Egy Tordai Péter nevû ingatlanberuházó, mellesleg a Magyarországi Zsidó ürökség Közalapítvány alelnöke (és volt MAZSIHISZ alelnök), egy százmillió forintos támogatási ügy megtárgyalása során hírek szerint elõbõr-szemlével kívánt meggyõzõdni kuratóriumi tagtársa származásáról egy szeptemberi ülésen. Köszönjük neki a felvezetést, aminek kapcsán beszélhetünk a zsidó érdekképviselet helyzetérõl Magyarországon, 2007-ben.
Ennek alefje és tavja a rendszerváltás után alapult, mégis inkább az ’50-es évek vezetési gyakorlatát folytató MAZSIHISZ. Eredményekrõl keveset, diktatórikus vezetõi módszerekrõl, és komoly síbolásokról annál többet lehet hallani. A MAZSIHISZ elérte azt, hogy miközben a hazai zsidók (vallásosak és szekulárisak) leginkább ellenszenvvel vagy közönnyel figyelik a mûködését, õ számít “A Magyar Zsidószervezetnek”, és évi 3 milliárd forinttal gazdálkodhat. Sokan függenek tõle, de õ csak magától, vagyis szinte teljhatalmú vezetõjétõl függ.
Ehhez képest (az antiszemiták kontextusán túl, amit meghagyunk az antiszemitáknak) milyen ügyek kapcsán találkozunk a MAZSIHISZ nevével? Antiszemita aktusok elítélése, egyoldalú politikai nyilatkozatok, panamák, soá biznisz és választási botrányok. Ebbõl állna a zsidó érdekképviselet?
Nem akar valaki 3 milliárd forint, vagy akár csak 1.5 felett rendelkezni, de cserébe értelmes tevékenységet folytatatva 60 éves tetszhalott állapotából felkelteni a hazai zsidó életet?
—
Korábban a Mazsihiszrõl:
Sírnivaló 1% reklám
3 milliard forint? Abbol nagyon sokmindent lehetne csinalni.
Nemcsak a zsido eletet feltamasztani, hanem a keresztenyt, es a budhistat is.
Honnan jon a penz bele, azt tudni?
udi: 99%-ban az állambácsitól, ahogyan a többi egyház esetén is.
tet: a diagnózisod pontos, a helyzet sajnos ennyire rossz. Remélem fogunk tudni koncentrálni itt a “merre továbbra” és a “hogyan továbbra” is.
Belecsapnék akkor, torgyáni értelemben: szerintem a mostani garnitúrát ki kéne söpörni onnan mindenek elõtt, mert a “belülrõl reformálás” kísérlete már többszörösen is kudarcot vallott, elbukott. Ma már erre persze jelentkezõ sem lenne, mert ezeket az embereket és ezeket a szervezeteket jóérzésû és jóakaratú zsidók bottal sem piszkálnák.
ün elsõre két stratégiát látok, de sajnos az egyik sem igazán jó/vagy nem megvalósítható.
1. Leszarni a Mazsihiszt és alternatív/párhuzamos intézményeket építeni-erõsíteni.
Ez részben történik is, a Mazsihisz mellett vannak más zsidó szervezetek is, némelyik kifejezetten “ernyõ” jellegû: ilyen pl. a JOINT, ami sokkal többet tesz le az asztalra közösségépítés és oktatás terén, mint a MAZSIHISZ. A zsidó vallási életben sem élvez monopol helyzetet a Mazsihisz: ott van rajtuk kívül a Chabad Lubavics, a reform (kettõ is), a modern ortodoxok, valamint most már a maszorti is. Ezeknek némelyike önmagában is jelentõsebb, mint az összes Mazsihisz “templom-körzet” együttvéve. Hát még együtt. De! Az összes normatív támogatást (állami pénzek) mégis a Mazsihisz kapja, valamint puszta létezése is a magyar zsidóság súlyos válságát tartósítja. Vagyis: nem kívánatos hoszabb távon fenntartani ezt a helyzetet.
