Ha már elkezdtük a hanukai készülődést, legyen egy pár recept is! Hanuka 8 napos ünnep , ami nyolc nap vendégeskedést jelent, vagy hozzánk jönnek, vagy mi megyünk. Ráadásul nekem évek óta mindig hamarabb kezdődik az ünnepre való készülődés, mert mindig van valaki, akinek fánkot, vagy hremzlit kell sütni előre.
Az első adag fánkot tegnap délután sütöttem, amivel én el is lennék egy évig, de még jó párszor meg kell majd sütnöm december végéig, abban biztos vagyok.
Ezért aztán mindig próbálok valamit egy kicsit másképp csinálni, nehogy belefulladjunk az olajba. Ilyenkor ugyanis olajban sült ételeket készítünk, emlékezve az olaj csodájára, és sok tejterméket is fogyasztunk Juditra gondolva. A fánkot nem tudom megúszni, azt olajban kell sütni, nincs mese! A hremzlinél már nem ennyire egyértelmű a helyzet, hiszen megoldható bő olaj nélkül is. Így született a muffin formába töltött, a lepényformában egyben sütött, a gofrisütőben lepényként megsütött változat is. Vagy itt van ez a recept, ami egy komplett főétkezés, az alján forró tejszínes ragu, a tetején ropogós “köret”.
Hozzávalók a raguhoz:
olívaolaj
2 nagy fej hagyma
50 dkg gomba
3 dl tejszín
1 kis üveg fekete olajbogyó
1 ek liszt
só, bors, szerecsendió
1 csokor petrezselyem A bejegyzés folytatódik! ››
Author Archive for Fûszeres
Csodálatosan sikerült a péntek esténk, egy csomó kóser recepttel gazdagodtam. Mindig meg kell állapítanom, hogy az a jó a zsidó konyhában, hogy a zsidók szétszóratva, vagyis diaszpórában élnek, a világ minden részén. Ezért aztán mindenhol magukévá teszik a helyi szokásokat, recepteket, legfeljebb változtatnak rajta, hogy ne röfögő állatból készüljön, vagy ne keveredjen a tejes a húsossal.
Megint itt jártak a portugálok, és ismét egy nagyon klassz receptet hallottam, amit tegnap meg is főztem. A férjem persze morgott egy kicsit, mert ő kitartó kelbimbó gyűlölő, de azért megadta magát, és arra kért, hogy egyszerre legfeljebb három kelbimbót tegyek a tányérjába.
Pedig a kelbimbó annyira finom téli zöldség! Ez az étel pedig valódi téli fogás, és miután meghallgattam, az jutott eszembe, hogy simán beillene karácsonyi receptnek is, ha lenne nálunk karácsony, már úgy is az egész ország karácsonyra készűl.
Főbb hozzávalói az ételnek a pulyka, aszalt szilva, portói (én sima vörösbort használtam), gránátalma lé, fahéj, szegfűszeg, és persze a kelbimbó. A bejegyzés folytatódik! ››
Ismét nagyon jókat ehetett a brunch-on az, aki időben érkezett. Sajnos egyáltalán nem tudtam eleget fotózni, úgyhogy csak az ételek feléről van képem. Kérem, aki ráismer a sajátjára, az kommentelje be a receptet. Én mazsolás lencsével készültem, receptje nemsokára felkerül a Fűszeres blogra.
Köszönöm mindenkinek aki eljött, külön azoknak, akik hoztak magukkal egy tál lencsét ételt, és azoknak is, akik vásároltak a könyvünkből. (Akik pedig ételt is hoztak, és még a könyvből is vásároltak is, ők a mi igazi kedvenceink :-)
A bejegyzés folytatódik! ››
Ez a kence már majdnem fetteh, ami rokona a hummusznak, de abba pitát is kéne darálni, én pedig megelégedek azzal a kenyér mennyiséggel, amire rákenem a hummuszt.
Nagyon egyszerű, 10 perc alatt elkészül, leszámítva a csicseriborsó főzési idejét, de azt meg is spórolhatjuk, ha konzerv csicserit használunk.
