palyazatnal (kulfoldi alapitvanyok eseten) pontos programot, koltsegvetes tervezetet kell beadni es kemeny elszamolasi rendszer van, szamlakkal kell igazolni a kiadasokat, fillerre.

kozeposztaly: nem tudom. alllati gazdag zsidokat probaltam mar mecenaturara ravenni, semmi hajlandosagot nem mutattak.

most hanukakor azt probaljuk meg, atlag (v rosszabb keresetu) emberek adnak-e pl. szoc alapitvany javara. Ruhát, aktivkodast, penzt.
nemhivatalos hanuka feszt kereteben:
http://www.pilpul.net/konnyu.shtml?x=40626 - a kiut alapitvany gyerekprogramjara. (nagyon hatranyos helyzetu gyerekeknek foglalkozasok, ennivalo, tanulasi lehetoseg kb a programjuk lenyege).

a programok ingyenesek, adakozasra nyujtunk lehetoseget.

ifjusagi, egyetemistakat tomorito vagy gyerekszervzetek eseteben megint nem nagyon lehet erre epiteni.

a cedaka termeszetebol adodoan alkalmatlan szervezetek fenntartasara, mivel esetleges es nem tudja a folyamatos mukodest biztositani.

tzalay, ha a szeles (nemtom mennyire az) kozeposzalyra epul az egesz rendszer az azert sem jo, mert akkor elsosorban (kizarolag?) az o igenyeiket kielegito programok kiadvanyok stb mukodhetne es eleg egyarcuva valna a pesti zse-kult elet.

ezert tartom jonak a valodi versenyhelyzetet teremto palyazati rendszert. kulfoldi zsido kulturalis alapitvanyok, szervezetek eseten ez mukodik is tobbe-kevesbe.

szoc intezmenyek (ld. fentebb) atmehetnenek egy alapitvany kezebe, tobbi meg zsido kult palyazati alapba.

charlie, szeintem megerne a macerat, es tobb esely lenne mind a korrupcio mind pedig a kontraszelektaltsag csokkentesere.

status quo ante: sztem ez kevesbe felhaborito, mint inkabb vicces. senki nem vette be, h chaszid cuccban ezt lehet kepviselni.

rumbach: ha a lubavicserek (akarmilyen neven) felujitanak es karbantartanak (penzuk kb lenne ra, gondolom) az sztem jobb lenne, mint az hogy omlik az egesz, es ha sokat tokolnek a sracok a hitkozsegben, elobb-utobb felujit6atlan lesz az egesz epulet es osszedol.

vagy kezdtek vele vmit? befektetok ugyanis jelentkeztek ra, ez nem titok.

tegyük még hozzá azt is, hogy a Status Quo Ante mozgalom nem csak a chaszidizmust ellenezte, de mindenféle ideológiai megosztást is a zsidó mozgalmak között, a neológ-ortodox szakítás ellenében jöttek létre, nevükbõl adódóan is a korábbi állapot megõrzésére, a szétválás elõtti állapotokat konzerválandó. Ennek fényében is érdekes, hogy a Chabad (akik azt hiszik, nekik itt mindent chabad, errõl a Vasvári korábbi törzsközönsége tudna mesélni) épp õket választotta arra, hogy ezzel is megossza a hazai zsidóságot.

Figyelemmel követve a Status Quo Ante megnyilvánulásait, politikai megnyilatkozásait, messze nem csak az ingatlanokra hajtanak. A játék elsõsorban a képviseletért folyik és azon keresztül az állami csecsért.

a jólét mindig relatív. Nem is olyan régen olvastam valahol, talán épp itt a JP-n? vagy innen indulva vmelyik linken? amelyikben a chicagoi szegényhelyzetrõl írtak. Ott valami megdöbbentõ szám szerepelt, talán a közösség 20 vagy 25%-a él a szegénységi küszöb alatt.
Azt gondolom, nem tévedek nagyon nagyot, ha azt mondom, az országos átlaghoz képest nálunk szélesebb a középosztály, tehát volna mibõl adakozni.
A hazai zsidóság már a VH. elõtt sem volt túlzottan zsinagóga-központú, ugyanakkor az adakozás volumene sokkal nagyobb volt, tehát nem feltétlenül zsinagóga-függõ a dolog, de abban biztosan egyetértünk, hogy olyan zsinagógák kellenének, ahová jó bemenni és akkor többen mennének be.
Aztán, hogy kinek mitõl lesz olyan a zsinagóga, már megint egy egészen más beszélgetés témája.

a Chabad jóval a történelmi Neológia elõtt alakult ki, tehát célja sem lehetett a neológia híveit átcsábítani. A Stutus quo ante elnevezést viszont egyértelmûen azért vették föl néhány éve, hogy így a MIOK keretei között 1948-ban a „neológiába” beolvadt egykori közösség ingatlanaira, legelébb is a Rumbach utcai zsinagógára jogot formálhasson. Jóna Mecger jeruzsálemi fõrabbival szemre is vételezték a terepet, tehát erõteljesen lobbiztak is érte. Nem sikerült.

A dolog pikantériája, hogy Oberlander Baruch Magyarországra érkezésekor a Mazsihisz segítette zsinagógához, mely mind a mai napig a Mazsihisz intézményrendszeréhez tartozik (Vasvári körzet néven), s a zsinagógai naptárban a mái napig a neológ templomkörzetek közt sorolják föl. Igaz eltérõen a többi körzettõl, nem említikj, hogy ennek a körzetnek ki a rabbija (a („zsidó civil szervezetek” közt fölsorolt Szim Salom esetében Kelemen Katalint megemlíti a naptár, de nem rabbinak, hanem vallási vezetõnek nevezi, ami a politikai handabanda hasonlóan jól kivehetõ megnyilvánulása).

A Chabad meg a Status quo (jól írom) nem azért alakult, hogy átkanalazza az eltévedt lelkeket a Mazsihisztõl? Bár nem tudom, hogy egy küllemében ortodox irányzat mennyire képes megszólítani a hazai neológ zsidókat…