Íme az USA 44. elnöke, ismerkedjenek meg vele:
Barack Obama párton belüli riválisa, Hillary Clinton szombaton hivatalosan is bejelenti majd visszalépését, egyben kampányt kezd Obama mellett. Az idáig vezető parádés utat az Index összefoglalója meséli el jól.
Change You Can Believe In
A Demokrata Párton belüli külpol-leosztás tegnapig – azaz a jelöltség elnyeréséig – az volt, hogy Obama támadta Clintont, amiért az támogatta az Iráni Forradalmi Gárdát terrorista szervezetnek bélyegző határozatot. Obama korábban arról is többször beszélt, hogy már első elnöki évében találkozna az iráni elnökkel, feltételek nélkül, és szolidaritását fejezte ki a palesztinok úgynevezett ügye iránt is.
Most viszont 12 órával azután, hogy a megfelelő delegátusszám elérésével bebiztosította jelöltségét, az AIPAC zsidó lobbiszervezet előző napi tanácskozásán Obama keményvonalas Izrael-baráttá változott. Barack 30 milliárd dollár katonai segélyt helyezett kilátásba Izraelnek, kijelentette, hogy az Iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz alakulatát “jogosan minősítették terrorista szervezetnek”. A palesztinok kapcsán a “szélsőségesség hamis prófétái” (”false prophets of extremism”) és a “korrupt” kifejezéseket használta. Irán kapcsán leszögezte: mindig a lehetőségek között fogja tartani a katonai akciót, hogy megvédje Amerika biztonságát és szövetségesét, Izraelt. Mint mondta, mindent meg fog tenni azért, hogy eltántorítsa Teheránt az atomfegyver megszerzésétől (Izraelben nyomban vették is az adást).
Obama annyira elragadtatta magát a tapsözönben (összesen 13 alkalommal felállva tapsolták meg, kétszer annyiszor, mint az utána következő Hillary Clintont), hogy még Bush-t is lekörözte Izrael-pártiságban. Jeruzsálemről mint Izrael “osztatlan fővárosról” beszélt (”Jerusalem will remain the capital of Israel, and it must remain undivided.”). Ezzel azonnal kiváltotta a Palesztin Hatóság elutasítását és a palesztinok haragját – ma már pontosított is egy nyialtkozatban (miszerint Jeruzsálem tárgyalási téma lehet a jövőben). Bush amúgy éppen most közölte, felfüggeszti az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetését – bár ez nem nagy hír, mert ezzel a lépéssel lassan négy évtizede taktikázgatnak Amerikában.
Obama tehát mindent megtesz, hogy megnyerje az amerikai zsidók támogatását. Ez a csoport, – amely a Demokrata Párt szavazóbázisában fontos szerepet játszik – eddig döntően Clinton-párti volt.
Az AIPAC-es szereplése kapcsán talán arra is következtethetünk, hogy Obama nem akarja Clintont alelnöknek megtenni, hanem inkább egyedül próbálja meg kifogni a (zs’) politikai szeleket a saját vitorlájába. Obama külpol-stábja amúgy tele van olyan szakértőkkel, akik 1992-2000 között a Clinton-adminsztráció emberei voltak (pl. Anthony Lake, Susan Rice, Gregory Craig vagy Robert Malley).
Kíváncsi vagyok, hogy Obama felszólal-e majd J-Street rendezvényen is a kampány során (a J-Street a keményvonalas lobbista AIPAC új – liberális és békepárti – riválisa).
—
Korábban a JP-n:
USA-választások
Kapcsolódó – máshol:
Fehér Ház – az Index választási blogja
Zsidók leckéztetik a nyomuló Izrael-lobbit (Origo)
A zsidó lobbi Amerikában (Hetek)
