Shadai és Orosz Péter posztjai után nem tarthatom magamban, hogy épp a hetedik nap civilizációs jelentõségén törtem magam is a fejemet. Nem magamtól. hanem azért mert Hammer úr felhívta a figyelmemet egy bizonyos Eviatar Zerubavel nevû szociológusra, akinek felleltem a témához fûzõdõ alapmûvét: The seven day circle. Ja és 1985 óta kapható! Szóval internetezõ idõérzékkel azt is mondhatnám, már rég megírták…
A kérdések, amik a témához vezetnek: Honnan származik a hét napos hét? Miért találták ki? Van-e ennek valami asztrológiai alapja? Miért szoktak a rádió vagy TV programok heti rendszerességgel ismétlõdni ugyanabban az idõpontban és miért nem mondjuk 9 naponként? Miért hétfõn követik el a legtöbb öngyilkosságot és a legkevesebbet hétvégén? Miért szoktunk kevésbé hatékonyan dolgozni péntek délután? Miért számít fontosabbnak egy szombat esti randi egy szerda estinél? Miért érezzük szombat este a legmagányosabbnak magunkat, ha egyedül vagyunk otthon?
Teljesen természetesnek tûnik, hogy a munka-, társasági-és családi életünket heti rendszerben osztjuk be, sõt azon belül az is mélyen belénk ivódott, hogy a hét melyik napján mit érdemes elintézni, mikor lehet kikapcsolódni.
Milyen fontos, hogy reggel felfogjuk, hogy aznap milyen nap van! (Már megint hétfõ vagy végre szombat). A hét elfogadása tulajdonképpen maga a társadalom világában való részvétel.
Mindeközben a legszebb a dologban, hogy míg a nap és a hónap a természet adottságait tükrözi, addig a hétnek semmi köze a természet mûködéséhez. Ez egy civilizációs találmány, ami kizárólag az emberi / társadalmi élet rendszerességét hivatott keretezni.
De kit illet a találmány jogdíja?
Hányszor gondolkodtam már azon, hogy a zsidó, a keresztény és az iszlám vallás heti ünnepnapjai éppen egymás után következnek! Péntek, szombat vasárnap – miért egymást követõ napokra esnek? Miért nem esnek egy napra? Ezt leginkább Jeruzsálemben lehet érezni, ahol péntektõl vasárnapig átélheted a “3 napos ünnepet” :)
Ez a poszt “a hét kezdete”, mostantól minden héten tényfeltárok egy kicsit az ügyben.
Szép hetet!
—
Kapcsolódó:
Shadai: Információs megváltás
Orosz Péter: Shabbat shalom mindenkinek, aki hülye, és szombaton is bekapcsolja a számítógépét
” unrelated to anything in the natural order.”
Írják abban a könyvben, holott a holdhónap 28 nap, van 4 jól elkülöníthetõ holdázis, azaz egy holdfázis éppen 7 nap…
és a teremtés 7 napja?
Igaz is,hogy 7 nap egy holdfázis. Errõl jut eszmbe, hogy mennyire szoros kapcsolatban kel lenni a természettel, ahhoz, hogy az ember észlelje a holdfázisokat. Pedig nõ létemre különösen érdekelt vagyok a dologban. Ha megtudok valamit errõl, szólok.
Csak a belõlem az általános alsó tagozatában örökre kiveszett matematikus kérdezteti: a holdhónap nem 29,5 napból áll véletlenül (29 nap, 12 óra, 3 mp)? A 28 napos hónap ebbõl nekem bölcsésznek sehogy se jön ki.
