A szentség fogalma a zsidóságban is a profán (חול) és a szent (קדוש) megkülönböztetésén alapul. A zsidóság e megszentelést ugyanakkor nem annyira lokálisan, mintsem temporálisan végzi. Mindennek rendelt ideje van. Bizonyos értelemben még a szeretkezésnek is.

Ez a fajta vallásos idõ ugyanakkor – ha csekélynek tûnõ mértékben is – különbözik a keresztény idõszámítás idejétõl. Napjaink ugyan 24 órásak, hetünk megegyezik a klasszikus keresztény idõszámítással (ahol a hét elsõ napja a vasárnap, s nem a hétfõ), hónapjaink évrõl-évre azonos évszakba esnek, de hónapjaink holdhónapok, napjaink pedig nem éjfélkor, hanem a nap nyugtával kezdõdnek. Így elõfordul, hogy egy zsinagogális óra nem pontosan hatvan konstans módon egyenlõ percre bomlik, hanem a polgári idõszámítás perceinél az egyik évszakban valamivel hosszabb, a másikban valamivel rövidebb hatvan percre. A zsinagogális naptár (לוח) – alapjában véve a nõi menstruációs ciklust követõ – lunáris ill. az évszakok járáshoz igazodó szoláris jellege közötti összhang fölbomlását megakadályozandó, sokkal gyakoribbak nálunk a szökõévek, mint a tisztán szoláris naptár szerint élõ keresztények körében. A 19 éves ciklusban hétszer fordul elõ. (Idén is pl.) Szökõévben az egyik tavaszi hónapból (ádár) kettõ is van. Az év jelentõsen megnyúlik, a következõ chanukka még akár valamivel karácsony utánra is kitolódhatik (idén ma este „jött be” az utolsó napja, jövõre viszont egybeesik majd az elsõ napja a karácsonnyal, míg 2043-ban majd csak karácsony után kezdõdik, és így még a polgári újév elsõ napjaiban is tartani fog).

Fölmerülhet bennünk tehát a vágy, hogy plasztikusan lássuk magunk elõtt a polgári és zsinagógai naptár szinopszisát. Erre ragyogó off line módszer a zsinagógai zsebnaptár. Hátránya ezen eljárásmódnak ugyanakkor, hogy a folyó éven túl minden más idõre igazi vakablakot nyit. Így segítségével nem tudom megmondani, hogy 1848-ban, vagy 1686-ban mikorra esett peszách, purim, vagy az akkor még meg sem született édesapám járcájtja, ami – valljuk be katonásan – minden bölcsészt tartósan nyugtalanít így negyven felé. Szerencsénkre van számítógépes módszer is. Az én kedvenc zsinagógai on line naptárom egy magánzó (potenciális tiszteletbeli judapestes) alkotása. Elsõként még a 16-bites Windows-ra készítette el C+ nyelven, majd lett 32 bites és XP-s változat is. Azoknak viszont, akik Linuxot vagy (micsoda anakronisztikus opportunizmus) MacOs-t használnak, ez a módszer, ha nem is járhatatlan, némiképp rögös. Ezért és az e-mailes riasztás lehetõsége okán is jó, hogy a szerzõ elkészített egy WEB-es site-ot is. Itt a WEB-es világból ismert, szokásos regisztrációs eljárást és némi finomhangolást, pl. földrajzi helyzetünk pontos megadását (lásd elsõ kép) követõen

loginnal, jelszóval biztosított saját felületre jutunk, mely a szombatok, az ünnepek bejövetelének és kimenetlének idején túl az egyes napszakok egyéb idõpontjairól (pl. a smá mondásnak végsõ idejérõl, a hetiszakaszra, sõt az adott napra elõírt halachára vonatkozólag) is tájékoztatást kapunk. Halálozási évfordulókról, születésnapokról, bármicvákról (kb.: konfirmációról, bérmálkodásról) is értesít, sõt riaszt, ha egyéni adatainkkal föltöltjük saját naptárprofilunkat, mely a világ bármely tájáról elérhetõ. Hátránya e felületnek, hogy nem ünnepbiztos: nem kapcsolja ki a gépet, ha beáll a munkatilalom, és munkatilalom idején nem is használható. Továbbá egyelõre kávét sem fõz.

Nagyon jó, szellemes és tanulságos a program (fõleg az off line, Windows-os software) súgórendszere. A halachikus idõszámítás apróbb fortélyain túl megtudhatjuk pl. azt is, hogy a szoftver rabbi safe, ami annyit tesz, hogy elkészítése során egyetlen megkonzultált rabbit sem ért áramütés vagy heckertámadás. Ez utóbbi ellen a bennünk albérletben élõ anarchista lázadozik még ugyan egy kissé, de harmincöt fölött az ilyen nyárspolgári teszetoszaság végül is már belefér.

Honlapszerkesztõknek (jelesül is Shadainak) a szerzõ elkészített egy javascript nyelvû változatot is, mely beépíthetõ saját honlapokba is.

Programozóknak dll-állományt is rendelkezésre bocsájt a szerzõ (Abu Mami), de ezekkel (legalábbis a delphis interface-szel) tapasztalataim szerint bajok vannak. (Abu Mami sajnos nem állt át a GNU oldalára).

Elég, hogy a program mûködik és jó (tov-tov, bon-bon).

Salamon* ezt úgy mondaná: mindennek tesztelt ideje van…

* mármint Salamon Béla, Dávid király fiától mi kérünk elnézést…