2. Alternatív hitközségi (intézményi) terv kidolgozása, majd cselekvés
Ahogyan az ún. “egészségügyi-reformhoz”, így egy hitközségi-reformhoz is valódi, részleteiben is kidolgozott program lenne szükséges. Ezt ki kellene dolgozni a Mazsihisz esetére is. Kiknek? Az összes olyan zsidó szervezetnek, egyesületnek, közösségnek, magánszemélynek aki opponálja a jelenlegi struktúrát és gyakorlatot. Látni kell, hogy ha meg is történne eme alternatív intézményi terv kidolgozása, megvalósítása nem lenne elképzelhetõ a hatalom támogatása nélkül. üs itt bejön a csúnya pártpolitika: amíg az MSZP van hatalomban, addig bebetonozottnak tekinthetõ a Mazsihiszesek pozíciója is. A rettenetes “antiszemita-zsidó diskurzus” miatt viszont a Fidesz sem merne hozzányúlni a dologhoz, mert a hitközség rögtön “fasisztát” ordítana - és erre vevõ a legtöbb magyar zsidó (rossz reflexek, múlt árnyai, posztkommunizmus stb.). Persze az “árpádsávos-Fidesz” sem tesz eleget azért, hogy ne legyenek ilyen félelmeik a zsidóknak. (De valamennyit azért tesz. Ezt is látni kell.)
Elsõ lépésként talán hasznos lenne, ha a magyar zsidók felismernék, hogy a Magyar Szocialista Párt nem az õ érdekeik képviselõje. A Mazsihisz ebbõl a szempontból az MSZP egyik fiókszervezetének tekinthetõ (közös munkásõr múlt stb.)
Levezetés: Berlinben voltam pár hete és ott úgy tûnt, hogy elég jól mûködik a központi ernyõszervezet. Péntekenként együtt szusiztak csomóan és rengeteg fiatal is eljár a programjaikra. Errõl jut eszembe: a lengyelektõl meg kaptunk egy nagyon kedves meghívást Varsóba!
oj, elöbör-szemle… Nagymamám erre azt mondaná mint a rabbi a Zug des Lebens-ben (mi volt a magyar címe, mindegy) Shlomo, van nekünk eleg bajunk!
az élet vonata. a három milliárdot meg úgy tudnám csak értelmezni, ha tudnám, mennyit kapnak a nagy történelmi keresztény egyházak.
Szia Anna! Ez miért lényeges? Megnéztem azért, de most csak annyit találtam, hogy pl. a magyar katolikus egyház 2000-ben 34,2 milliárd forintot kapott az államtól és az önkormányzatoktól (NKüM adat). Ehhez jönnek még az 1%-os felajánlásokból kapott pénzek. Plusz az összeg nyilván jelentõsen növekedett is azóta.
” pl. a magyar katolikus egyház 2000-ben 34,2 milliárd forintot ” Geez… Ez akar ertelmes dologra is mehetne.
Disclaimer: Katolikus vagyok, papiron.
Attól tartok pontos adatokat nem lehet elõbányászni, csak nagy munkával elõállítani. Ugyanis az 1%-n és a hívek adományain (amire még becsléseket ismerek) túl, a központi költségvetés és az önkormányzatok adnak pénzt hitéleti tevékenységre, épületfelújításra (az egyházi vezetõk fõleg ezek felett rendelkezhetnek), és közfeladatok ellátására (oktatás, szociális intézmények, stb.). A gebasz az, hogy egy egyház sem köteles elszámolni ezekkel :(((((
Egyébként, nekem úgy rémlik, a hitéleti támogatásban a MAZSIHISZ kapja a legtöbbet egy fõre számítva.
shadai 1. es 2. alternativaja is egy dolgon bukik: azon, h kontra mazsihisz projektben is sok szervezetnek kellene osszefogni es valoban oszehangolt munkat vegezni, egymas moge allni egyutt kampanyolni.
a kovetkezo cimlapfotoknak kellene napvilagot latniuk:
kelemen kata es slomo kez a kezben (tfilinben-tfilinben)
szombat es mult es jovo szerkesztoseg kozos kiadvanyanak bemutatoja
ifjusagi szervezetek csokorban oromkodnek
cionista szovetseg vezetoje kezet fog a szatmari chaszidokkal, hatterben a metszo mosolyog
stb.
mukodik a zskf lista (nem boldog hanukat neked is jucokam uzikkel)
a “van egy zsido kozponti szervezet, ami szepen es igazsagosan elosztja majd az allami zset” koncepcio kizarolag az allamnak jo. ok (joindulatu megkozelitesben, mondjuk eotvos idejen) ugy gondolhatjak, nem ismerjuk ezeket a hhomalyos zsido belugyekeket, fura szokasokat, mire kell penz, dontsek el maguk.
csakhogy a jelenlegi “kozponti zsido” szerv szempontredszere mondjuk kisse sajatos. a kozpontisag pedig a csoportok kozotti hasonlosagot feltetelezi.
az egyetlen esely kihatralni a kozpont mogul (sokaknak) es megszuntetni a kozponti penzeloszto intezmenyet.
a helyebe persze bizonytalan, mi jonne.