Hozzávalók:
1 csésze csicseriborsó megfőzve, vagy egy konzerv
2 dl natúr joghurt (igazán finom lesz, ha 4 dl joghurtot konyharuhába borítva kicsöpögtetek, amíg felére nem sűrűsödik)
20 dkg kesudió
2 gerezd fokhagyma
1 kk római kömény
só, bors
olívaolaj
citromlé ízlés szerint
paprika a díszítéshez
A kesudiót a római köménnyel száraz serpenyőben megpirítom, majd az összes hozzávalót turmixban, vagy botmixerrel a legkrémesebbre pépesítem. Ha túl sűrű lenne, lehet egy kicsit lazítani rajta a csicseri főzőlevével. Tálaláskor meghintem paprikával, és olívaolajat locsolok a tetejére. Pitával kínálom.
Holnap még ünnep, talán nem késtem el nagyon a sütivel. Nagyon látványos, nagyon egyszerű, és nagyon finom. Olyan illat lesz tőle az egész lakásban, hogy egy illatterápiával is felér.
Hozzávalók:
1 pohár tejföl
1,5 pohár tejes kiőrlésű búzaliszt
1 pohár méz
1 tojás
4 ek olaj
1 csomag sütőpor
1/2 citrom leve és héja
1/2 kk őrölt szegfűszeg
1/2 kk őrölt szerecsendió
1 kk fahéj
1 csipet só
3 alma
3 fehéjrúd
Az almákat megmostam, és kiszúrtam a közepükből a csumájukat. A lisztet elkevertem a sütőporral, és a fűszerekkel. Hozzáadom a mézet, tojást, olajat, citrom levét, és a tejfölt. Gyorsan összekeverem, majd sütőpapírral bélalt őzgerincformába öntöm. Beleteszem az almákat, és mindegyik közepébe teszek egy-egy rúd fahéjat.
170 fokra előmelegített sütőben 40 perc alatt megsütöm.
A tetejét megszórtam gránátalma magokkal, ami Ros Hasanakor elmaradhatatlan.
Kóser libahájhoz szerencsére nem annyira bonyolult dolog hozzájutni Budapesten, így könnyű elkészítenem a zsidó konyha egyik legfinomabb bor mellé való ropogtatni valóját.
Én már alig-alig használok libazsírt, mindössze pár étel van amit azzal készítek, mert jobb lesz vele, mint vajjal vagy olajjal. Ilyen étel a pfefferkuchen is. Akik még nem ettek ilyet, az első falat után rendszeresen megállapítják, hogy olyasmi mint a pogácsa, csak szebb.
Ropogós, fűszeres, nagyon kellemes egy pohár bor mellé egy kellemes beszélgetős este, de télen mi nagyon szeretjük ezt vinni magunkkal a kirándulásokra is, termoszba zárt forralt bor mellé.
Tegnap este barátok jöttek, bort is bontottunk, és nekem napok óta téli hangulatom van esténként, úgyhogy volt időm kitalálni mit is kínálok majd a borhoz. Nagyanyám gyakran sütötte ezt a borsos fonatot, de leginkább vacsora előtt kínálta. Ha mai fejjel belegondolok, akkor egy ilyan kis fonat szinte egy fél vacsora…
Hozzávalók:
50 dkg liszt
20 dkg libazsír
2 dl fehérbor
2 tojás+1 a kenéshez
durvára darált fekete bors
2 kk só
A lisztet gyorsan elkeverem a zsírral a dagasztókaros robotgépben. Beledolgozom a tojásokat, sót, borsot, és a fehérbort is. Fóliába csomagolom, és két órát pihentetem a hűtőben. Lisztezett deszkán kinyújtom, vékony csíkokra vágom, a csíkokat megsodrom, és apró kalácsokat fonok belőlük. Ez a mennyiség 20 kalácskára elegendő. Nem szabad nagy fonatokat készíteni, mert lassan sül át. 180 fokra előmelegített sütőbe tolom, és egy óra alatt szép pirosra sütöm, úgy, hogy félidőben megkenem a felvert tojással.
