Paul Samuelson szerint száz nyugati közgazdászból kilencvenöt mélyen hisz abban, hogy a pénzpiacok racionálisan és hatékonyan működnek; Hyman Minsky mindig a maradék ötbe esett. Ez pályája során marginalizálta, most azonban úgy tűnik, hogy eljött az ő pillanata: amit az amerikai és nyomában a világ pénzpiacai produkálnak az sok tekintetben Hyman Minsky téziseit igazolják. Minsky mindig “válságmodellben” gondolkodott és nemcsak azt állította, hogy a pénzpiacok nem stabilok, hanem azt is, hogy nem is tehetők azzá: az instabilitás kódolva van.
Minsky pénzügyi válságmodellje hét szakaszból áll:
1. szakasz: Olyan esemény, amely megváltoztatja az emberek jövőre vonatkozó várakozásait.
2. szakasz: Megindul az árak emelkedése az érintett szektorban.
3. szakasz: Kedvező hitelfelvételek, amelyeket ún. pénzügyi innovációk is támogatnak.
4. szakasz: Túlkereslet – balekok pótlólagos keresletétől függ a piac.
5. szakasz: Eufória – a tudatlanok is élvezni akarják azt a gazdagságot, amelyet az előttük érkezettek már megszereztek. (árbuborékot tovább fújják, intelmeket kinevetik)
6. szakasz: A bennfentesek realizálják nyereségüket.
7. szakasz: Kijózanodás. Már késő, sok piaci szereplő pénze elvész.
A válságokat tehát Minsky szerint nem külső “sokk” tényezők okozzák (mondjuk az olajár megugrása), hanem a pénzügyi rendszerünk inherens logikája.

Sub fuckin’ prime
Ezt a ciklust már legalább kétszer megtapasztalhattuk az elmúlt 10-15 évben: ilyen volt a dotkom-éra lufija majd kidurranása és pont ilyen dinamikájú a mai credit crunch, azaz a jelzáloghitel-válság is. Jól illusztrája a baj mértékét Warren Buffet, az egyik legeredményesebb amerikai befektető megjegyzése, aki a másodlagos jelzálogpiaci értékpírokat “pénzügyi tömegpusztító fegyvereknek” nevezte. Egyébként még 2002-ben, csak senki nem figyelt rá.
Ami érdekes a pénzügyi válságmodellben – azon túl, hogy most beigazolódni látszik – az a kapcsolat a szerző zsidóságával. Marc Cohen (Nextbook) azt veti fel konkrétan, hogy Hyman kockázatközpontúsága, fókusza a bizonytalanságon és a biztonságon mind olyan jellemzők, melyek korántsem függetlenek az ő “zsidóság élményétől”. Érdekes gondolat, bár ugye tudunk jópár híres pézügyi zseni zsidóról, akik épp merész kockázatvállalásaikkal lettek azok, akik (csilliárdosok).
Az írás hamarosan folytatódik a témában: 10 üzleti lecke, amit Mózestól eltanulhatunk! (smiley)
–
Kapcsolódó olvasnivaló:
The Guardian: In Praise of… Hyman Minsky
Wall Street Journal: In Time of Tumult, Obscure Economist Gains Currency
The New Yorker: The Minsky Moment
American Public Media: A “Minsky Moment”
Legújabb kommentek a JP-n: