Ahogy az elmúlt években, idén is allokálok egy bejegyzést az 1% témának. A kérdés: kinek ajánljuk fel az “egyházi” és kinek a “civil” egy százalékot a személyi jövedelemadónkból?

Tavaly meglehetõsen szigorú szempontrendszert állítottam fel, aminek aztán egy zsidó szervezet sem tudott megfelelni. Bocs. A civil 1 százalékom így a bringásoknak ment tavaly. Idén igyekszem tágítani a kört, de szerintem ahogyan eddig, idén is biztosan majd a hozzászólók ajánlásaiból lehet majd a legjobban tájékozódni.

De elõször egy kis elemzés a tavalyi évrõl: 2007-ben is már négy zsidó egyház közül lehetett választani (Mazsihisz, Ortodoxok, EMIH-Chábád, Szim Salom-reformok). Csupán néhány évvel ezelõtt a zsidó felajánlók még több mint 95 százaléka a Mazsihisz javára rendelkezett, 2007-ben ez az arány viszont 80 százalékra csökkent. Van tippünk, hogy miért. A Chábád aránya 2007-ben elérte a 13 százalékot, az ortodoxiáé a négyet, a Szim Salomé pedig a hármat. Utóbbi kettõ lenne a magyar zsidó élet SZDSZ-e és MDF-e?

Mindösszesen 7.275 fõ ajánlotta fel adója egy százalékát zsidó egyháznak. Íme hát a meztelen igazság: a négy magyarországi zsidó felekezet támogatottsága kumulatívan ekkora. üpp csak egy kicsivel több, mint a Jehova Tanúi támogató tagsága. A felajánlók száma ráadásul csökken, hiába nõtt a választható irányzatok száma. Ennyit tehát a “zsidó összetartás” mítoszáról. A zsidó felekezetek javára rendelkezõ 7.257 fõ jelentõsen alulmúlja az országos átlagot. 2007-ben ugyanis a lakosság 16 százaléka, 1.6 millió fõ rendelkezett adója egy százalékáról. A zsidó népességet 100 ezernek véve a 7.275 ezer fõ alig hét százalékot jelent.

‘1% kérdés’ tovább…