zsidó identitás és kultúra a 21. századra
Tudják, hol található a világ legnagyobb önálló fotó-, videó- és elektronikai eszközöket, kellékeket árusító boltja? Tipp? Hát persze, hogy New Yorkban. Úgy hívják, hogy B&H.
Fotó: Dumneazu
B, mint Blimie, és H, mint Herman. Schreiber. Gondolom, sejthető a cég JP-relevanciája. Igen, valóban, a rossz nyelvek szerint a rövidítés valójában annyit jelent: Beards and Hats. A bejegyzés folytatódik! ››
Gordon „f-word” Ramsay receptjét fél éve próbáltuk először, és azóta többször ismételtük. Az eredeti fehér lepényhalból készült, de szerdán Budapesten nem árultak olyan halat, amit emberi fogyasztásra alkalmasnak találtam volna.
A csirke unalmas, a bárány drága, maradt a borjúkaraj. Ujjnyi vastag szeletekre vágattam a hentessel, és egy éjszakára bepácoltam. Bedörzsöltem borssal, fokhagymával, citrom reszelt héjával, rányomtam fél citrom levét, és bekentem vékonyan olívaolajjal. Zsírpapírba csomagolva pihentettem felhasználásig. A bejegyzés folytatódik! ››
Ma Magyarországon van antiszemitizmus, de ez nem a mindenféle (gazdasági, politikai, identitásbeli) bajaink “mellékhatása”. Épp fordítva. E mindenféle bajaink az antiszemitizmus mellékhatásai.
–
Figyelem! Gondolatkísérlet!
Minden évben Pészach ünnepén felolvassuk az Egyiptomi Kivonulás történetét és ennek kapcsán felidézzük azokat a csapásokat – számszerűen tízet – amelyet az egyiptomiak elszenvedtek a (számukra) “sajnálatos események” során. Emlékeztetőül: vérré változtak a folyóvizek és elpusztultak a halak, aztán békák lepték el Egyiptomot, majd tetvek is, később vadállatok jöttek, aztán dögvész tört ki az állatok között, aztán fekélyek borították az emberek testét, aztán jégeső verte el a termés nagyját, aztán sáskahad zabálta fel a maradékot, aztán három napos sötétség borult a földre, végül elpusztult minden elsőszülött egyiptomi, ember, állat..
Nagy córesz volt.
Ez az ősi történet rávilágít egy olyan kauzális (ok-okozati) összefüggésre, ami azóta is fennáll, de amelyet a modern, “felvilágosodott” közvélemény szeret – elsőre racionálisnak tűnő okokból – felcserélni.
A történet így zajlik a Bibliában: az egyiptomiak antiszemitákká váltak, ki akartak direkt cseszni a zsidókkal, mire épp az ő szerencséjük fordult meg és jöttek nagyon rossz idők rájuk. Tehát a képlet – figyeljünk a sorrendre:
Antiszemitákká váltak —› rossz idők érkeztek.
Ez a képlet azóta elég sokszor ismétlődött meg a történelem során. Azokban az országokban és társadalmakban, ahol a zsidók ellen fordultak, ott tartósan nem termett sem gazdasági siker, sem politikai stabilitás, sem erős társadalmi kohézió. Épp ellenkezőleg. És fordítva is igaz: azokban az országokban, ahol befogadták a zsidókat, ott ahol a politika és társadalom filoszemita volt, ott gyakran alakult ki nagyfokú prosperitás, sőt “aranykorok” jöttek létre (pár példa: Mór Birodalom 711-1492 között, Magyar Királyság 1470-1526 között, Török Birodalom 1492 után, Holland Birodalom 1593 után, Nagy-Brittania 1656 után, Amerika 1776 után, Izrael 1948 után, Németország 1989 után).
A mai elképzelés ennek épp a fordítottja:
Rossz idők vannak —› antiszemitizmus lesz.
Azaz egyfajta “collateral damage” (járulékos kár) gazdasági vagy más válságok esetén az antiszemitizmus. Pedig látható, hogy miként akkor Egyiptomban, az antiszemitizmus térnyerése gyakran megelőzi a “rossz idők”, a nagy válságok kialakulását. Sőt, azt állítom, hogy épp az antiszemitizmus térnyerése okozza ezeket a “rossz időket” – pontosan úgy, mint az Exodusban.
Ön most meghökkent és magyarázatot követel? Olvasson akkor tovább!
