Sárospatak
Monthly Archive for augusztus, 2008
Page 2 of 2
Eddig négy külső oldalra linkeltünk a JP jobboldalsó sávjában: Fűszeres gasztroblogjára, a Pilpulra, a 60bloggers projektre és a JP Facebook csoportjára. Critical Mass megmozdulások környékén persze mindig megjelent a CM aktuális bannere is.
Most felkerült egy ötödik állandó bannervendég: a Szombat Magazin. Spontán címkefelhő: zsidó politikai és kulturális folyóiratizmus, feketeöves Mazsihisz-kritika, növekvő webkettes és popkulturális affinitás, közös szerzőink Tallián Miklós és Nagy Levin, valamint az első címlapos szereplést is tőlük gyűjtöttük be. Egyszóval flódni.
“Chabadnak basszusgitáros kell a Szigetre. Az illető hívja még ma Jiszráél nevű zenészt, ma kezdődnek a próbák: 0670xxxxxxx”
Ha Ön basszusgitáros és szeretne a Chábád “get down with the boogie” Lubaviccsal pengetni a Szigeten, akkor privát email-ben Psymon elárulja Jiszráel, a Zenész számát.
Kevesen vannak, akiknek elsőre a zsidóság ugrik be, ha azt mondom: blues. Sok minden más igen, de pont a zsidók úgy általában, hát, nem jellemző, sőt, a blues-történelemben nemigen tudok olyan kiemelkedő zsidó figurákról, mint a rock, a punk, vagy más műfajok esetében. A blues, ugye, nem Brooklynban született.
Nem is Chicagoban, persze, de ez most mellékes. Viszont ha előszedjük szinte bármelyik régebbi, nagy blues-előadó lemezeit (B. B. Kingtől John Lee Hookerig sokakat fel lehetne sorolni ebből a generációból), a dalok szerzőit nézegetve furcsaságokra fogunk bukkanni: meglepve fogjuk felfedezni a különösebbnél különösebb nevű társszerzőket. A bejegyzés folytatódik! ››
Most, hogy a JP ilyen médiapiaci tényező lett, nem mehetünk el szó nélkül a holnap kezdődő pekingi Olimpia mellett. ’Mens sana in corpore sano’ és a sport ugye élet, erő, egészség.
A pekingi 29. Nyári Olimpiai Játékok augusztus 9 és 24. között zajlanak. 28 sportág, 302 versenyszámában hirdetnek győztest. 205 ország közel 11.000 versenyzője küzd az elsőségért.
Azt gondolom nem szükséges hosszú és részletes statisztikákkal alátámasztanom, hogy Magyarország méretéhez képest igencsak eredményes résztvevője az újkori Olimpiai Játékoknak. 1896 óta csak egy Nyári Olimpiát hagytunk ki (1920 – Antwerpen). Az összesített éremtáblázaton 2x voltunk 3. (1936, 1952), 3x voltunk 4. (1948, 1956, 1968), 1x voltunk 5. (1904), illetve 6x voltunk 6. (1896, 1908, 1932, 1964, 1980, 1988) helyen, de sosem végeztünk az összesítésben a 13. helynél gyengébb eredménnyel. Aranyérmeink számát tekintve a legsikeresebb Nyári Olimpiáink sorrendben: 1952 – Helsinki (16 arany), 1988 – Szöul (11 arany) és holtversenyben 1936 – Berlin, 1948 – London, 1964 – Tokió (10 arany). Elmondhatjuk, hogy történelmileg nehéz és vérzivataros időkben a magyar sportolók jobb teljesítményre képesek (v.ö. Teher alatt nő a pálma). A bejegyzés folytatódik! ››
Na ki a király? Hát a Judapest!
Reggel már néztem az eredményeket, de még nem írtak semmit, és most hívott Shadai, aki éppen útban van Pécsre, hogy MEGNYERTÜK!
Köszönjük mindenkinek, aki ránk szavazott, 500 blog között az első helyen végezni nagyon nagy dolog, és rettenetesen jó érzés. Gratulálunk a többi nyertesnek is, különösen A vajszínű árnyalatnak, aki ugye hazai pálya.
Azt írják meggyőző fölénnyel végeztünk az első helyen, úgyhogy apukánk szavaival élve csak annyit mondhatok: Szevasztok Judapestesek, találkozunk ősszel a harmadik JP brunchon!
Azt hiszem kicsit fel fog menni a bögre ára ;-)
Kezemben a Decanter bormagazin (magyar kiadás) augusztusi száma, amelyben itthon kapható magyar és külföldi kóser borokat tesztelnek.
„Vajon jobb-e egy bor attól, hogy szigorú vallási előírásokat is be kell tartani készítésekor?”
teszik fel a kérdést. Már miért lenne jobb? Szerencsére a szerkesztők nem álltak meg a tesztnél, hanem az angol kiadásból átvettek egy az izraeli borászatokkal foglalkozó cikket (Bekaa-völgy, Golán, Szamária, Judea, Negev borrégiókból). Sőt, mindezt megfejelik egy saját izraeli útleírással is.
