Orosz Péter, aki a JP hármas számú bloggere, megkóstolja életében először a hurkát. Ilyen kérem a _hurkaszüzesség_ elvesztése:
Don’t try this at home, kids.
A fenti videó más remek videók társaságában a Mars forgatni blogon tekinthető meg eredeti szövegkörnyezetben. A hurkát leszámítva nagyon flódni.
classic. ;]
Romantic? (Olyan derűlátó a végkicsengése…)
Hurka-reklám 1978-ból:
http://video.xfree.hu/?n=biby|6a2bdf84bcea11671055901be0dda689
ÁHT: Állami Húsipari Tröszt
Jaj, kolbász jöhet bármikor, de ez :-(
Nem autentikus!!
A hurka eredetileg narancssárga, büdös zsírban úszik a krumplival együtt, abból kell kivenni, mindent végigcsöpögtetve. A folyékony zsír aztán a tányért is elborítja össz tartalmával együtt.
Hozzá fehérkenyér, koviubi, vörösbor.
Ha van véres is, májas is, meg köretnek kolbász és még valamilyen színhús is esetleg (oldalas), na az a disznótoros.
:D
Egyébként a hurka nem sokkal egzaktabb kategória, mint az autó.
Ha azt mondom, kibróbáltam egy autót, akkor legtöbben visszakérdeznének: jó-jó, de milyen autót?
Ez, kérlek, az újpesti piac szélén található bódéból származó májas hurka. Nem az, amelyik közvetlenül a lángosos mellett van, hanem amelyik a bal szélen.
Jaj, nagyon bátor vagy!:) Én nem bírnék egy ilyen bódéból hurkát enni. (Amúgy sem szoktam.)
zsófi
2008 szeptember 8 @ 0:00
hehe horror. de előtte-mellé-utána nem vmi kerítésszaggató pálesz jár?
diplomatikus válasz:
- eszel még ilyent máskor is?
- ezt nem tudom még egy falat után megmondani…
hehe! elmondom, falusi röfihorrorokon, résztvevőként (ja, majd áldozatként, mi?) mindig próbálom a hurkafogyasztást elkerülni, mert fúúj :) még a frissen sült máj is okésabb, pedig a disznómájat utálom.
kacsamáj, libamáj – esetleg tokajiban párolva – na, az már igen!
Muszáj lesz valami nagyon-nagyon kósert posztolnom csütörtökön!
Még jó, hogy nem sújtott beléd a villám!
:-D
haha
Ott még nem próbáltam, de általában kijelenthető, hogy nem szabad bódés hurkát enni, hiszen sok esetben a “szemetet” rakják bele – azokat a részeket, amiket másként nem lehetne eladni (tisztelet a kivételnek).
A hurka nem kóser és nem tartozik a reformételek körébe sem, valamint nyilván készítenek nagyon rossz hurkákat is.
De ettől még nem érdemli meg a negatív előítéletet. Ahogy a Trabant sem alkalmas arra, hogy általában az autókról véleményt alkossunk.
(Mondom ezt úgy, hogy nem rajongok sem a belsőségekért, sem a zsíros kajákért.)
Reform-kóserhurkát a Judapestnek! :D
kovasz, ezek a bódésok nem ugyanabból a nagykerből szerzik a hurkát, mint pl. a hentesboltok? Véresről nem tudok nyilatkozni, azt meg nem eszem, de májasban nincs túl nagy szórás. Egyikben kicsit több a rizs, másikban kicsit több a máj, egyik kicsit szárazabb, másik zsírosabb, de nagyon nem odaillő dolgokkal nem találkoztam még májashurkában. A sült kolbász, na az igen, abban van ezerféle és a rosszabbakból időnként érdekes dolgok tudnak előkerülni, de a májasban még nem futottam össze idegesítő alkatrésszel :)
harmas szamu blogger? ki a masodik? es miert o a harmas? nem is blogol. tok lusta.
napi hobolgesemet olvastatok.
A kettes számú JP-blogger shadowrider volt (R.I.P.).
A máj az nem idegesítő, az állat bele szintúgy nem? Nem vagytok ideges természetűek.
Értem én hogy egy magára valamit is adó reform “zsidónak” kötelező a nem-kóser étkezés (1883-as hagyomány) de azért hogy erre valaki még büszke is legyen és publikálja mindezt… méghozzá egy magát “zsidónak” tévedő blogon, az már egy kicsit durva.