Tegnap délután komoly áldozatot hoztunk a Judapest olvasóiért. Nem kíméltük magunkat, és fáradságos munkával elkészíttettük a Judapest, a Mazl Tov, és még két másik koktél prototipusát egy bárban. A végső receptet sajnos most nem oszthatom meg veletek, annyira titkos, de már csak novemberig kell várni rá.
A mixer leírt egy pár dolgot, amit a koktélokhoz szeretett volna használni, köztük a zsidócseresznyét. Soha nem hallottam róla, még szerencse, hogy odaírta a latin nevét is (Physalis alkekengi), így megnézhettem a képét.
Ettem már ilyet Orosz Péter jóvoltából, de szerintem Péter sem tudta, hogy ez bizony zsidócseresznye, mert akkor biztosan sokkal nagyobb áhítattal faltuk volna fel. Hihetetlen, de a burgonyafélék családjába tartozik. Szegény zsidóknak csak ilyen cseresznye jutott :-) A név egyébként tükörfordítása a német Juden-kirsche-nek. Nevezik még pap tökének, és Vénusz köldökének.
A vadon termő rokona mérgező!
Tegnap sehol se kaptam, ma tele volt vele a piac. Finom, kóser, tessék kipróbálni!
Na ki a király? Hát a Judapest!
Reggel már néztem az eredményeket, de még nem írtak semmit, és most hívott Shadai, aki éppen útban van Pécsre, hogy MEGNYERTÜK!
Köszönjük mindenkinek, aki ránk szavazott, 500 blog között az első helyen végezni nagyon nagy dolog, és rettenetesen jó érzés. Gratulálunk a többi nyertesnek is, különösen A vajszínű árnyalatnak, aki ugye hazai pálya.
Azt írják meggyőző fölénnyel végeztünk az első helyen, úgyhogy apukánk szavaival élve csak annyit mondhatok: Szevasztok Judapestesek, találkozunk ősszel a harmadik JP brunchon!
Azt hiszem kicsit fel fog menni a bögre ára ;-)
Bevallom, csak azért teszek most fel kalács receptet, mert olyan szép a kalácsom a Vadjutka biciklijének a csomagtartóján, hogy muszáj megosztanom a fotót veletek. Egymagában pedig nincs sok értelme ennek a képnek.
Hozzávalók két kalácshoz:
7 pohár liszt (egy pohár 2,25 dl)
0,4 pohár cukor
3 tojás felverve
0,5 pohár olaj
2 dkg élesztő
0,5 ek só
1,75 pohár meleg víz
A bejegyzés folytatódik! ››
37 fokot mondanak vasárnapra, és én már most stresszelem magam rajta. Ilyenkor még a strandon is rettenetes a meleg, de a városban megáll az élet. Bekapcsolni a sütőt hétfő reggelig biztosan nem fogom, és nem is tanácsolom senkinek.
Ilyen időben még egy nagyon könnyű fröccs is könnyen az ember fejébe száll, de napnyugta után mégis jól esik valami alkoholos ital. Szert tettem kétféle nagyon finom bodzapálinkára. Nem, nem azt kell inni, de rájöttem, hogy mennyire jó a sárgadinnye, rum helyett bodzapálinkával lelocsolva.
Görgettem tovább a gondolatokat, és a bogyós pálinka íz valami bogyós gyümölcsöt is kívánt. Ezért aztán összeturmixoltam a pálinkával meglocsolt dinnyét, és külön a joghurtot szederrel, és ribizlivel. Kicsit édesítettem, reszeltem bele egy kevés citromhéjat, aprítottam bele pár mentalevelet, és rétegesen pohárba töltöttem. Esténként ezt itatom a vendégekkel, és nagyon hálásak érte. Tekinthetjük gyümölcslevesnek is :-)
Hozzávalók 4 pohárhoz:
2 kicsi sárgadinnye
4 ek bodzapálinka (bármilyen gyümölcspálinka jó)
1 l natúr joghurt
20 dkg szeder
20 dkg ribizli
8 mentalevél
4 ek méz
1 citrom reszelt héja
Ezt a nagyon különleges Mandelbrodt-ot a Jerusalem Postban találtam. Különleges, mert a belseje belga pralinét rejt, és a tésztájában pezsgő csordogál. (Egy csomó belga praliné kóser!) Akkor lett volna látványos, ha csokis pralinét sütök a fehér tésztába, de én hófehéreket kaptam, kicsit emlékeztetett a Rafaellora, de nem volt kókuszos, és a krém még selymesebb volt benne.