Mondjuk a tesztben csak a Carmel Valley borai szerepelnek Izraelből (naná, mert csak ez volt épp a Rotschildben), a többi magyar (Tokaji Disznókő, ill. Andrássy pincészet), olasz (Vigne di Terracina), valamint francia (Fortant) kóser bor. Az izraeli borászatok cikkben pedig főleg a Carmel, Golan Heights és Galil pincéket emlegetik, bár egy-egy szó erejéig elhangzik a Margalit, a Yatir, és még a Tishbi neve is.
A cikkeket ne keressétek még a Decanter weboldalán, mert még nincs fenn! Gondolom direkt késleltetik, hogy vegyük meg a magazint.
–
Korábban a JP-n
A kóser alkoholista (kóser borok nagy tesztje)
Ella Valley Vineyards EverRed 2003 (cartoon teszt)
Azon lehet vitatkozni, hogy Natalie Portman vagy Scarlett Johansson (vagy Rachel Weisz) a legszexibb zsidó színésznő (“A másik Boleyn-lány” és a “My Blueberry Nights” után nem tudok dönteni), de az szerintem nem lehet vita tárgya, hogy Scarlett Johansson vagy maga Tom Waits énekli-e jobban Tom Waits dalait. Az utóbbi.
Scarlett első albumára (amelyen egy szám kivételével csupa Waits-dalt énekel) ugyanis mondhatjuk azt, hogy érdekes szövetű, meg azt, hogy expirementális lo-fi hatásokat mutat, de azt, hogy átütően katarktikus lenne vagy különösen élvezetes lenne hallgatni, azt biztosan nem. Az igazság az, hogy ha nem hallottam Scarlett-től annak idején azt a Summertime feldolgozást, most abban is kételkednék, hogy egyáltalán van-e énekhangja.
Vasárnap hajnali kádban hallgatásra egy pohár merlot-val (opcionálisan: egy spanglival) ajánlom.
—
Hallgatás:
Scarlett Johansson: Anywhere I Lay My Head (2008)
Megjelent az új Kommentár, Soá Special Edition, benne Ablonczy feat. Novák Attila a Soáról, Csíki Tamás emlékezetről és identitásról, Gyáni Gábor a Holokauszt történetírásról, Kovács András a poszt-Holokauszt zsidóság dilemmáiról, Lukácsi Charles de Gaulle-ról, Lánczi a sorsról, bizonyosságról és szabadságról, valamint Szentmihályi Gergely a numerikus egalitarizmusról.
A JP ajánlóját olvasták.
1954 – az akkor még Jordán fennhatóság alatt álló Ramallahban megalakul a Fatah, a palesztin nemzeti mozgalom, amely egy független palesztin állam megalapítását, ezzel párhuzamosan pedig Izrael elpusztítását tűzte ki célul.
1965 – a Fatah első terrorista akciója Izrael ellen, a Nemzeti Vízműveket próbálták egy szabotázsakció keretében elfoglalni (az izraeli védelmi erők meghiúsítják a támadást).
1967 – a Hatnapos Háborút követően a Fatah válik az Izrael-elleni fegyveres ellenállás fő szervezetévé, különböző militáns frakciói (Tanzim, Black September, Force 17, Al-Aksza Mártírok Brigádja) több száz terrorista akciót követnek el Izrael ellen az elkövetkező évtizedekben.
1993 – Izrael hivatalosan is elismeri a palesztin nemzeti aspirációkat és tárgyalófélként fogadja el az Arafat vezette Fatahot. Korábban izraeli kézen lévő területeken létrejön a Palesztin Hatóság, melynek vezető pártja a Fatah lesz.
2005 – Izrael teljesen kivonul a Gázai-ővezetből, felszámolja az összes települését és kivonja az összes katonáját, az egész terület a Fatah vezette Palesztin Hatóság kezébe kerül.
2006 – a palesztin választásokon az (iszlámista) Hámász legyőzi a (nacionalista) Fatahot.
2007 – Kettős hatalom jön létre a palesztinoknál: a Hámász Gázát uralja, Cizjordániában viszont az Abbasz-vezette Fatah tartja kezében a hatalmat. A két erő keményen harcol egymás ellen – fegyveresen is – , de a Gáza-Egyiptom határ közös őrizetéről megállapodnak annak érdekében, hogy Izrael vagy nemzetközi csapatok ne vonuljanak be oda.
2008. augusztus – Izraelbe(!) menekülnek a Fatah tagjai a Hamász elől. Végképp összeomlik a gázai övezetet közösen ellenőrző Fatah és a Hamász együttműködése. A két szervezet véres összecsapásokban egymásnak ugrik, és a Fatah tagjai közül sokan Izraelbe menekültek; Izrael humanitárius okokból beengedi a Fatah több mint 180 tagját, a sebesülteket izraeli kórházakban látják el (Palesztin területen a halál várna rájuk).
Az “irónikus” kifejezés új szócikkelyét olvasták.
