Monthly Archive for március, 2008

Holokauszt-oktatás 2008

Ez az a téma, amirõl nagyon nehéz beszélni. A mai 12-18 évesek ráadásul nem igazán érdeklõdnek a téma iránt, a régi oktatási anyagok pedig egyre kevésbé képesek betölteni feladatukat: a gyerekek elgondolkodtatását az európai Holokauszt általános kérdéseirõl, tanulságairól. A napokban most viszont két – számomra új – megközelítéssel is találkoztam Holokauszt-oktatással kapcsolatosan. Az egyik egy kampány, ami az MTV-n (Music Television) fut, í­me a klippek:

A filmek egyszerre akarnak sokkírozni és mai kontextust nyújtani a zömében tizenéves nézõknek. Az üzenet: a Holokauszt olyan emberekkel történt, mint te vagy én.

p8_thesearch.jpg

A másik oktatási “innováció” egy holland képregény, “Az Igazság nyomában”. A képregényt az amszterdami Anna Frank Ház és a Zsidó Múzeum készítette másfél év elõkészítés, mindenféle konzultációk és széleskörû szakmai összefogás után, és idén tavasztól Magyarországon is kipróbálják az iskolai oktatásban. Maga a képregény mûfaj és a téma persze nem most találkozik elõször: híres lett Art Spiegelman Pulitzer-dí­jas Mausa (ld. JP bejegyzés) és tavalyelõtt egy magyar származású zsidó comic stripper, Miriam Katin saját vészkorszakbeli képregény-feldolgozása kritikai nagydí­jas lett Franciaországban (JP bejegyzés, Nextbook podcast itt).

toon_dutch_soa_small.jpg

“Az Igazság nyomában” egy családi nyomozás története, melynek központi figurája Eszter. Eszter szüleit Auschwitzban gyilkolták meg, õ egy tanyán bujkált másokkal együtt. Eszter idõskorában újra felkeresi a helyet, és elhatározza, kinyomozza, mi lett a töbiekkel. Elkíséri unokája, Daniel, aki folyton kérdezõsködik, és interneten rátalál Bobra, az auschwitzi túlélõre. Eszter barátnõje, Helena pedig rábukkan arra a fotóalbumra, amely az egyedüli emlék Eszter szüleirõl. A történelmi részletek is teljesen valósághûek: Hitlert és a többi történelmi figurát, az öltözeteket, a környezetet fényképek alapján rajzolta meg az illusztrátor, Eric Heuvel, aki egy korábbi képregényben már feldolgozta a II. világháború témáját. Heuvel felelõssége nagy: sok gyereknek nyilván ez jelenti az elsõ vizuális beonymást a korról.

A képregény Hollandiában nagy siker, ahol ezer diák osztályozta le a mûvet egy 10-es skálán, és az átlag 8.5 pont lett.

Kérdések: a “könnyed” comic mûfaj és a súlyos történelmi-társadalmi kérdések vajon Magyarországon is összeegyeztethetõek lesznek? Lehet-e, szabad-e edutainment-et csinálni a Holokauszt oktatásából? Lehet-e, szabad-e univerzális etikai-morális dilemmákra fókuszálni a Holokauszt történetét, miközben a konkrét felelõsségek feledésbe vesznek?

Rakoncátlan kommentelés

Tegnap óta néha furcsa dolgokat csinál a JP kommentelés-rendszere, a hibát még keressük. Tehát ha valakinek úgy tûnik, hogy “elszállt” a kommentje, az ne ijedjen meg: nincs kitiltva és valójában a hozzászólás sem tûnt el. Megvan az valahol.Aki hibát tapasztal, az kérem, hogy küldjön egy emailt Gézának: geza@xlr8.hu.

Sh

sh.Sh.

ps: ha kérhetem a hibajelentésben küldjetek screenshotot az elszállásról (mi van a böngészõ ablakban amikor rossz a kommentelés) és hogy milyen böngészõt használtok. Thx Géza

UPDATE: MEGJAVÍTVA

Chili

chili.jpg
Egyik este Láng Györgyrõl beszélgettünk. ütelrendelés kapcsán került szóba, ugyanis Terítéken az életem címû könyvében említi valahol (sajnos nem találtam), hogy lakott egy helyen, ahol a háziasszony hazafelé menet beadta a konyhába a megvásárolt alapanyagokat az épület közös szakácsának, aki elkészítette belõle a kért vacsorát.
Szerintem az ötlet zseniális! Még ha valakinek valóban nincs is ideje fõzni, vagy csak egyszerûen kedve nincs hozzá, az is olyan vacsorát tálalhat fel, amilyet a családja szeret. Ha õk biot esznek, akkor az készül nekik, ha vegák, akkor hús nem kerül a tányérjukra. Annak ellenére, hogy az étel nem otthon készül, mégis házi jellege van, és mindenki tudhatja mi is az pontosan, amit eszik. Szerintem egy lakópark eltartana egy ilyen szakácsot Magyarországon is, érdekes, hogy a dolog mégsem mûködik sehol.
A könyvben van egy chili recept, ami évek óta egyik kedvencünk. Mindig félkész babkonzervbõl fõzzük, mert így fél óra alatt elkészül. A bejegyzés folytatódik! ››