A 90-es években a Klezmatics volt számomra (és még sokak számára) a legmeghatározóbb “crossover” banda: Frank Londonék ellenállhatatlan módon keverték a hagyományos zsidó népzenéket a jazzel, a hászid lakodalmas rockkal, a funkkal és mindezt egy olyan new yorki hücpe zsidó attitüddel és tempóval tolták, ami azonnal a coolság legmagasabb szintjeire kataputálta őket.
Ez a státuszuk (legcoolabb fúziós, posztklezmer zsidó együttes) az én szememben nagyjából addig tartott, amig meg nem jelent a Balkan Beat Box a szinen – szintén New Yorkban. Azóta a Balkan Beat Box az új Klezmatics: eksztatikusan dögös, vérbő zenekar, ahol
hagyományos és mai zenestílusokat ötvöznek egy elképesztő erejű zenei folyammá, amely a gypsy punkot a lakodalmas rockkal, a reggae-t a klezmerrel és a fúziós zenével házasítja össze egy lüktető, ezerszínű hangzáskavalkádban. (Millenáris ajánló)
A BBB zenéjében ott figyel Boban Markovic és Manu Chao, a Gogol Bordello és a Fanfare Ciocarlia, Charlie Parker és Rachid Taha, a Gypsy brass és Missy Eliot hangzásvilága egyaránt. Szól a jiddis klarinét, a poliglot rap, bolgár népdalénekesnők tradicionális éneke, maghreb-fúvósok és müezzinek. Ezek a zenei koordináták faszán és szellemesen vannak összerakva és rengeteg benne a jó humor – ez volt a Frank London és a Klezmatics sikerének is az egyik kulcsa.
Élő fellépéseik állitólag fenomenálisak: akár cirkuszinak is nevezhető multimédia koncertjeiken hat állandó zenésszel lépnek fel, valamint alkalmi vendégmuzsikusokkal Bulgáriából, Marokkóból, Spanyolországból, Izraelből és Törökországból, akik valamennyien saját kulturális sajátosságaikkal gazdagítják, azaz teszik észveszejtően judeókozmopolitává a Balkan Beat Box koncertélményét.
A Balkan Beat Box duót az ex-Gogol Bordello-tagok, Ori Kaplan és Tamir Muskat alapították, utóbbi a Firewater és Big Lazy tagjaként is ismert.
Az van, hogy többen kérdeztétek tőlem az elmúlt hetekben, hogy hol lehet Budapesten hébert tanulni? Bekapcsolva a JP szolgáltató ficsőrjét most tehát feldobom ide is a kérdést, kommentek között pedig várjuk a jobbnál jobb ajánlatokat és ajánlásokat, tapasztalatokat és tanácsokat.
Amiről én tudok:
Régebben volt hébertanulás a Visegrádi utcában is (Pesti Sul – Balázs Gábor – info@pestisul.hu), valamint a Chábádnál (www.zsido.com). Utóbbiak nem modern hébert tanítanak.
Medaber(et) ivrit?
Shabat shalom JP.
A jövő héten:
- Hová menjünk a nyáron?
- A Tíz Csapás tanulságai.
- Szekuláris zsidóság kind of sucks.
- Balkan Beat Box Budapesten.
Az új libanoni szakácskönyvemben van egy recept, amit gyermekágyas anyukáknak készítenek arrafelé. A recept úgy kezdődik, hogy 30 dkg rizs, 50 dkg cukor! Micsoda?! És valóban, több helyen is ellenőriztem ez az arány. Ettem már sok arab édességet, és valóban nagyon édesek, de ez a mennyiség mégis megdöbbentet. Elhiszem, hogy ettől aztán erőre lehet kapni, még a leghosszabb vajúdás után is. Biztos, ami biztos, én egész máshogy csináltam, de így is nagyon finom lett. Teljesen belepasszolt a Sávuoti menübe. A bejegyzés folytatódik! ››
Múlt hét vasárnap mutatta be a Budapesti Zsidó Színház Mordechaj ben Ávrohóm “Jónás Könyve, avagy nyögés a vége” c. alkotását. Az évad során még négy alkalommal megtekinthető: hétfőn, és kedden 19.00-tól, szerdán, és csütörtökön 22.00-tól az RS9 színházban
Tarján Tamás kritika itt, Molnár Gál Péter kritika pedig emitt.