Csodálatos szombati reggeli egy pohár tejjel, vagy kávéval. Elronthatatlan, kezdők is megsüthetik!
Hozzávalók:
2 bögre liszt (1 bögre=2,25 dl)
1 bögre őrölt mandula
1 bögre cukor
1 zacskó sütőpor
1/2 bögr napraforgóolaj
1 vanília kikapart közepe
1/2 citrom leve és héja
1/2 bögre pezsgő (szörnyű szókapcsolat! :-)
2 tojás
10 szem praliné
A száraz hozzávalókat elkeverjük egy tálban. Egy másikban összekeverjük a folyékony összetevőket, majd a kettőt eldolgozzuk. Kiolajozott, kilisztezett kuglófformába töltjük a felét, beletesszük a pralinékat, majd beborítjuk a maradék tésztával. 170 fokra előmelegített sütőben, kb. 30 perc alatt sül meg. Tűpróba elengedhetetlen!
A tetejét leönthetjük porcukorral elkevert citromlével.
Hideg leveseket gyakran készítek nyáron, főleg olyanokat, amit nem kell főzni, csak turmixolni. A gazpacho eddig azért nem került fel ide, mert nem tartottam elég autentikusnak, lévén, hogy hazájában soha nem ettem még.
Aztán kedd este sikerült beszélnem egy andalúz párral, és kapásból nekik szegeztem a kérdést, hogy milyen az igazi, hideg gazpacho?
Okosabb nem lettem, mert kiderült, hogy kb. olyan mint a magyar lecsó. Mindenki kicsit másképp csinálja, a sajátjára esküszik, de ha az alapok benne vannak, akkor már tehetünk bele bármi mást is, az bizony gazpacho marad. Ez a pár is megosztott volt abban, hogy fehérkenyeret, vagy barnát kell-e bele turmixolni? Kell-e bele sűrített paradicsom, vagy csak friss?
Úgyhogy innentől kezdve borzasztó bátor vagyok, és ki merem jelenteni, hogy ez nem egyszerűen hideg paradicsomleves, hanem valódi gazpacho.
Hozzávalók:
1 nagy szelet szikkadt rozskenyér
1 dl olívaolaj
1 nagyobb salátauborka megpucolva
1 kg paradicsom
4 gerezd fokhagyma
3 ek vörösbor ecet
só, bors
A kenyeret megöntöztem az olívaolajjal, és egy éjszakát letakarva állni hagytam. Másnap minden hozzávalót összeturmixoltam. Tálalásnál vöröshagyma kockákat szórtam a tányér aljára, a leves tetejére pedig rozmaringot, és kecskesajt kockákat.
És ha már autentikus étel, akkor megkérdezném, szerintetek melyek itt Kelet-Európában az igazi zsidó ételek?
Szőke kapitányt szerencsére lecserélték a tv-ben, bár lehet, hogy jobban jártunk volna, ha marad. Szokásos évi temető felújító mozgalmát, amit saját pénzből finanszíroz, idén Öcsre irányította. Pár videó megnézhető a munkáról itt.
Gordon „f-word” Ramsay receptjét fél éve próbáltuk először, és azóta többször ismételtük. Az eredeti fehér lepényhalból készült, de szerdán Budapesten nem árultak olyan halat, amit emberi fogyasztásra alkalmasnak találtam volna.
A csirke unalmas, a bárány drága, maradt a borjúkaraj. Ujjnyi vastag szeletekre vágattam a hentessel, és egy éjszakára bepácoltam. Bedörzsöltem borssal, fokhagymával, citrom reszelt héjával, rányomtam fél citrom levét, és bekentem vékonyan olívaolajjal. Zsírpapírba csomagolva pihentettem felhasználásig. A bejegyzés folytatódik! ››
Legújabb kommentek a JP-n: