A saját közelmúlttal már számot vetettünk december elején, amikor 3 éves lett a JP (3 év tejföl, december 4.), most pedig akkor vessünk számot gyorsan 2007-el is.
Elõször is, 5768 sokkal jobban cseng szerintem, mint a 2007. Posztöszöd-mentesebb, újadónem-mentesebb, barikád-mentesebb, mint 2007.
5768 Izraelben az Al-aksza (a.k.a.: “Második”) Intifáda vége: idén kevesebb halálos áldozatot követelt az izraeli-palesztin konfliktus, mint az elmúlt 7 évben bármikor, a tavalyi évhez képest is közel felével csökkent a body count.
5768 Magyarországon a civil zsidó alternatíva kikristályosodásának az éve: JP, Keset, Sirály-Marom, alternatív zsidó szinházak, új helyek nyitása mind azt jelzik, hogy valami megmozdult. Hogy mi pontosan, remélhetõleg kiderül jövõre. Ezt kívánjuk tehát az új évre: okosabb, izgalmasabb, szabadabb, sokoldalúbb zsidó közéletet.
Kedves közönség, ezúttal magányos falafeltesztelõként szálltam szembe a csicseriborsópüré-fasírozottal, és alulmaradtam, de annyira, hogy azt csak e szilveszteri különkiadásban merem bevallani. Magam próbálkoztam meg ugyanis a falafel-készítéssel, ráadásul (Fûszeres, ne is nézz ide, sem fõzni, sem fényképezni nem tudok) elõregyártott, falafel-jellegû gabonafasírt-porból, egészen pontosan a Biopont Kft. által elõállított Vegabond fasírtporból.
Elolvastam az elkészítési javaslatot (egy zacskó por, 220 ml víz, összekeverni, állni hagyni, golyókat vagy pogácsákat gyúrni, esetleg õzgerinc-formába tömni, olajban vagy sütõben kisütni), felkészültem, és nekiláttam:
Találkozó délelõtt 11-kor a Margitszigeten, a bejáró utáni “körforgalomnál” (ahol a furcsa szobor van).
?tvonal: megyünk egy kört bemelegítésnek a Margitszigeten, aztán át a budai rakpartra, ott elgurulunk egészen a Szabadság hídig. A híd most gyalogoshíd, így át kell tolnunk a szamarakat. A pesti oldalon pedig a kertek alatt valahogy elevickélünk az Eckermannig (Ráday u. 58.) Robi nagyon szeretett kávézni (még ezt is elvégezte) és az eredeti Eckermann volt a kedvenc helye az Andrássy úton. Fogyasszunk el együtt egy kávét az emlékére! Aki nem bringás, az rögtön az Eckermannba mehet - mi szerintem f1 körül fogunk odaérni. (Foglaljatok helyeket nekünk.)
Mert szemantikai harc ide, szemantikai harc oda, “Az Év Zsidója” kifejezés bizony még mindig furán hangzik magyarul.
De nevezhetjük JP Flódni Díjnak is. A lényeg ugyanaz: nevezzük meg, hogy kik voltak ebben az évben azok a zsidó személyek, akik bármilyen szempontból pozitívan hatottak ránk és/vagy a világra. A hajtás után az én jelöltjeim és ellenjelöltjeim. Pár napig jelölgetünk, aztán szavazás!
Már megint a zsidók jártak jól! Sóhajthatnak vagy szisszenhetnek fel sokan az általános végkimerültség határán az odaégetett pulykák, a gyantás talpú fenyõfák (befaragás!), az anyóspánik, a zárlatos kínai égõsorok, a bájvigyortól zsibbadó arcizmok és a 40 százalékos THM áruhitelelek fojtogató gyûrûjében.
A zsidók, akik ismét jól jártak, viszont épp felteszik a lábukat a dohányzóasztalra, beletúrnak a kikészített junkfoodba és megnyomják kéjesen a play gombot. Hat 10 pontos film - íme a JP karácsonyi ajánlata 2007-re!