Jegyek előrendelhetőek a zsidoszinhaz.hu-n, (1000ft), valamint válthatóak a helyszínen (1500ft).
Az arab országok és Izrael közt vívott hatnapos háború Izrael győzelmével ért véget június 10-én, két nappal később a magyar kormány bejelentette, megszakítja diplomáciai kapcsolatait Izraellel. Erről előzetesen a Szovjetunióval egyeztetett, a Varsói Szerződés hozta meg a határozatot. A döntés meghozatala után hangszórós autók járták Moszkva utcáit, hogy a hírt közöljék a lakosokkal, idézi fel a történteket a Hetek című lap.
Magyarország 1948 májusában ismerte el Izrael Államot és létesített vele követi szintű diplomáciai kapcsolatokat, a minisztertanács úgy döntött, hogy „hozzájárulását adja a független zsidó állam elismeréséhez”. A magyar álláspontot befolyásolta, hogy az ENSZ Közgyűlésének szavazásán Szovjetunió Palesztina felosztása mellett szavazott, amivel Izrael megalakulását támogatta. Ennek az volt az egyszerű oka, hogy a britek a térség legerősebb európai hatalmaként arabpárti politikát folytattak, így Szovjetunió Izrael mellett szavazott.
Az ötvenes évek elejétől nyilvánvalóvá vált a Szovjetunió számára, hogy Izrael Nyugat-barát politikát folytat, így Izrael helyett az arab országok támogatása mellett döntött. Az 1956-os szuezi válságban ez már jól látszik a szovjet-egyiptomi kapcsolatokban.
A Magyarország és Izrael közti viszony csak 1959-ben kezdett javulni, mikor a New York-i ENSZ-közgyűlésen Golda Meir és Sík Gyula külügyminiszterek leültek tárgyalni, bár Magyarország még mindig nem folytathat a Szovjetuniótól független külpolitikát.
A diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok erősödése csak 1967-ig tartott, a hatnapos háború veresége miatti presztízsveszteségen a Szovjetunió csak politikai lépésekkel tudott javítani. Egyes történészek szerint a konfliktus hátterében Szovjetunió állt, Brezsnyev utasítására hangolták össze az arab országok haderőinek mozgását. A szovjetek célja az lehetett, hogy visszakényszerítsék Izraelt az ENSZ által 1948-ban kijelölt határokhoz. A szovjet vezetés ezért döntött úgy, hogy az izraeli agresszióra hivatkozva megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat, ezzel ugyanis ki tudták fejezni a konfliktusban érintett országok irányába a szolidaritásukat is.
A történet folytatása az Index Tegnapi Újságban!
Szóval van ez a figura, aki az egyik klipben még lapátkarjával pancsolva dugja a pirosbőrű szobát, a másikban meg az izraeli tévében két nagypapának magyarázza a dúr és moll világvicc hatalmát, aztán kesztyűben elzongorázza azt, hogy Gogol. Le nem bírna állni.
Ráadásul mindannyiunk gyerekkorát teszi helyre, mikor a zongoraversenyt végre rendes értelemben versenynek mutatja: bemelegít. izzad.
Kiezmiezmilyenez.
A Gonzales az. Csakis ő lehet. A magyar származású kanadai zsidó, aki berlini de francia. Nem állítom, hogy nem öregedett meg. Minek. Elnézve a bűvész-identitásos legfrissebb lemezborítót (biztos új hóbort) meg a zsabós inges átható tekintetet, lehet, hogy most már tényleg le kéne állnia. A Solo Piano album azért még mindig abbahagyhatatlanul játszható körbe és körbe. Most épp három és fél órája szól.
Az az érdekessége, hogy minden albumán más a stílus. Van neki komolyzongorás, meg alternatív rokkos meg nyálas mázas. A wikipédia azt írta, hogy kezdetben az egyetemen tanulta a jazz virtuóz és zeneszerző szakot, és minek? Azért, hogy alternativ rock zenekart alapítson, legyen egy slágere és utána makacsul bukjon. (Nem volt hajlandó megváltoztatni a slágergyanús szám címét “Making a Jew Cry”-ról akármire, úgyhogy egyik rádiós sem akarta felkonferálni. Nemám.) Utána lakott Kelet Berlinben 1999-től, ami nem túl nagy hőstett, de persze ő lett a világ legrosszabb MC-je. Direkt. Még mindezek előtt némafilmekhez zongorázott (a mozigépész előtt mindenképp szeretnék némafilmekhez zongorázót is a rajongóim között tudni), aminél romantikusabban el sem lehet képzelni.