Pl:
meg lehetne hatarozni egy osszeget - valahany szazalek- 50? amelyeket alanyi jogon kapnanak intezmenyek
milyen intezmenyeket kell alanyi jogon fenntartani?
Pl: szeretetkorhaz, oregek otthonoa, ovoda iskola-de melyik is? muzeum, zsinagogak-hany? melyik? zsido konyv es folyoirat kiadas -melyik is?, kosersagi infratruktura bizonyos reszei- melyek is?
(sokak konszenzusa kellene ehhez)
a tobbiek szakmai, szocialis kulturalis, vallasi, hirkozles stb kategorakan palyazhatnanak vegyes osszetetelu szakmai bizottsagokhoz.
A joint-ot nem kene emliteni…..tallyigasostul…..egyebkent nem csak a mazsihisz rothad, vannak neki jo kis intezmenyei….ujpesti idosek es fogyatekossaggal elok otthona, konyha, amerikai uti szeretetkorhaz, esatobbi…..
hany volt csoporttarsam dolgozik ott…..szegenyek…
Ez az “alternatíva a Mazsihiszre” dolog azért is lenne jó, mert elképesztõ az, hogy van egy zsidó(!) intézmény, aminek a “legfõbb funkciója”(legalább is ahogy az bennem lecsapódik), hogy azt az elcseszett zsidóképet (ami rengeteg magyarban megvan, sõt biz.értelemben zsidóban is) megõrizze….ezt a “rögtön a holokauszt és a politika,stb jut eszembe a zsidókról” szemléletet(lásd:múltkori plakát)… .ami szerintem mind a zsidók általános közérzetének, mind a nem zsidók hozzáállására nézve is káros.
A mazsihisz agyatlan és trágyadomb egy szervezet, de azért ne felejtsük már el, hogy mûködik. Nem csak a félrement zsidóképet konzerválja, de közben abból a 3 milliárdból fenntart egy csomó zsinagógát (villanyszámla, gázszámla, rabbi fizetése, kántor fizetése, kiddusra a süti, barchesz, stb-stb.), fenntart idõsek otthonát, óvodát, iskolát, egyetemet, temetõt, szociális konyhát, hozzá autóflottát a terítéshez. Soroljam még? Az a 3 milliárd nem tisztán lenyúlható és szétosztható konc, a többsége elmegy az intézmények fenntartására. A mazsihiszben másért jó központi szerepben lenni, de ezt nem fejteném itt ki írásban, mert nem szeretnék rágalmazásért és hitelrontásért bíróságra menni.
Shadai!
Könyen meg lehetne (szerintem!) oldani a Mazsihisz dilemmát. A zsidóságot kissebségnek kéne nyilvánitani (ezért lehet hogy most megköveztek?) akkor átláthatóak lennének a viszonyok. Ehhez persze egy kicsivel több arcnak kéne felvállalnia zsidó származását ugye… Egy csomó ismerõsöm van aki zsidó de csak titokban és ha mondjuk többet ivott két felesnél.
tzalay,
természetesen én sem gondolom, hogy a teljes összeg lenyúlásra kerülne, de az a mûködés, amit írsz, nem egy összzsidó ernyõszervezeté, hanem egy pénzügyi osztályé. Ettõl még szükség van rá persze, de ezt egy három fõs profi csapat olcsóbban és hatékonyabban csinálhatná. Ez nem legitimálja a Mazsihisz létét.