Már ért a focihoz

Lehet azon szõrözni, hogy vajon miért pont most, amikor az szdsz kaotikus állapotban van, az mszp népszerûsége pedig mélyponton, hogy mennyire õszinte, mennyire számító és a többi, de teljesen felesleges. Ez végre egy tisztességes politikai válasz a tisztességtelenség egy újabb illusztrációjára. A szlogenek ellenére sosem hittem, hogy Dávid Ibolya egy pillanatra képes lesz elhitetni velem, hogy van remény a normális Magyarországra. De megtette. Respect.

A bejegyzés folytatódik! ››

Made in Bethlehem

Nem egyszerû túllépni a megrögzült klasszikus kliséken, amelyek az izraeli-palesztin konfliktust õvezik. Néha szerencsére mégis sikerül és ebben mindenképpen segítségre vannak az olyan csókák, mint például Adam Neiman. Adam Neiman a No Sweat divatmárka létrehozója: a brand specialitása, hogy “kizsákmányolás-mentesen” (ld. sweatshop) és ökobarát módon gyártanak szabadidõ- és sportruházatokat. Neimannak van egy harmadik vesszõparipája is (a sweatshop-free és az öko-vonalak mellett): a munkahelyteremtés a munkanélküliség-súlyjtotta palesztin területeken. A fokozottan trendi No Sweat cuccokhoz a textilek jelentõs részét Bethlehembõl szerzik be, az Arja Textiles-tõl.

black-hightop.jpg

A bejegyzés folytatódik! ››

Birobidjan – a trailer

Birobidzhan, Biro-bidjan, Birobidzsan. Ki tudja, hogyan írják, vagy hányféle képpen ejtik a nevét, de a Zsidó Autonóm Terület fõvárosával kapcsolatosan nem is ez a legnagyobb rejtély. A hely, melyet a nevek jelölnek, Sztálin „alternatív Izrael”-je, mára virágzó, ám funkcióját vesztett terület. 1937-ben jellege még munkatábor, 2007-ben mégis 70 éves fennállását ünnepli. A New Angle Film dokumentumfilmje errõl a történetrõl szól – és elkészült végre a trailer:

Az orosz cári rendszer bukása után közel 3 millió zsidó, többségük értelmiségi vált nincstelen munkanélkülivé. A problémát hatásosan kezelve a sztálini rezsim egy barátságosabb holocaustot indított. Hamis propaganda készült egy új és virágzó területrõl, ahol a zsidók, hátrahagyva eddigi életüket, – valójában az éhínség elöl menekülve – letelepedhetnek.

A virágzó terület helyett, a vonat egy mocsaras és kietlen pusztára hozta az embereket. Voltak, akik az út során megfagytak és olyanok is, akik azonnal továbbálltak. Akik viszont vállalták, hogy a semmibõl felépítsenek egy vadonatúj társadalmat, mára egy virágzó és gazdaságilag mûködõ térséget hoztak létre. Ma Birobidjan lakossága 192.000 fõ, amibõl csupán az 5% (7000 fõ) zsidó.

Mi jut eszedbe?

erdobenye-pince.jpg
Mi jut eszedbe, ha azt mondom:
• gönci hordó
• mándolás
• Botrytis
• fordítás
• Erdõbénye A bejegyzés folytatódik! ››

Ma este Laroz Sound System a Corvintetõn

Elõtte 21:00-tõl: Srayem (magyar zsidó, népi)
22:00-tõl: Zugoj (Zuboly plays klezmer)

Aztán 23:00-tól Laroz Sound System (dub/reggae/hiphop; Izrael)

old time somthing

Van MySpace oldaluk is természetesen.

Nyolcadik kerületi történetek

pressburger.jpgA turista, aki rászánja magát, hogy ellátogasson Budapestre, a több mint fél évszázada nem létezõ birodalom nagyvárosába, amely máig híres egykori úri mulatságairól meg az ott lakó népek sokféleségérõl, csak véletlenül vetõdik el a nyolcadik kerületbe.