Egyébként ő a Feist producere (ez pontosan milyen munkakör, hogy ők most akkor lefekszenek-e, vagy hogy oldják meg, az részletesebben is érdekelne) és néha átöltözteti azt a lányt karácsonyfának, hogy rappeljen.
Az interjúk, meg a klippek sokkal többet mondanak. Némelyikben még irtó helyes. Aztán öreg lesz és lassan elkezd varázsolni.
Ez a poszt pedig azért született, mert engem egy egész délután el tudott szórakoztatni a játéka, a zeneviccei és egyszer még ámulatba is estem, de majd ti is. A bejegyzés folytatódik! ››
A JP-n 2006. januárjában adtunk először hírt, illetve hangot Rebel Sun-ról és az izraeli Coolooloosh kollektíváról. Aztán lett hoszabb bejegyzés, koncertbeszámoló, sőt exkluzív JP-interjú is az együttessel.
2007-ben a Coolooloosh volt a 2. Keset fellépő sztár-együttese (promóciós videójuk emléket állít Budapestnek is), idén pedig a Kidma hívta el őket Budapestre, a Pixrael című kiállításukhoz kapcsolódó bulira.
Ami holnap lesz a Gödörben.
2007-ben Magyarország legismertebb zsidó szervezetének az “1%-os” plakátjai azt hirdették: zsidónak lenni rossz.
Zsidónak lenni rossz.
Zsidónak lenni azt jelenti, hogy szomorúak vagyunk, gyerekeink is szomorúak, unokáink is szomorúak, akiknek turkálókban vesszük a kilósruhát, zsidónak lenni azt jelenti, hogy izzadó tenyérrel aggódunk, sőt szorongva rettegünk (a zordas eszméktől), zsidónak lenni azt jelenti, hogy mi vagyunk az (arctalan) tetováltkarúak unokái; azt jelenti, hogy mi vagyunk az anti-antiszemiták.
Negatív állapotot jelent tehát a zsidó lét: zsidók vagyunk, mert bántanak bennünket (de a Mazsihisz még megvédhet, ha…)
Sajnos ez a plakát nem kivétel volt, hanem az esszenciája azoknak az üzeneteknek, amelyekkel a Mazsihisz az elmúlt bő másfél évtizedben szórta a hazai zsidó és nem zsidó közvéleményt. Szinte kizárólag a Holokauszt emlékéről, pontosabban árnyékáról vagy az antiszemitizmus fenyegetéséről volt szó a nyilvánosságban (ezt egészítette ki a közel-keleti konfliktus tematikája a sajtóban: szép kis “zsidóság portfolió”.)
Sokszor elmondtam már, interjúkban is mindig hangsúlyozom: 2004-ben azért kezdtük el csinálni a JP-t (shadowriderrel), mert igényt éreztünk egy egészen másfajta zsidó identitás és kultúra kifejezésére. Mi is fontosnak tartjuk az antiszemitizmus elleni fellépést (fel is lépünk, ha kell) és nem fogjuk soha feledni a Soát sem, de ezek nem azonosak a mi zsidóságunk tényleges és teljes tartalmával. Nem valaminek a Hiánya vagy valaminek a Kontrája adja a mi identitásunkat – ha így lenne, az egy kényszer-identitás, az egy negatív-identitás lenne.
A mi zsidó identitásunk viszont pozitív és szabad. Amikor elkezdtük írni a JP-t, akkor azt akartuk megmutatni (saját magunknak is), hogy a zsidózás megszabadítható mindazoktól a terhektől, megtisztítható mindazoktól a negatív kontextusoktól, amelyekbe belekerült akarva és akaratlanul. Szemantikai bozótharc! Minden egyes posztunkkal azt állítottuk, hogy a zsidó lét sokkal, de sokkal több, mint az Emlékezés vagy a Parázás: a zsidó lét milliónyi pozitív élmény és milliónyi pozitív érték megélését és közvetítését is jelenti. Elsősorban és mindenekelőtt magunknak jelenti ezt, de ilyen öntudattal és élményekkel feltöltekezve kisugározható ez a platform/fíling a teljes magyarországi közvéleményre is.