Amire a hozzászólásod végén utalsz, azt azért kifejthetnéd.
tzalay: az idosek otthona nem a 3 milliardbol gazdalkodik, egyik sem, marmint ami ehhez tartozik. van bekerulesi koltseg, tod, Pava utcai, ujpesti, esatobbi…….konyha szinten fizetos…
Kozben persze eszembe jutott, hogy jo e nyilvanos helyen biralni az egyetlen zsido erdekvedelmi szervezetet…..eddig egy nagy pozitivumkent jutott eszembe a roma kisebbsegi onk.-el szemben, hogy a mazsihiszt elkerultek a sajton keresztuli, politikai pitianer belharcok, nyilatkozat-haboruk, szanalmas hatalommal valo jatszasok….kifele, es ez jo. most tul shabat van kifejtenem :), meg ugysem erdekelne senkit.
aztan kezdodott a Zsinagoga melletti epuletbontasokkal….az onzo penzehes segg fel sem fogja, hogy ezzel milyen sokat artott annak, amit a mazsihisz-el egyebkent pont az ellenkezojet szeretne elerni…
Állítólag részt vettek a “gyülöletbeszéd” elleni törvény kidolgozásában. Viszlát szólásszabadság.
focis sanyi,
“A zsidóságot kissebségnek kéne nyilvánitani (ezért lehet hogy most megköveztek?) akkor átláthatóak lennének a viszonyok. Ehhez persze egy kicsivel több arcnak kéne felvállalnia zsidó származását ugye… Egy csomó ismerõsöm van aki zsidó de csak titokban és ha mondjuk többet ivott két felesnél.”
Ebben az írásban elég sok gondolatot találhatsz annak megvilágítására, hogy miért is képtelenség “a zsidóság” /ami mint tudjuk így homogén módon nem is létezik/ kisebbséggé nyilvánítása.
http://www.multesjovo.hu/hu/content_one.asp?ContentID=210&PrintedID=13
“a mazsihizs abból a 3 milliárdból fenntart egy csomó zsinagógát (villanyszámla, gázszámla, rabbi fizetése, kántor fizetése, kiddusra a süti, barchesz, stb-stb.), fenntart idõsek otthonát, óvodát, iskolát, egyetemet, temetõt, szociális konyhát, hozzá autóflottát a terítéshez.”
igy van. erre vonatkozott amit irtam, ennek kene alanyi jogon tamogatas. monnyuk az “egyetem” -et erosen megkerdojeleznem.
de hogy az ossze tobbi penzrol ugyanzok dontenek, amikor kulturalis kerdesekhez semmi kozuk, gy csomo mashoz megint nem, az tarthatatlan.
tenyleg nem ertem, miert ragaszkodik mindenki az “egy kozponti” zsido elosztohoz? akar hitkozsegi, akar nemzetisegi alapon.
annyira sokfele iranyzat/csoport van virtualisan es fizikailag is, h a zse betun kivul az egvilagon semmi kozos nincs bennuk, azon kivul, h valtott formacioban csepulik egymast. kesz istencsoda, amikor nehanyan szoba allnak egymassal.
miert kene egybeterelni oket es egy erdekkepviseletet eroltetni, amikor torvenyszeruen utkozni fognak az egyes csoportok erdekei gyakolatilag mindenben?
pilpul, egyetértek…nekem is ez a véleményem a pénz elosztásával kapcsolatban…a probléma létjogosultsága abszolút igazolható pl. ha megnézzük a kulturális területen történõ tevékenykedésüket.
Két éve hivatalos ügybõl kifolyólag volt szerencsém elolvasni a Mazsihisz és a BZSH Szmsz-ét. Döbbenetes élmény volt. Tele nyelvi, elvi és jogi inkongruenciával, helyesírási hibákkal. Ebbõl a magamfajta filológus arra következtet méltán és nehezn cáfolható módon, hogy az alapszabályt a megszavazásuk elõtt sem olvasta el senki az eégatta világon, ha ugyanis akárcsak egy rabbi is elolvasta volna, akkor értelemszerûen nem maradtak volna benne a nyelvhelyességi hibák, ha jogász, akkor a jogi jellegû lapsusok. (A Mazsihisz “jogászának” általános-, középiskolai és egyetemei tanárait pedig innét üdvözlöm a legkolegiálisabban.) A szöveg jogilag is ugyancsak aggályos. Mindössze egy vetületét emelném ki: A választási jogot tagsági alapon biztosítja. Tagnak az számít, aki belépési szándékát kinyilvánította és esedékes tagdíját lerótta. A tagokról központi nyilvántartás viszont nincs. Ha tehát valaki választáskor végigjárja a körzeteket, mindenütt befizeti a tagdíjat, akkor az alapszabály értelmében minden körzetben szavazati jogot szerez, és bizony szavazhat. Ha kora reggel indul és jó gyors a kisbusz, amivel szállítják, akkor az ország majdnem összes körzetében leszavazhat. Senki se gondolja naivan, hogy ez pusztán elvi lehetõség. A saját körzetemben idén tavasszal föltûnt egy szavazó kommandó. ?gy 30-40 ember. Se elõtte, se azóta nem láttuk õket egyetlen hitközségi ill. kulturális eseményen sem, pedig van nálunk ilyenbõl bõven. Helyben befizették a tagsági díjat. Szavaztak. Az urnabontáskor találtunk 30-40 szavazólapot, ahol egységesen az utolsó 10 ember volt kihúzva (Zoltai egyik “nagy” kihívójának neve T-vel kezdõdött és az utolsó tíz jelölt között volt, hajszál híján nem jutott be, holott a körzetben erõs a szavazóbázisa.). Azaz nagyon is kérdéses, hogy ez a fajta rendszer alkotmányos-e. Ha szabad eufemizálnom.
