Ismerik az American Apparel-t? ?k egy másik etikusan kapitalista cég Amerikában, ahol kizsákmányolás-mentesen (ld: “sweatshop”), valamint fokozottan ökobarát módon készítenek trendi szabadidõ- és sportruházatokat. A nemkizsákmányoló gyártási módjaik között találhatjuk mindenekelõtt azt, hogy helyben, azaz Los Angeles-ben készítik a ruhákat, dolgozóiknak átlagosan 13 dolláros órabéreket fizetnek, ehhez jönnek még a különbözõ benefitek, pl. fizetett szabadság, egészségügyi biztosítás, dotált ebédek, bérletek a helyi tömegközlekedésre és most jön a hab a tortán: a szünetekben masszõröket biztosítanak a megfáradt jómunkásembereknek, akik amúgy a cég bringáival közlekedhetnek a különbözõ egységek között. Mintha Svédországban lenne az ember!
Amerikában viszont mindez radikális újdonság volt a ruhaiparban, ahol a “Made in America” cimke az American Apparel megjelenéséig igencsak ritkaság volt – ahogy a ruhagyárak is. Az American Apparel pedig bombasiker: ma már 155 üzlete van 11 országban, éves bevétele meghaladja a 250 millió dollárt, a növekedési ráta pedig 400% felett volt az elmúlt 3 évben. Ez nem semmi egy olyan üzletágban, ahol GAP és Nike típusú versenytársakkal kell megküzdeni.
Na de hogyan érték ezt mégis el? Hát természetesen nem kizárólag bizniszetikus gyártási módjaikkal, hiszen csupán ezzel csak az Indymedia vagy a Sirály célközönségét érték volna el. A siker receptje a kezdetektõl fogva a libertiánus, zsidó Dov Charney, a cég zseniálisnak – és persze õrültnek – kikiáltott alapító-vezetõje kezében volt. Dov pedig a “shmata business”-en kívül leginkább a szexire esküdött: szexi modellek, szexi pózok, szexi (lehetõleg ‘félreérthetõ’) beállítások, szexi reklámformátumok, szexi reklámkihelyezések. Dov idõnként alsónemüben fogadja ráadásul az állásinterjúra érkezõ nõket, valamint elõszeretettel ajándékoz vibrátorokat a nõi jómunkásembereknek. Jól fejlett portnoy-kor, bizonyára.
Szóval nem csoda, hogy túl sok lett a szexibõl sokaknak. Az American Apparel-t egyre több támadás érte túlszexualizált korporatív kultúrája miatt, amin a nárciszista Dov nyilvános onanizálása egyáltalán nem segített (”Masturbation in front of women is underrated.” – Dov Charney)
Most viszont váratlanul maga Dov Charney váltott kulturális paradigmát, amikor mindenkit meglepve Woody Allen-t nevezte ki az American Apparel “rabbijának”, valamint a cég “spirituális vezetõjének”. Minderrõl a világ, de leginkább a Lower East Side környéki new yorkiak úgy szerezhettek tudomást, hogy az Allen Street-Houston Street sarkán megjelent egy óriás billboard a hászid rebbe kinézetû Woody Allennel (természetesen az Annie Hall-ból) a következõ felirattal: “der heyliker rebe” – a szent rebbe. Mi lehet a marketing üzenet? 2007 tényleg a tcniut éve? Legyél bátor, vállald fel a magad stílusát, ahogy ezt Woody tette a zseniális Annie Hall-ban? Kattantak vagyunk, legyél te is az? Ki tudja, mindenesetre érdemes rajtatartanunk szemünket ezen a Dov fiún, még tartogat szerintem számunkra egy-két meglepetést.
További olvasás:
The Nebbisher Rebbe (The Forward)
Woody Allen is our Homeboy (My Urban Kvetch)
Is Dov-y Too Lovey? (Black Table)
Mr. No Logo (Montreal Mirror)
Ide nekem egy kizsákmányolás-ellenes munkahelyet!:) Másfél év Tesco után eléggé el vagyok keseredve.
Nem akar valamelyikõtök egy ilyen munkahelyet kreálni? Esküszöm, nem zavar az alsógatya!:))
Most a böjt hatására angolul gondolkozol? Kicsit fura ez a mostani.
Lehet, hogy megõrültem? De az is lehet, hogy valóban a tzniut-biztosítékot verte ki nálad ez a poszt (vagy Dov), nem Prezzey? :]
AmericanApp nagyon jó márka:-D
Nem, a sok furcsa szó, hogy “libertiánus” meg “nárciszista”, stb. Libertárius meg narcisztikus, nem? (Még a libertiánust elhiszem, talán, mint a “libertine” magyarítását. De magyarul még életemben nem hallottam így – azért írtam, hogy angolul gondolkozol.) Mondjuk fogalmam sincs hogy Dov libertárius vagy libertiánus, esetleg mindkettõ.
A cniusz-dologgal semmi bajom (habár azt is elírtad, mert nem “tc”-vel mondják, csak az angol átírásban a tz = c, úgyhogy vagy cniut, vagy cniusz, de semmiképpen nem tcniusz), Dov csinál amit akar, legfeljebb nem nézek oda. Szerencsére nem az American Apparelnél dolgozom :] (és ez a jövõben is valószínûtlen, hacsak nincs ellenállhatatlan szükségük pszicholingvistákra :D )
Mefigyeltétek, hogy a jiddis plakáton nem “rebe” áll, hanem “rabbi”?