Amikor megérkezik a Keleti pályaudvarra, a gyanútlan látogató tévedésbõl befordulhat valamelyik esténként rosszul megvilágított, gránit kockaköves, szûk utcácskába, amely a széles Rákóczi útról nyílik bal kéz felõl, a városközpont irányában.
A bejegyzés folytatódik! ››

Maceszek erõs hamburgervédelem alatt

Kertelés nélkül: igaz-e a lyukas lepedõ?

silverman_sex.jpg

A huszadik születésnapomra megkaptam a “Wad Zsidó Nõ Kellékei” installációt két barátomtól. A csomag a következõket tartalmazta: egy ostor (sajnos kicsi volt), egy harisnyatartó (sajnos nagy volt) és egy lyukas lepedõ (ez is kicsi volt). Nem igazán lepõdtem meg, hiszen számunkra, a Wesselényi utcai gimnáziumban végzetteknek, az érettségihez az is hozzátartozott, hogy az ember lánya képezi magát a vallásos élet pletykáiból. A bejegyzés folytatódik! ››

Diplomácia

Múlt héten kaptam telefonon egy meghívást az amerikai Nagykövetségtõl, hogy vegyek részt egy beszélgetésen a mai napon Robert Wexlerrel, Florida állam egyik Demokra-párti képviselõjével, aki épp Budapesten tartózkodik. A budapesti Nagykövetség embere elmondta, hogy az amerikai kollegái kérték, hogy a találkozóra mindenképpen próbálják elhívni “a Judapest.org fõszerkesztõjét” is. A tavaly évvégi flódni-ügy miatt került radarra a JP Amerikában is – az angolnyelvû JTA decemberben beszámolt röviden a sztoriról. Most J-Bone volt a kapocs, akin keresztül eljutottak hozzám.

A telefonban elmondták, hogy a találkozón részt venne még magyar-zsidó részrõl Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke, Szeszler Anna, a Lauder-Javne Gimnázium igazgatója, valamint Kovács András szociológus, a CEU Jewish Studies program vezetõje.

Elsõre udvarias, de határozott nemet mondtam: A bejegyzés folytatódik! ››

Pizza-tashen

pizza-tashen.jpg
Következzen a sós vendégváró falat, vagy borkorcsolya, ki minek nevezi. Nem nagy találmány, de imádják a vendégek. Ebben a változatban sajt van, ezért csak paradicsomot, fokhagymát, és fûszereket tettem bele, így kóser style maradt.
Lehet hússal is készíteni, akkor paradicsom helyett, vagy mellett, tegyünk bele olajbogyót, és hangulatunktól függõen hívhatjuk kebab-tashennek is :-)
A bejegyzés folytatódik! ››

Purim

purim1.jpg
Idén purim ünnepe március 20.-án este kezdõdik, és másnap estig tart. A zsidó naptár szerint Ádár hónap 14-én ünnepeljük, de szökõévben mindig a második Ádár havi 14-én.
Purim napját Eszter böjtje (táánit Esztér) elõzi meg és Susán purim emléknapja követi. Purim ünnepének elõestéjén, ádár 13-án a perzsiai zsidók engedélyt kaptak a királytól, hogy harcba szálljanak Hámán seregével. Imádkozással és böjttel készültek. Ennek emlékére szokás minden év ádár 13-án böjtöt tartani.
A bejegyzés folytatódik! ››

Zs’ 1848

Nem zsidók mondták:

“Nincs vallásfelekezet, melybõl szabadságharcunkban hõsök és dúsan áldozók nem támadtak volna: alig van népfaj, mely a zsidókat hûségben és munkásságban nemzeti háborúnk körül felülhaladná; a jogegyenlõség kimondás újjászületésünknek egyik szükséges következménye s midõn azt a mózesvallásúakra alkalmazzuk, az emberi és polgári kötelesség egyszerû teljesítésén túl, a hazafiúi érdemet jutalmazzuk meg.”

- Szemere Bertalan, Magyarország második felelõs kormányának miniszterelnöke, 1849. nyarán.

“A Magyarországban levõ izraelitáknak legnagyobb része érzelmeik és gonosz cselekvésmódjuk által az ottani forradalmat, mely az õ közremûködésük nélkül soha nem nyerhetett volna kiterjedést, elõmozdították.”

- Haynau táborszernagy a zsidók szerepérõl a szabadságharcban; erre hivatkozva vetett ki külön hadisarcot az elfoglalt magyar városok zsidó lakosaira.

“Fegyelmezettségben, személyes bátorság és szívós kitartásban, tehát minden katonai erényben, derekasan versenyeztek többi bajtársaikkal…”

- Görgey Artúr tábornok véleménye a zsidók részvételérõl

A bejegyzés folytatódik! ››

  • ,