Hát kedves Charlie, akárhogy osztok-szorzok, a négy holdfázis sehogy sem akar kijönni egész napokra, ha 29,5 nappal számolok. Talán nem véletlen, hogy a menstruációs ciklus is 28 nap normálisan, nem pedig 29,5 :)
A holdhónap ennek dacára kicsit hosszabb. Talán a Hold hormonháztartásával van valami…
Kedves Charlie,
a holdhónap tényleg hosszabb, ahogy pl. a napév sem pontosan 365 nap, ezért vannak a szökõnapok (illetve nálunk meg a szökõhónapok, amik nem csak a hold- és napév (szoláris és lunáris naptár) eltéréseit korrigálják (létrehozva ezzel a lunaszoláris, azaz zsidó naptárat), de a holdhónapok naptári és valóságos hossza közötti eltérést is).
Kedves fhb,
nekem mindössze az volt a célom, hogy rávezesselek, a holdhónap hossza elsõdlegesen a hold forgási sebességének a függvénye, tört számú adatot ad, tehát a hetes számmal, az elsõ hozzászólásodban körvonalazott kabalisztikus játékot — hogy fogalmazzak udvariasan, megvan: — csak részben teszi lehetõvé. A menstruációs ciklus és az imitatio dei is szép dolgok, külön-külön is, meg együtt is, de nincsenek különösebb befolyással a hold forgási sebességére, s ezért a holdhónapok hosszát sem tudják érdemben formálni, alakítani, szabályozni. (Nem okok, de még csak nem is föltétlenül okozatok, ami egy geo- és antropocentrikus világképben persze maga a botrány, de hát a Charlie nem egy centrista.)
A vallás modernitás általi kihívása talán éppen abból fakad, hogy nincs immáron mód mindent egy kaptafára (példának okáért a hetes és a négyes számok szorzatára) ráhúzni. Másképpen megfogalmazva, még a hagyományban élõ, vallásos emberre is rátört a teremtmények Biblia és a Talmud megfogalmazta parányiságának immár ténylegesen valós tudata. Ha szabad mérhetetlenül nagyzolnom, hangyányiak vagyunk egy a számunkra nem is igazán fölmérhetõ univerzum évmilliárdok óta táguló hidegében. Innét nézve válik igazán drámaivá a Biblia teremtéstörténete, Ábrahám kivonulása stb. Természettudományi ismereteink nélkül, vagy akár azok “tisztelettudó” retusálásával e bibliai történetek dél-amerikai szappanoperák amolyan orientális átiratai lennének. Így viszont az embernek mély lélegzetet kell vennie, s hátradõlnie, mint egy a földrõl elemelkedõ vadászgépben.
Nekünk kell a luniszoláris naptárunkkal az égitestek forgása után futkorásznunk. Mi vagyunk a hangyák, akik futunk a becsapódó (halálos ütést jelentõ) esõcseppek elõl.
Ganz in diesem Sinne: Sábát sálom!
Kedves Charlie, a holdhónap hosszát bizony nem a hold forgási sebessége határozza meg törtszámot adva, hanem annak emberi percepciója, ami hol 28, hol 29 naposnak észleli a hónapot, ahogy a napévet sem a Föld Nap körüli keringési sebessége határozza meg, hanem csak annak közelítõen, megismétlem, közelítõen pontos észlelése, épp ez a törtnapokat kerülõ, csak közelítõen pontos percepció teszi szükségessé a szökõnapokat és szökõhónapokat. Az ember szempontjából nézve bizony a holdciklus 4 fázisa egyenként 7 nap, aztán kicsit barkácsol a naptárján, mert valójában nem annyi, de ezt észleljük belõle…
Ja és egyébként néked is git sábeszt kívánok.
Sávuá tov, fhb!
Akkor bizony megkérdezném: A Hold mennyi idõ alatt kerüli meg a Földet?
Gite woch, Charlie hajókór!
A Hold Földmegkerülési sebessége az csillagászati adat, ami nem korrelál teljesen a naptári adatokkal (vö. pl. napév tényleges és naptári hossza). Errõl beszélek mióta, a tényleges hossz és a percepcionált hossz nem egyezik, ezért kell bûvészkednünk szökõnapokkal, szökõhónapokkal.