Kedves Shaddai,
nem hiszem, hogy Zoltai csak a szocik regnálása idején van nyeregben. Nyolc éven keresztül nem õk voltak hatalmon. Zoltai poziciója mégsem volt egy kicsinykét sem gyöngébb. (Amúgy az is döbbenetes, amilyen korrupciós eszközökkel ez a “szilárd” támogatás elérhetõ.) A magyar politika - mint ahogy erre Pilpul utalt - az 1860-as évektõl kezdve vágyik arra, hogy legyen a zsidóságnak mint felekezetnek egyetlen egy képviselete (nevezzük ezt politikai optimalitásra való törekvésnek). A XIX. században ez nem sikerült. Három szervezet is fölállt, s csekély híja volt, hogy nem négy (kezdetben a reform intézményesülési eshetõsége is megvolt). 1948-ban azután az ortodoxokat és a neológiát összekényszerítették a MIOK-ba (a Status quo ante jogutód nélkül beolvadt). 1990-ben is nagyon örültek a legfelsõbb egyházügyi politika képviselõi, hogy ha autonóm tagozatként ugyan, de nem teljesen független szervezetként intézményesült újfent az ortodoxia. Az egységes kitközségi szövetség, az ernyõszervezeti forma tehát (szerintem is rossz) politikai elvárás. A politikusoknak ugyanakkor minõségi elvárásai nincsenek. E kettõ a hitközségi tagság különféle innerciáival együtt már elégésges magyarázat a Zoltai-jelenségre.
Kedves Focis Sanyi,
most attól eltekintve, hogy honi zsidóság hányad része hajlandó magát nem magyar nemzetiségûként definiálni, a javaslatod más szempontból sem tûnik cálravezetõnek. Hiába lenne a zsidóság kisebbség ugyanis, a vallási élet aligha zajlana, zajolhatna nemzeti kisebbségi formában. Az nyilván egyházi formában zajlanék. Tehát a hitélet költségei továbbra is egy ilyen egyházi szervezet keretei között forognának. Groteszk is lenne, ha egy kisebbség egyházat tartana fönn, vagy szerinted kívánatos lenne, ha a lutheráns templomokat a német ill. a szlovák nemzetiségi szervezetek tartsák fönn, a pravoszlávokat a szerb kisebbség, a görög katolikusokat a ruszin és román kisebbség, míg a horvát kisebbség viselné a katolikus egyház anyagi költségeit? Ugyanezt a kérdést a kórház és az öregek otthonával kapcsolatban is föltehetném. Amit a nemzeti kisebbségi szervezet a Mazsihisz intézményrendszerébõl egyáltalán mûködtethetne, az az edukáció intézményei.
Kedves Tet,
a Mazsihisz létét csak a tagjai akarata legitimálhatja. Ha ez demokratikusan kifejezésre juttatható (ha a mAzsihisz tisztségviselõi struktúrája szabad versenyre épülõ, képviseleti rendszerre alapul), akkor legitim (törvényes), ha nem, nem. Erre mondja Háromnegyedtizenkettedik Gusztáv Adolf, hogy hát nem.
Kedves Cahal,
milyen sajtót olvasol? A magyarban rendre ismeretessé válnak a Mazsihisz belharcai.
Kedves Pilpul,
magam sem vagyok az ernyõszervezeti forma föltétlen híve (bár a kelál Jiszráél elve azért ott motoz a lelkem mélyén), ám a politikának ehhez a formához való ragaszkodása érthetõ (most függetlenül a hosszútávú társadalmi érdekektõl): a) ez a Monarchia egyik öröksége (Ausztrián, Csehországon, Szlovákián túl Németországban is így van, bár a németeknél a reformok létrehoztak egy saját ernyõszervezetet, mely viszont tartományonként eltérõ módon és mértékben része a nagy országos
ernyõszervezetnek), b) könnyebb az állami támogatások adminisztrációja. Ha több szervezet lenne, ki kellene dolgozni a a célzott támogatások arányát, erre teljes ügyosztály(oka)t kellene ráállítani. Röviden sok lenne vele a macera és az adminisztratív költség.
Ha engem kérdeztek, az ideáls és a zsidó hagyományokból fakadó forma az USÁ-ban gyakorolt. A hitközségek nem kapnak közpénzeket. Magukat a tagjaik tagdíjából, adományokból és más, anyagilag erõsebb hitközségek alkalmi támogatásából tartják fönn. A honi középtávú megoldás az lehetne, ha a zsidó vallási szervezetek megindulnának az anyagi önállósodás útján. Mecénásokat szereznének itthon és külföldön. Ez megerõsíthetné az alternatívákat (modern ortodox, reform I, reform II, maszorti (konzervatív)) és erjedést indítana a Mazsihiszen belül is. Van egy titkom ugyanis: Zoltai halandó. A klímakatasztrófa meg nem olyan gyors. Szóval: Lesz még Zoltai utáni korszak. Föl lehetne (kellene) rá készülni.
Sávuá tov!
tet, szerintem a trágyadomb és agyatlan kitételek nem feltétlenül jelentik azt, hogy szerintem a tevékenysége legitimizálja Mazsihiszt :)
Elhangzottak itt eléggé sarkos állítások, ezekre reagáltam.
üs Cahal, a konyha fizetõs pl. a diákoknak, akik onnan étkeznek (de nem fizetnek többet, mint akiket a Junior etet, pedig a kóser koszt drágább), de nem fizetõs annak a rengeteg idõsnek pl., akik szociális alapon kapják.
idõsek otthona pénznyelõ a bekerülési költséggel együtt is.
Pilpul, ragaszkodik a nyavaja, én legalábbis biztosan nem. Sõt, az lenne a legtisztább, ha az állam célzottan támogatna intézményeket, amik átvállalnak tõle állami feladatot, tehát iskola, kórház, idõsek otthona, de ezen kívül nem lenne támogatás.
Eddig mindig azt mondtuk, hogy kell az állami pénz, meg kell a külföldi zsidók pénze, mert szegények vagyunk. Pedig ez nem igaz mára, nem vagyunk szegények, nem élünk rosszabbul, mint egy nyugat-európai zsidó, csak éppen nálunk valahogy elfelejtõdött a cödokó hagyománya. Legyen önfenntartó az egész kóceráj, mint a világ normálisabb felén és máris nincs szükség központi elosztó szervre. De nem, nálunk a szervezett zsidó vágyálmának netovábbja az, hogy lóghasson az állam lógó, de jól tejelõ csöcsén. Sokan esnek hasra Köves Slomóéktól is, pedig kevés gusztustalanabb dolgot láttam, mint a lubavicsi status quot. (üs nem, nincs semmi bajom Köves Slomóval, mint emberrel, mint rabbival. De lubavicsi haszidként azt állítani, hogy õ a status quo ante, az felháborító arcátlanság). Teljesen egyértelmûen arról szól a dolog, hogy a lubavicsiak így próbálják lenyúlni az állami támogatást. Egyelõre nem sikerült nekik, de fogtok még pislogni, amikor a mazsihisz mellé bejön majd a status quo is, mint támogatott szervezet.
charlie, teljesen egyetértünk ami a finanszirozást illeti.
zoltai örökölt kommunista módszerekkel müködik,és bizony az igazi rendszer/generáció váltás elmaradt. ami posvány most van - az egyszerüen büzlik.
Kedves Tzalay,
a jólét mint olyan erõteljesen relatív. A Scheiberben látom, hogy vannak családok, akiknek nem gond, ha a gyerek naponta költ két-háromezer forintot, s van szép számmal olyan család is, ahol a menzapénz elõteremtése gond.
A cedáká szerintem is alapvetõ intézménye a zsidóságnak. Viszont erõteljesen kötõdik a zsinagógákhoz. A honi zsidóság viszont kevéssé. Ez is oka lehet a gondolkodásmód etatista jellegéán túl, a cedáká jelenlegi gyér szerepének.