Tudom, tvábbra is én vagyok a kirekesztő. :)
Charlie, a máj nem idegesítő :) Egynemű, nem késztet öklendezésre, nincsenek benne mócsing- és porcdarabok.
Az állat bele szintén, papírvékony, átlátszó hártya, egyik sem kinder-tojás, nincs benne meglepetés :)
fhb, igazán jó hurkát kereskedelmi forgalomban sajnos nem nagyon lehet kapni. A házilag, saját fogyasztásra készülő hurkák között akadni finomakra.
A kedvencem a húsos fehér hurka, amiben a legfontosabb hozzávaló a darált színhús(!), és amiben az abált belsőségek csupán “fűszer” szerepkörben vannak jelen.
Biztos vagyok benne, hogy aki egyébként nem idegenkedik a sertéshústól, ilyen hurkát megkóstolva elkerekedik a szeme a váratlan ízorgiától.
Velem is ez történt 28 évesen. Addig is meg-megettem a hurkát, de nem tolongtam érte – hogy finoman fogalmazzak.
Azonban egy kiskunfélegyházi disznótor házi fogyasztásra szánt fehér hurkájából kapott kóstoló arra késztetett, hogy revideáljam addigi (utólag visszatekintve elég tudatlan és kiforratlan) álláspontomat, és a hurkára mint egy zseniális gasztronómiai találmányra tekintsek.
Kis adalék a hurkakészítés változatosságához:
http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-1445.html
Shadai, a R. I. P. (Requiescat in pace) tudtommal keresztény, azon belül is elsősorban katolikus rövidítés. Vagy nem? Már eleve a katolikus egyház használja liturgikus nyelvnek a latint…
A bódés hurkába “nem tesznek bele mindenfélét”, mert a hurka maga nem a bódéban készül. Legfeljebb a nagyker vacak lehet az (meg persze lehet szavatossági időn túli vagy helytelenül tárolt, a hurka amúgy se túl soká áll el). A házi disznótoros viszont sokszor rendkívül finom.
Én az angolszász “rest in peace” (számomra ez vallás-semleges) rövidítéseként gondoltam használni.
“Jaj, nagyon bátor vagy!:) Én nem bírnék egy ilyen bódéból hurkát enni. (Amúgy sem szoktam.)”
Miért, amit a Tescoban veszel ahhoz nem kell bátorság?
A Tescoban sem veszek húst.
a hurka a “mindent meg kell enni” jegyében született kaja. veheted akárhol, lényegében a disznaj feldolgozása során leesett cafatok és a máshol fel nem használható cuccok egybedarálásával készül. egyszer kaptam valami skót nemzeti kaját, persze konzervben és mind állagra, mind ízre teljesen hurka szerű volt. persze nem volt bélbe töltve.
Szerintem keveritek a disznósajttal.
A májashurkában hagyma van, máj, rizs, és fűszerek,(bors, majoránna)
A disznósajtban van a füle, farka, veséje, nyelve,orra, szóval ami úgy szétmarad belőle…tegnap láttam a tévében,a nem mondom meg milyen műsorban,(mert nem nézem) este..” Mindent fel kell használni” jegyében.
Remélem a hasnyálmirigyét azért kidobják…
Életemben egyszer ettem hurkát, 2006 nyarán a fonyódi szabadstrand büféjében, kenyér nélkül , egy hekkel… négy hüledező családtagomtól körbeállva… a hekket biztonsági okokból kértem, ha nem ízlene a hurka . De ízlett.. nagyon is, nem májas volt, de nem részletezem..
Az egészben egy német, szőke göndör kislány a hibás,aki előttem állt sorban a papájával, és olyan jóízűen esett neki a papírtálcáján sötétlő kis kunkori hurkának, hogy ki kellett próbálnom.. Majd kiesett a szemem az éhségtől….
Hurka mellé benyomtam a halat is, aztán kifeküdtem a napra. Azóta is emlegeti a párom, ha azt mondom mit kéne enni, hogy “hurkát hekkel”..
Pár éve (van vagy 10) kutyaevéses videót akartunk forgatni haverokkal: Menhelyről választottunk volna kutyust, azt is dokumentáltuk volna. Meg az egész feldolgozást, a végén meg az elfogyasztását. Hálaistennek nem valósult meg. Már bánnám.
A kutya azért jobban nem kóser, mint a sertés, mert ragadozó is. Vagy van ennek jelentősége?
(Amúgy Kínában megeszik a kutyát is.)