Hosszú, egészen bokájáig érõ, fekete ornátusban áll. Haját fejkötõ alá rejti. A hetykeség legapróbb jele nélkül szegi hátra a fejét. Átható tekintettel néz. Baljában szürke, kopott könyvet szorongat. Így õrizték meg a fényképek az elsõ olyan rabbi alakját, akinek a Teremtõ két X-kromoszómát is adott, Y-t viszont egyet sem. Tovább is van››
Libanoni zsidó receptet próbáltam ki tegnap vacsorára. Már többször megállapítottuk, hogy a libanoni konyha valószínûleg az egyik legremekebb a világon, és most sem kellett csalódnunk. Pitával szokás enni, kanálként használva a kenyérfélét, de nekünk csak kuszkusz jutott.
Ha valaki olyan gondos háziasszony, mint amilyen én nem vagyok, akkor biztosan télire eltett sültpaprika is sorakozik a spájz polcain. Ha mégsem, semmi gond, szerencsére már sok helyen árulnak ilyesmit, és a Lildlben vettem, és még a héja is tökéletesen el volt távolítva. Szinte házi, nagymama által eltett minõség. Tovább is van››
Gondoltak már arra, hogy mirõl ismerszik meg a “magyar értelmiségi”? Szerintem több dologról is, íme csak néhány:
A magyar értelmiségi permanensen fel van háborodva. Felháborodásértelmiség.
A magyar értelmiségi szörnyülködik dolgokon, a társadalom, sőt a világ romlásán. Szörnyülködésértelmiség.
A magyar értelmiségi panaszkodik, felró, intelmeket oszt. Panaszértelmiség, intelemértelmiség.
A magyar értelmiségi eszmékben és ideológiákban utazik, és állandóan megállapítja, hogy a vizslatva szemlélt világ nem üti meg a mércét. Ideológiaértelmiség. Vizslatóértelmiség.
A magyar értelmiség leleplez, lehánt, exponálja a bajt, a baj pedig mindenhol ott van (az a baj). Bajértelmiség.
A magyar értelmiség kedvenc mûfaja a panaszglossza, a szörnyülködéstárca, a felháborodáspublicisztika. Kedvenc fegyvere pedig a petíció.
Tegnap mi is majdnem petíciót írtunk. Szörnyülködőset, felháborodósat, felróvósat. Lehántolósat, leleplezőset, bajrámutatósat.
Ha ma újrakezdhetném, akkor a JP talán tényleg csak egy *pOp*magazin lenne, méghozzá a 9-16 éves korosztályoknak. Az Y-generáció a jövõ! (a zérõl nem is beszélve).
Az 1 éves születésnapunkra pedig Lauren Rose-t hívnám meg.
Nem haszontalan infó: Lauren Rose (Goldberg) fenti Havana Gila feldolgozása állitólag jó eséllyel lesz a karácsonyi no.1 a brit slágerlistákon. Erõsen elgondolkodtató.
Shadai és Orosz Péter posztjai után nem tarthatom magamban, hogy épp a hetedik nap civilizációs jelentõségén törtem magam is a fejemet. Nem magamtól. hanem azért mert Hammer úr felhívta a figyelmemet egy bizonyos Eviatar Zerubavel nevû szociológusra, akinek felleltem a témához fûzõdõ alapmûvét: The seven day circle. Ja és 1985 óta kapható! Szóval internetezõ idõérzékkel azt is mondhatnám, már rég megírták…
A kérdések, amik a témához vezetnek: Honnan származik a hét napos hét? Miért találták ki? Van-e ennek valami asztrológiai alapja? Miért szoktak a rádió vagy TV programok heti rendszerességgel ismétlõdni ugyanabban az idõpontban és miért nem mondjuk 9 naponként? Miért hétfõn követik el a legtöbb öngyilkosságot és a legkevesebbet hétvégén? Miért szoktunk kevésbé hatékonyan dolgozni péntek délután? Miért számít fontosabbnak egy szombat esti randi egy szerda estinél? Miért érezzük szombat este a legmagányosabbnak magunkat, ha egyedül vagyunk otthon?
