Idestova több hónapja már, hogy azt találtam írni, a világtörténelem első rabbinője a harmincas években, privát ordináció keretében avatott Regina Jonas volt.
Néhány héttel említett írásom itteni megjelenését követően, kaptam azonban egy értesítést Lisa Katz levelezési listájáról, mely pironkodásra késztet, mert meghazudtolja a szuperlatívuszom. Meg is akartam írni, csak egy éhbérből és kvázi minimálbérből élő főiskolai oktató tengernyi elfoglaltsága miatt nem jutottam hozzá, de most, hogy otthon felejtettem azt a szöveget, melyet pedig már régen le kellett volna fordítanom, s így önnönmagamat tétlenségre kárhoztatván lóbálhatnám csápjaimat a Bécs felé száguldó EC presszókocsijában ásványvizet szopogatván, mégiscsak megírom. Bíz’ megírom én! Tovább is van››
A JP virtuális terében már hosszasan folyt vita a honi zsidóság képviseletének kérdésérõl és a Mazsihisz szerepérõl. Ennek kapcsán legalább két fontos összefüggés kristályosodott ki. 1) A Mazsihisz valójában csak saját tagszervezeteit képviseli. Sõt mivel elmulasztotta a történelmi lehetõséget, s a körébe jelentkezõ ultraortodoxia (a CH”B”D) és az „ultraneológia” (Szim Salom, s újabban potenciálisan a Bét Orim) tagfölvételi kérelmét mondvacsinált okokkal elutasította, még azt sem állíthatja magáról jogosan, hogy a vallásos zsidóság reprezentatív képviselõje, hiszen a zsidó vallásosság egy jelentõs spektrumát igyekezett kirekeszteni a zsidóság intézményrendszerébõl, s paradox mód, épp mivel ez sikerült neki, veszítette el nagyon látványosan még a vallásos zsidóság körére korlátozott reprezentatív jellegét is. 2) A Mazsihisz megújításra szorul. Jelenlegi formájában, ideológiájával és személyi összetételében képtelen arra, hogy hathatósan, azaz hitelesen, hitelt, bizalmat érdemlõ módon szólítsa meg a honi zsidóság azon számszakilag jelentõsebbik felét, mely a Mazsihisszel nem áll tagsági viszonyban, sõt mára már az is fölötte kétséges, hogy a Mazsihisz saját tagságának egészét képes-e megszólítani illetve hitelesen képviselni.
A flódni-ügy arra is rávilágított, hogy fölnövekedett egy Tovább is van››
A kérdés apropóját az adja, hogy ádár hónap 14., lévén idén szökõév, ádár séni hónap 14. napja, vagyis a jövõ hét csütörtök estétõl (Budapesten: 18:21-tõl) egészen szombat bejöveteléig (Budapesten péntek 17:40) tartó idõszak purim, azaz a sorsvetés ünnepe. Az ünnep ismertetése az Interneten is elérhetõ. Van köztük ortodox (Israel Meir Lau, Chájim háLévi Donin), neológ (Raj Tamás) rabbi, reform aktivista (forrás: Bét Orim), valmamint híres hebraista tollából való. Ezért nem szaporítanám az ünnep leíróinak, elbeszélõinek számát. Ehelyett inkább arra törekednék, hogy a címben vázolt kérdést járjam körül. Szabad-e kulturált, mértékadó és mértéktartó zsidónak önfeledten ünnepelnie a purimot? Tovább is van››
Mint rutinos KGB-s és MOSZAD-os kettõs ügynököt, Shadai 007,5 ügynök engem kért meg, hogy leplezzem le a zsidó kultúrtörténet, sõt a világ történetének legnagyobb összesküvését. Könnyelmûen igent mondtam a megbízatásra. Egykori hírszerzõi kapcsolataim aktivizálása után azonban hamar be kellett látnom Tovább is van››
Kezdjük az elején. Scheiber Sándor (ז״ל) volt minden idõk egyik legjobban szeretett rabbija. Szerethetõ volt. Igazi, nagypályás spíler. Tudományosan is, valódi neológ rabbiként is, emberként is. Az õ nevét viseli az iskola. Ez jó. Igen jó! Tovább is van››
A hazai zsidó közéletben, rendszerváltás ide, demokratizálódás oda, az az úgymond “természetes” állapot, ha és hogy az egyes vallásos áramlatok egymást megkérdõjelezõ, diszkreditáló (v)iszonyban állnak. Tovább is van››
A flódniügy elemi erõvel irányította a közvélemény figyelmét részint a hazai zsidóságon belüli képviseleti jog, részint pedig az antiszemitizmus elleni küzdelem kérdéskörére.
Tovább is van››
Hosszú, egészen bokájáig érõ, fekete ornátusban áll. Haját fejkötõ alá rejti. A hetykeség legapróbb jele nélkül szegi hátra a fejét. Átható tekintettel néz. Baljában szürke, kopott könyvet szorongat. Így õrizték meg a fényképek az elsõ olyan rabbi alakját, akinek a Teremtõ két X-kromoszómát is adott, Y-t viszont egyet sem. Tovább is van››
A szentség fogalma a zsidóságban is a profán (חול) és a szent (קדוש) megkülönböztetésén alapul. A zsidóság e megszentelést ugyanakkor nem annyira lokálisan, mintsem temporálisan végzi. Mindennek rendelt ideje van. Bizonyos értelemben még a szeretkezésnek is.
Tovább is van››
… avagy ki õrzi a várost (és kitõl)?
Nem csak a cionizmus olyan nagy alakjai, mint Max Nordau (=Südfeld Simon Miksa) vagy Herzl Tivadar Magyarország szülötte. Bizony a modern Izrael vallásos zsidó vehemens ellenzõit harcos kiállásra buzdító, az Izraelt eltörölni vágyó Ahmedinejadhoz
járuló ultraortodox szervezet alapítója is Magyarország szülötte. Tovább is van››
A magát a reform és az ortodoxia között pozicionáló, Amerikában conservative-nek, másutt maszortinak nevezett mozgalom intellektuális értelemben vett vonzerejét talán épp az adja, hogy egyszerre kifejezetten modern, progresszív és ugyanakkor tradicionalista is, amennyiben hangsúlyozza a zsidó vallásjog, a háláchá életünket meghatározó voltát. Teszi ez utóbbit azért, mert fölfogása szerint az emberek egymás közti viszonyát szabályozó parancsolatok ill. az ember és Teremtõje közötti kapcsolatot meghatározó parancsolatok egyaránt elidegeníthetetlen részei a szövetségnek. Nincs mit csodálkoznunk tehát azon, hogy a conservative mozgalom ragaszkodik az étkezési parancsolatok megtartásához. A maszorti közbülsõ helyzete azonban itt is megmutatkozik: a kásruthoz való viszonya nem csak a hagyományt kevésbé ismerõk irányába sugároz ki, hanem a magukat a hagyomány egyedül autentikus képviselõinek tartók felé is. Tovább is van››
