Talán emlékeznek többen a tavalyi haggada bejegyzésemre, aminek akár az is lehetett volna a címe, hogy “2 zsidó-3 haggada”. A posztom lényege az volt, hogy a haggada - akárcsak az egész zsidóság - egy rendkívül gazdag, sokszínû, pluralisztikus hagyomány. Sokféle haggada, azaz sokféle emlékezés, sokféle narratíva és sokféle szokás-rítus létezik; eredetileg ezek bemutatására jegyeztem be a haggada.hu domaint.
Azóta viszont több nagyszerû emberrel beszélgettem a projektrõl és számos új ötlet is felmerült arra nézvest, hogy mire és hogyan lehetne a Haggada.hu oldalt használni. Ezeket most prezentálnám itt, annak reményében, hogy minél többen kapcsolódnak a JP olvasók közül is a projekthez: további ötletadással, támogatással, írással, szerkesztéssel vagy akár csak egy barátságos virtuális hátbalapogatással. Íme a Nagy Magyar Haggada Projekt alappillérei:
1. A projektet a hazai zsidó szubkulturális sikátorban térben aktív szereplõk közösen görgetik: JP, Pilpul… és még remélhetõleg sokan mások (elõre is rspkt).
2. A projekt összegyûjti és letölthetõvé teszi egy helyen a különféle haggadákat; amit lehet, magyar nyelven is.
3. A projekt szívkamrája (valamint killer fícsöre) egy közösen szerkeszthetõ wiki: egy közös haggada, ahol bárki felvihet saját tartalmakat a közösbe (pl. egy magyarázatot, egy történetet, egy családi szokást, egy viccet vagy egy receptet - bármit, ami az elbeszéléshez tartozhat).
4. A közös wiki-haggadából minden évben kiadhatunk egy saját haggadát is - amit aztán pl. PDF-ben bárki letölthet.
5. A haggada.hu oldalon megjellenének hoszabb írások-elemzések is a haggadák és a közös emlékezés (emlékezetpolitika, emlékezéskultúra) támaköreiben. Sturovics Andi hamarosan megjelenõ írása például azzal az eséllyel foglalkozik, amit a haggada elbeszélések jelenthetnek a közös emlékezetben. A magyar zsidóság “közös emlékezete” elsõsorban és mindekelõtt a Soára való emlékezés: egy negatív emlékezéskultúra a miénk. Pozitív súlypont (ellenpólus) lehet viszont a magyar zsidó emlékezetben is a széderi emlékezés, a haggadák emlékezete. Ez egy szerves folyamat, amit mi is aktívan alakíthatunk. Ha részt veszünk benne, ha mi is elbeszéljük a saját történeteinket, megalkotjuk a saját haggadáinkat, akkor ezzel segítünk létrehozni egy pozitív zsidó kultúrát Magyarországon, ami már nem csupán a Soára való emlékezésbõl táplálkozik.
6. A haggada projektet kísérné egy videó projekt is: mindenféle érdekes emberrel beszélgetnénk a zsidó haggada fõ kérdéseirõl, Kivonulásról, Szolgaságról, Szabadságról, Sivatagi Vándorlásról, Néppé Válásról és a Mannáról. Meg ami még eszébe jut a beszélgetõpartnereinknek (lehet jelentkezni beszélgetõpartnernek és videóriporternek is).
Ki gondol mit? Tenne mit?























Haggada ügyhöz:
Ez még nem haggada, hanem sürgetõ valóság. Az elsõ generációs túlélõink sora szomorúan gyorsan fogy az idõ elteltével. De itt van két csoport
- a gyermek túlélõk
- a második generáció
Mindkét csoport , különösen az elsõ, akik csecsemõk, kisgyermekek voltak a vészkorszakban már az idõskorba jutott. Róluk, és a második generációról még nincs semmiféle közösségi, sem nemzetközi gondoskodás.
Magunknak kell kézbe vennünk érdekérvényesítésünk kialakítását és mûködtetését. Hogy egy büszke haggada része lehessen majd.
László KLári
Hi ! Nuuuuu ?? Mit neveznek “MAGYAR” Haggadanak ?
NEM TUDTAM ,HOGY VANAK KULONBOZO HAGGADAK !!
ERDEKES !! ((-: Nalam az asztalnal kivetel nelkul minden Pesakhkor vannak baratok, vendegek,kiknek sajnos ! nincs csaladjuk,es a mi kozossegunk nem rendez kozos Szedert.
Ilyenkor MINDIG mindenki hozza magaval a CSALADI HAGGADAJAT
Vannak az 1800-as evekben nyomtatott orosz, es a vadonat uj
Szefarad Haggadak, es ERDEKES !!! MINDEGYIKBEN UGYAN AZ VAN IRVA !! Nuuu, azert EGY ! Egyetlen elteres van !!
Egyik “O” es a masik “A”-val mondja ki a MANISTANAT. ((-:
Nekem van 3 kulonbozo “magyar” - ra forditott Haggadam, de a HEBER szoveg, egy es ugyan az, mint a Szefaradoknal .
Igy nem latom mit neveznenek “magyar Haggadanak” ?
egy kis kiegeszites shadai irasahoz, es akkor haas is meglelheti a maga valaszat.
tehat: a shadai altal emlitett, haggada wikipedia mar el!
http://www.haggada.hu/wiki/index.php/Main_Page
haas az alternativ haggadak oldalon kaphat nemi izelitot.
masreszt: a wikipedia attol tud elni, ha emberek oda irogatnak, folyamatosan toltik fel anyagokkal. persze mint az shadai beharangozojabol is kiderult, egyelore tele vagyunk kerdesekkel, hogy hogy lenne a legjobb ezt csinalni, nagyon orulnenk mindenfele valasznak, de akar ujabb kerdeseknek is (sot). viszont ha valakinek kedve van mar alkotni, szocikkeket irni, nosza, ne fogja vissza magat.
felmerulhet a kerdes, hogy minek kell erre egy kulon wiki, miert ne a normalis magyar nyelvu wikipedia-ra irjon szocikket az, aki ebben leli oromet. az en elgondolasomban a haggada.hu wikijen sokkal tobb szubjektiv elem lenne. mindenki elmondhatna, hogy neki mit jelent ez az egesz peszachosdi, illetve annak egyes reszei, mit gondol ezekrol. es hogy visszaterjunk haas konstruktiv megnyilvanulasahoz, ezekbol a szubjektiv ertelmezesekbol/erzelmekbol (is) lehetne osszeallitani egy magyar 21. szazadi haggadat (illetve lehetoseg szerint akar tobbet is).
utolso megjegyzes: judaistakat ne batortalanitson el a sok szubjektiv elem hangoztatasa, szep, tudomanyos (de azert kozertheto) szovegekre is nagy szukseg volna.
Szenvedés „Ez, melyhez minden szent nevet Egy ezredév csatolt.” Van, ki sorolja a szenteket, s van, kinek képzavar. Van, ki az ágat csak akkor látja, ha a levél lehull, s a gyökérre borul. Avar, zavar, hagymás, vagy almás? ?sdis vagyok, az almát a legszebbnek adom!
Ez az ünneplés számomra olyan hétköznapian igazzá teszi a megünnepelt történetet
a technikai részhez: a wiki nagyon jó ötlet, csak az a baj vele, hogy nagy bázis kell neki, hogy jól mûködjön. szal kell majd egy kis marketing:) meg azt a pdf-et nem tudom hogy gondolod…
viszont a már említett 2 zs 3 vélemény miatt jó kis vitáknak nézünk elébe :D