének anyanyelve volt, amely a német származéknyelveként alakult ki német nyelvterületen a középkor folyamán. Ez a felnémet jellegû nyelv tartalmaz héber-arámi és ófrancia elemeket is. Egyes régiókban szláv elemek is belekerültek a jiddisbe, természetesen, ahol szláv nyelvi környezetben élt a jiddis, ott a nyelvtani szerkezetekre is hatással volt. Hosszú idõn keresztül egyfajta „elrontott” német nyelvváltozatnak, zsargonnak nyilvánították. Terjedését a kereskedelem, ipar nagyban elõsegítette, s késõbb az üldöztetések elõl menekülõk által jutott el Magyarországra is.
A magyar nyelv jiddis jövevényszavai elsõsorban a familiárisabb beszélt nyelvben és a szlengben fordulnak elõ, és egy részüket a német argó közvetítette a magyarba. (Forrás: Wikipédia)
A jiddis nagyon cikinek számított a háború utáni évtizedekben, de pl. a cionisták már a századfordulón is ezzel a yid-kultúrával szemben határozták meg a saját nemzeti-kulturális identitásukat. A héber nyelv tudatos felépítése lázadás volt a galut (diaszpóra) zsidóság lenézett kultúrájával szemben. A 70-es évekre teljesen halottnak tûnt a jiddis: már csak pár ezer idõs ember beszélte. Egy generáció alatt megváltozott a két “zsidó nyelv” relációja: a héberbõl milliók által beszélt izgalmas modern nyelv lett, a korábban milliók által beszélt jiddis viszont dinoszaurusszá vált. Senki nem jósolt jövõt neki. Aztán mégis váratlan fordulat történt: a nyolcvanas években egy maroknyi avantgárd figura New Yorkban felfedezte magának a régi európai zsidó kultúrát, mindenekelõtt az ún. klezmer zenét és a jiddis nyelvet. Ebbõl a kis körbõl egészen hamar virágzó szubkultúra nõtt ki, a kilencvenes évek “etno-zene” robbanásában pedig a világ sok tájára eljuthatott ez a zene és ez a nyelv. Az úttörõk: Klezmer Conservatory Band, Di Naye Kapeye (Bob Cohen!), Brave Old World, Klezmatics.
Vifl fun aykh do redn yidish? (Ki beszél itt jiddisül?)
Ma már a jiddis ultra-trendi dolognak számít Amerikában, de Izraelben is egyre többen fedezik fel büszkén “gyökereiket”. A bestseller listákra felkerültek olyan könyvek, mint a “Born to Kvetch”, az “Adventures in Yiddishland” vagy a “Just say Nu”, jiddis színházak tucatjai játszanak újra telt házak elõtt (fiatal hipster közönségek elõtt) és nyugati fiatalok százai utaznak minden nyáron Vilniuszba, hogy részt vegyenek a jiddis-programokon.
Az “oy” szót nem a szkinhedek találták ki. ;]
Bevezetésként kezdjük az általános, kommersz dolgokkal, ezek nem igazán az én félelmeim, csak úgy összeszedtem õket a nagyvilágból. (A legtöbb parát szerintem ismeritek.)
1.A zsidóknak HATALMUK van.
gazdasági, politikai és kulturális
1.1 Gazdasági: A zsidók tulajdonában vannak a legnagyobb cégek, mert voltak annyira erkölcstelenek, hogy kihasználják ezt a piacgazdaság nevû izét a lehetõ legjobban. (Sőt, valójában az õ találmányuk.) Ha egy zsidó akar vállalkozni valamire, akkor a (zsidó) bankároktól könnyebben kap hitelt, és kamatmentesen, a nem zsidó vállalkozónak nincsennek ilyen elõnyei. Egy-egy bizniszbe a zsidók nem engednek be nem zsidót. Komoly összefonnódásaik vannak különbözõ maffiatevékenységekkel (szerencsejáték, drog), ezért is könnyebben tudnak nagy pénzhez jutni.
Egy Tordai Péter nevû ingatlanberuházó, mellesleg a Magyarországi Zsidó ürökség Közalapítvány alelnöke (és volt MAZSIHISZ alelnök), egy százmillió forintos támogatási ügy megtárgyalása során hírek szerint elõbõr-szemlével kívánt meggyõzõdni kuratóriumi tagtársa származásáról egy szeptemberi ülésen. Köszönjük neki a felvezetést, aminek kapcsán beszélhetünk a zsidó érdekképviselet helyzetérõl Magyarországon, 2007-ben.
Ennek alefje és tavja a rendszerváltás után alapult, mégis inkább az ’50-es évek vezetési gyakorlatát folytató MAZSIHISZ. Eredményekrõl keveset, diktatórikus vezetõi módszerekrõl, és komoly síbolásokról annál többet lehet hallani. A MAZSIHISZ elérte azt, hogy miközben a hazai zsidók (vallásosak és szekulárisak) leginkább ellenszenvvel vagy közönnyel figyelik a mûködését, õ számít “A Magyar Zsidószervezetnek”, és évi 3 milliárd forinttal gazdálkodhat. Sokan függenek tõle, de õ csak magától, vagyis szinte teljhatalmú vezetõjétõl függ.
Ehhez képest (az antiszemiták kontextusán túl, amit meghagyunk az antiszemitáknak) milyen ügyek kapcsán találkozunk a MAZSIHISZ nevével? Antiszemita aktusok elítélése, egyoldalú politikai nyilatkozatok, panamák, soá biznisz és választási botrányok. Ebbõl állna a zsidó érdekképviselet?
Nem akar valaki 3 milliárd forint, vagy akár csak 1.5 felett rendelkezni, de cserébe értelmes tevékenységet folytatatva 60 éves tetszhalott állapotából felkelteni a hazai zsidó életet?
—
Korábban a Mazsihiszrõl:
Sírnivaló 1% reklám
Judapest radioblog rajongók figyelem! ?j zenék kerültek fel a rádióba: többek között Regina Spektor, Y-Love, Patti Smith, Bomb the Bass, Ehud Banai, Maroon 5, Amy Winehouse, Ed Solo & Skool of Thought, Lou Reed, Ladytron, valamint Adam Green szórakoztatja a nagyérdemût.
Talán a legismertebb, leggyakrabban fogyasztott étel Chanukkakor a fánk. Fánk lekvárral, fánk porcukorral, fánk csokival, fánk zselével, fánk magában, fánk tejjel, és még ki tudja hogyan. Sajnos én egy fánktól is gyomorégést kapok, de azért minden évben lenyomok párat, hátha mégsem… Ez a fánk annyiban különbözik a többitõl, hogy a tésztában van 2 ek mandula liszt, és egy ek. keserûmandula aroma, amitõl fantasztikusan mandulás illata, és íze van. Szerintem nem is kell hozzá lekvár, mert csak elnyomja ezt a csodás aromát!
Hozzávalók: ‘Fánk, fánk, fánk!’ tovább…