“Szemantikai harcot hirdettünk. Visszavesszük a ‘judapest’ kifejezést és pozitív tartalmakkal fogjuk megtölteni.” – Judapest.org, 2005. február
“Eltökélt szándékunk, hogy a zsidózást kiemeljük az antiszemitizmus kontextusából.” - Judapest.org, 2007 november.
A harmadik évünkre sok üzenetünk beért, 2007. bizonyos szempontból a mi “kritikus tömegünk” éve volt. A Flódni-gate üggyel a szélesebb közvélemény radarjára került a kreatívzsidózó ars poeticánk, de a pozitív zsidóságot hangsúlyozó JP-re felfigyeltek a Mazsihiszen túli zsidó szervezetek is. Az egyik ilyen szervezet a Chábád Lubavics-EMIH volt, akik idén saját 1%-os kampányt indítottak, melynek kulcsmondata az volt, hogy “zsidónak lenni jó”. Köves Slomó rabbi ki is fejtette több helyütt:
“Nagyon lényeges a pozitív zsidó ön-tudat és öntudat felépítése. Ugyancsak nagyon lényeges, hogy a közbeszédben a zsidóság fogalmát kiemeljük az antiszemitizmus és a Holokauszt szinte kizárólagos kontextusából. A zsidóság évezredes pozitív értékek közvetítését kell, hogy jelentse. Saját magunknak épp úgy, mint a magyarországi közvéleménynek. Ez kell legyen az ön-tudatunk, és ezt öntudatosan vállalnunk, hirdetnünk kell.” (zsido.com, 2008. április)
A kampány szerintem nagyon jó volt, mert ezt az alapvető gondolatot (single minded proposition Saatchi&Saatchi nyelven) fogalmazta meg egyszerűen és pontosan: zsidónak_lenni_jó. Fel is figyelt rá a magyarországi közvélemény – de a 2007-es mazsihisz reklámmal ellentétben most a reakciók érzelmi töltete többnyire pozitív előjelű volt. Kolhakavod!
Mikor lesz hát a zsido.com és judapest.org merger?
Többen is kérdeztek tőlem már a kampány kapcsán, hogy akkor a JP és a Chábád lényegében azonos módon gondolkodik a zsidóságot érintő kérdésekben? Az egyik legfontosabb dologban feltétlenül: a JP és a Chábád is azt vallja, hogy a zsidó élmény sokkal több és sokkal gazdagabb, mint amit az “anti-antiszemitizmus” pozíciója kínál. Van azonban egy másik alap “JP-tézis”, amit nem oszt a Chábád (és a Mazsihisz sem): ez a zsidó pluralizmus ünneplése (ld: 2 zsidó-3 vélemény). A Chábád szerint fundamentálisan egyféle igaz zsidó út van: a Tóra-zsidóság útja. A JP szerint viszont a Tóra-út mellett más zsidó utak is léteznek és ezek ünneplése is a zsidó gazdagságunk része.
És akkor a popkulturális stikkünkről nem is szóltam.
JP pozitív:
Zsidó-e vagy?
..és neked már göndörödik?
A Narancs-mém
2 zsidó-3 vélemény
Hibridek vagyunk
Segítség, megzsidultam!
Flódni-ügy
Töb Judapest, több ünnep
Fűszeres Eszter receptjei
Az összes JP-írás (1300+ poszt).
Szombat este együtt vacsoráztunk egy amerikai zsidó barátunkkal kedvenc budapesti kávézó-éttermünkben, a Két Szerecsenben, ahol röviden elmeséltük neki, hogy a “szerecsen” az voltaképpen a “marokkóit” jelenti, régies kifejezéssel. Innen – nyilván – a hely marokkói (moreszk) stílusa, bár azt megpimpelték egy kis francia könnyedséggel is.
A Két Szerecsen. Fotó: kavehazak.hu
Vendégünk a “moreszk”, illetve “marokkói” szavakra rápromtolva érdekes dolgot mesélt nekünk. Ők szefárdok, azaz olyan zsidók, akiknek az ősei valaha az Ibériai-félszigeten – Spanyolországban – éltek. A szefárdok másfél évezreden át éltek ezen a helyen, saját nyelvük (a judeospanyol: ladino), zenéjük (az arab beütésű szefárd zene), építészetük, irodalmuk, liturgiájuk alakult ki (a szefárdok a babiloniai hagyományokat vitték tovább). Az Inkvizíció tetőpontján, nem sokkal a sikeres Reconquista után azonban Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd (”a katolikus királyok”) úgy döntöttek, hogy elűzik a zsidókat erről a földről. A zsidók üldözése az 1492. március 31-i Alhambra-ediktummal vette kezdetét. A mór uralom alatt ilyesmi teljesen ismeretlen volt a zsidók előtt, most viszont kegyetlen választás elé állították őket: vagy elvándorolnak vagy keresztény hitre térnek. A többség – mintegy 200.000 zsidó – elvándorolt. Az Inkvizíció nyomására elüldözött zsidók elsősorban a törökök által birtokolt területeken, Észak-Afrikában és Dél-Kelet Európában (az ókori Thrákiában és Thesszáliában) telepedtek le. De rengeteg szefárd zsidó ment Olaszországba (Kolombuszék is így kerültek oda abban az évben), Izraelbe, Portugáliába és Dél-Franciországba is. Később sok szefárd zsidó eljutott Nyugat-Európába is, ahol elsősorban a kereskedelmi központként működő kikötővárosokban telepedtek le (Amszterdan, Hamburg).
Visszatérve arra, hogy mit mesélt a vendégünk: (amerikai) lánya most épp Madridban van, hogy elkezdjen egy olyan utazást, amely végigvezet majd a szefárd zsidók kanossza-útvonalán. Ez egy zseniális ötlet szerintem, amit minden zsidónak végig kéne járnia. Utánanéztem, Spanyolországból kiindulva ez egy minimum 15 országból álló turné lehet. Íme a JP által javasolt útvonal: A bejegyzés folytatódik! ››
Kedves olvasók, nézzünk szembe együtt egy ténnyel: a magyar zsidók többsége úgynevezett “asszimiláns” zsidó. Az ilyen családokban elhagyták, hátrahagyták, le-, ki-, valamint szerteszét hagyták a zsidó hagyományaikat, ünnepeiket és szokásaikat a generációk során. Ezekben a zsidó származású családokban így ma már alig ismerik ezeket a szokásokat, vannak pl. zsidó ünnepek, amikről sokan nem is hallottak soha. Léteznek családok, ahol előfordult a keresztény betérés is, de ez legtöbbször csak formalitás maradt, kevesen váltak valódi hithű katkóvá vagy protivá. Így nem jellemző az olyan keresztény ünnepek tartása zsidó családokban, mint a Pünkösd vagy a Mindenszentek. Marad így – jó esetben – összesen kettő ünnep, amit meg lehet tartani: a Karácsonyt és a Húsvétot. De számoljuk ide az Újévet/Szilvesztert is, tehát legyen három ünnep, amit az asszimili zsidók tartani tudnak.
Szombattól indul az Európa-bajnokság, amit a JP-tábor jelentős része is nyilván nyomon követ majd. A menetrend intenzív: 16 napon át zsinórban pályára lépnek a csapatok, a torna 31 mérkőzését három hét alatt lezavarják. A döntő június 29-én lesz, ám a különös új szabályok miatt most talán még inkább kiszámíthatatlan, hogy kik fogják azt játszani.
És hogy kinek drukkolnak “a zsidók”? Szerintem egyértelműen ilyen nemzeti csapat most nincs, de mondjuk egy képzeletbeli filoszemitizmus-antiszemitizmus skálán én a törököket hoznám ki legfiloszemitábbnak, a lengyeleket pedig a legantiszemitábbnak (bár utóbbi erős mezőny, hiszen kijutott az EB-re Oroszország is.)
Persze erre sem számított senki, meglepetések mindig lehetnek.
Izgalmasabb kérdés egyelőre, hogy hol nézzük az EB-t. Szerintünk a legjobb társaságban nézni és a szabadban. Tavalyelőtt a legjobb helynek ebből a szempontból a Millenáris bizonyult, de ott sajnos idén nem lesz szabadtéri óriáskivetítő. Az idei top4 hely, ahol és valószínűleg felbukkanok majd (aztán persze egyeztethetünk):
1. Sark-kert (a Margitszigeten, a volt Építők csónakház – ma Sirály hostel – mellett)
2. Corvintető (a Corvin áruház tetején, Blaha Lujza tér)
3. Fecske (a Komjádi uszoda tetején)
4. Mokka-Cukka (a Hajógyári, azaz Óbudai-szigeten)
Shabat shalom!
—
Ajánljuk:
Útmutatók nőkhöz EB idejére (Pilpul)
Sportgéza – az Index fociügyi melléklete