Pardon
A Chabad meg a Status quo (jól írom) nem azért alakult, hogy átkanalazza az eltévedt lelkeket a Mazsihisztõl? Bár nem tudom, hogy egy küllemében ortodox irányzat mennyire képes megszólítani a hazai neológ zsidókat…
Kedves Matyi,
a Chabad jóval a történelmi Neológia elõtt alakult ki, tehát célja sem lehetett a neológia híveit átcsábítani. A Stutus quo ante elnevezést viszont egyértelmûen azért vették föl néhány éve, hogy így a MIOK keretei között 1948-ban a „neológiába” beolvadt egykori közösség ingatlanaira, legelébb is a Rumbach utcai zsinagógára jogot formálhasson. Jóna Mecger jeruzsálemi fõrabbival szemre is vételezték a terepet, tehát erõteljesen lobbiztak is érte. Nem sikerült.
A dolog pikantériája, hogy Oberlander Baruch Magyarországra érkezésekor a Mazsihisz segítette zsinagógához, mely mind a mai napig a Mazsihisz intézményrendszeréhez tartozik (Vasvári körzet néven), s a zsinagógai naptárban a mái napig a neológ templomkörzetek közt sorolják föl. Igaz eltérõen a többi körzettõl, nem említikj, hogy ennek a körzetnek ki a rabbija (a („zsidó civil szervezetek” közt fölsorolt Szim Salom esetében Kelemen Katalint megemlíti a naptár, de nem rabbinak, hanem vallási vezetõnek nevezi, ami a politikai handabanda hasonlóan jól kivehetõ megnyilvánulása).
Kedves Charlie,
a jólét mindig relatív. Nem is olyan régen olvastam valahol, talán épp itt a JP-n? vagy innen indulva vmelyik linken? amelyikben a chicagoi szegényhelyzetrõl írtak. Ott valami megdöbbentõ szám szerepelt, talán a közösség 20 vagy 25%-a él a szegénységi küszöb alatt.
Azt gondolom, nem tévedek nagyon nagyot, ha azt mondom, az országos átlaghoz képest nálunk szélesebb a középosztály, tehát volna mibõl adakozni.
A hazai zsidóság már a VH. elõtt sem volt túlzottan zsinagóga-központú, ugyanakkor az adakozás volumene sokkal nagyobb volt, tehát nem feltétlenül zsinagóga-függõ a dolog, de abban biztosan egyetértünk, hogy olyan zsinagógák kellenének, ahová jó bemenni és akkor többen mennének be.
Aztán, hogy kinek mitõl lesz olyan a zsinagóga, már megint egy egészen más beszélgetés témája.
Charlie,
Figyelemmel követve a Status Quo Ante megnyilvánulásait, politikai megnyilatkozásait, messze nem csak az ingatlanokra hajtanak. A játék elsõsorban a képviseletért folyik és azon keresztül az állami csecsért.
Persze. De a kettõ összefügg. A Rumbach megszerzésével az EMIH (ill. valójában az EMIH-ben purimspílt játszó Ch”B”D) a történellmi Status quo ante központi ingatlanát szerezte volna meg (nyúlta volna le). Ezzel viszont azt igazolta volna, hogy jogfolytonos kapcsolat van közte és egy anno dazumal történelminek számító egyház(felekezet) között. Az állami támogatásra való jogformálás egyik eszköze tehát az ingatlan megszerzése. Az, hogy a Status quo ante eredetileg a chasszdizmust ellenzõ hitközségek szövetsége volt, a Ch”B”D pedig egyértelmûen chászidnak definiálja magát, különös mellékízt kölcsönöz a történetnek. Van abban némi báj, amikor egy ultraortodox szervezet a szebb jövõ érdekében hagyományokat és történelemet hamisít.
Kedves Charlie,
tegyük még hozzá azt is, hogy a Status Quo Ante mozgalom nem csak a chaszidizmust ellenezte, de mindenféle ideológiai megosztást is a zsidó mozgalmak között, a neológ-ortodox szakítás ellenében jöttek létre, nevükbõl adódóan is a korábbi állapot megõrzésére, a szétválás elõtti állapotokat konzerválandó. Ennek fényében is érdekes, hogy a Chabad (akik azt hiszik, nekik itt mindent chabad, errõl a Vasvári korábbi törzsközönsége tudna mesélni) épp õket választotta arra, hogy ezzel is megossza a hazai zsidóságot.
csak cedaka? ez is veglet. egy kidust v ilyesmit lehet belole finanszirozni, de kiadvanyokat, forditasokat, website-ot, szinvonalasabb eloadokat, forditasi tevekenyseget, koncerteket pl nem. erre palyazati penzek kellenek.
ifjusagi, egyetemistakat tomorito vagy gyerekszervzetek eseteben megint nem nagyon lehet erre epiteni.
a cedaka termeszetebol adodoan alkalmatlan szervezetek fenntartasara, mivel esetleges es nem tudja a folyamatos mukodest biztositani.
tzalay, ha a szeles (nemtom mennyire az) kozeposzalyra epul az egesz rendszer az azert sem jo, mert akkor elsosorban (kizarolag?) az o igenyeiket kielegito programok kiadvanyok stb mukodhetne es eleg egyarcuva valna a pesti zse-kult elet.
ezert tartom jonak a valodi versenyhelyzetet teremto palyazati rendszert. kulfoldi zsido kulturalis alapitvanyok, szervezetek eseten ez mukodik is tobbe-kevesbe.
szoc intezmenyek (ld. fentebb) atmehetnenek egy alapitvany kezebe, tobbi meg zsido kult palyazati alapba.
charlie, szeintem megerne a macerat, es tobb esely lenne mind a korrupcio mind pedig a kontraszelektaltsag csokkentesere.
status quo ante: sztem ez kevesbe felhaborito, mint inkabb vicces. senki nem vette be, h chaszid cuccban ezt lehet kepviselni.
rumbach: ha a lubavicserek (akarmilyen neven) felujitanak es karbantartanak (penzuk kb lenne ra, gondolom) az sztem jobb lenne, mint az hogy omlik az egesz, es ha sokat tokolnek a sracok a hitkozsegben, elobb-utobb felujit6atlan lesz az egesz epulet es osszedol.
vagy kezdtek vele vmit? befektetok ugyanis jelentkeztek ra, ez nem titok.
pilpul, miért? Cödokón ne csak azt értsd, amit beledobálnak a perselybe (mostanra nem is nagyon maradtak perselyek), meg amit felajánl, aki alijét kap. Külföldön elég jól mûködik, hogy egy-egy nagyobb projektet finanszíroz valaki, mondjuk lezecher nismasz ez vagy az. Plusz én ide sorolnám az alapítványok létrehozását, támogatását is.
Azzal viszont nem értek egyet, hogy a középosztályra alapozott finanszírozás szûkítené a programokat, mert attól, hogy õk adakoznak rá, még nem feltétlenül õk szabják meg a dolgokat.
Igazából nekem úgy tûnik, hogy egyrõl beszélünk, civil finanszírozás, aztán, hogy azt alapítványnál megpályázható pénznek, vagy cödokónak nevezzük, mindegy.
tzalay, akkor kb megegyeztunk. en azert tettem kulonbseget alapitvany, palyazati rendszer meg a cedaka kozott, mert mas az elszamolai rendszere, es mashogy adjak.
a cedaka (hagyomanyos formaja): vki ad egy adott zsinagoganak, szervezetnek, kiadonak, maganszemelynek- egyszer/tobbszot. nagyjabol bizalmon alapul, mire kolti a megadomanyozott.
palyazatnal (kulfoldi alapitvanyok eseten) pontos programot, koltsegvetes tervezetet kell beadni es kemeny elszamolasi rendszer van, szamlakkal kell igazolni a kiadasokat, fillerre.
kozeposztaly: nem tudom. alllati gazdag zsidokat probaltam mar mecenaturara ravenni, semmi hajlandosagot nem mutattak.
most hanukakor azt probaljuk meg, atlag (v rosszabb keresetu) emberek adnak-e pl. szoc alapitvany javara. Ruhát, aktivkodast, penzt.
nemhivatalos hanuka feszt kereteben:
http://www.pilpul.net/konnyu.shtml?x=40626 - a kiut alapitvany gyerekprogramjara. (nagyon hatranyos helyzetu gyerekeknek foglalkozasok, ennivalo, tanulasi lehetoseg kb a programjuk lenyege).
a programok ingyenesek, adakozasra nyujtunk lehetoseget.
“Meghívtak” bennünket. Elmegyünk?