Az igazán pompás videókontent az, ami nem igényel szöveges izét. Alább megtekinthetõ a Galacticast legújabb adása: RoboJew vs. Giant Nazi Woman of the SS.
Forrás: Laughing Squid
Author Archive for Orosz Péter
Page 2 of 5
Tudták, hogy Woody Allen olyan? ?gy értem, nem olyan, hanem olyan. Kacsint, kacsint! Szóval hogy van egy szekér amit õ tol. Nem tudták? Pedig orrhosszal mindenki elõtt jár. Pontosabban járt.
Az iráni televízió ugyanis bemutatja nekünk Herr Königsberget a maga meztelen valójában: a cionista világösszeesküvés katonájaként.
Forrás: The Screengrab
Tavaly februárban Fenyõ Balázs nagyszerû galériát publikált kubai nyaralásáról, amihez nyaralótársa, Nínó Karotta készített képaláírásokat. A galéria régen lehetõséget biztosított hozzászólások írására, és a lehetõséggel élve egy olvasó módszeresen és rendkívül szórakoztatóan végigzsidózta az egészet. Bár szerintem összekeverte a Fenyõt meg a Karottát, ami azt mutatja, hogy nem ismeri õket, mert ez egyébként lehetetlen.
Fenyõ a kommentekben a „Tannenbaum” nevet kapta, amin azóta is hangosan tudunk kacagni. üs az egyszeri hozzászóló nem is tudta, milyen közel jár az igazsághoz! A gyerekkorában Mexikóban élt Fenyõ – édesapja ott volt 1986-ban a szovjet-magyar 6:0-n – az alábbi képen egy onnan származó rágcsálnivalóért, tortilla csipszért nyúl:
Fotó: Sasvári József
Ha ma lennék végzõs az egyetemen, és témát kéne választanom a diplomadolgozatomhoz, komoly bajban lennék. A gasztroözofageális reflux és az obstruktív alvási apnoé kapcsolata helyett – amirõl ténylegesen megírt dolgozatom szólt – az alábbi két téma között hezitálnék:
A spárgaszagú vizelet rejtélye
Mi okozza az emberi vizelet spárgafogyasztás utáni szagát? Miért érzik egyesek illatosnak, a többség büdösnek? A metil-merkaptán, az aszparagin, vagy a metionin okozza? Esetleg valami más? üs miért van az, hogy az emberek egy része érzi a szagot, a másik része pedig nem?
A témáról készítettem már egy rövid keretes írást Csikós Zsolt BMW vezetéstechnikai riportjába a Totalcaron, de ennél sokkal nagyobb terjedelmet kíván, nem is beszélve az elvégzendõ kísérletekrõl.
A zsidózás és a nyelvi kreativitás kapcsolatának funkcionális MRI vizsgálata
Talán magyar sajátosság, talán nem, mindenesetre a kreatív zsidózás egészen elképesztõ költõi képekkel és metaforákkal gazdagítja a nyelvet. Itt is volt már szó róla, de amiért megint eszembe jutott, az a Motorinfo oldalon egy fórumhozzászólás, ami Winkler Róbertnek érkezett:
Winkler, te akkora zsidó vagy, hogy a siratófal térdel elõtted és nem fordítva.
Borzasztó érdekes lenne megvizsgálni, hogy zsidózás közben az agykéreg mely területei és hogyan aktiválódnak.
Aki olvas Slate-et, az már látta, aki nem, annak szeretettel ajánlom ezt a galériát az úgynevezett Zsidó Anyuka történelmébõl. Joyce Antler You Never Call! You Never Write!: A History of the Jewish Mother címû könyvébõl válogatta Emily Bazelon.
A forraláskor a tej tetejére denaturálódó fehérjékbõl képzõdõ hártya megnevezésére kiskoromban a „bõr” szót tanultam. Mindig is irtóztam tõle, gyakorlatilag biohazard ruhában mertem csak megközelíteni. Aztán bizarr módon mára megkedveltem, és belekeverem a kakaóba. A jelenségre hallottam már a „pille” kifejezést is.
Az viszont sose jutott eszembe, hogy ebben zsidóvicc is van! Nem úgy, mint d!o-nak, a zseniális és hiperperverz John and John rajzolójának:
Tavaly decemberben, amikor költözködtünk, felmentem a padlásra, nagyrészt azzal a szándékkal, hogy bevágjak mindent egy nagy fekete zsákba és levigyem a szemétbe. Aztán megláttam az 1998-ban vásárolt, két éve egy kartondobozban álló, teljesen ütött-kopott-karistolt-nyúzott-megégett Dr. Martens bakancsomat, és azt mondtam: ezt nem.
Azóta hordom. Akkora, mint egy birodalmi lépegetõ.
üs a Saatchi & Saatchi új Dr. Martens kampányának üzenete szerint a bakancsom ennél viszontagságosabb helyzetekkel is jó eséllyel nézne szembe. A Sztüx vizével, például. Itt van például Joey Ramone, akinek már nincs szüksége Dr. Martens bakancsra, mert meghalt. üs mégis:
Ezt mondja Andrew Petch, a kampány szövegírója:
„Azt akartuk kifejezni, hogy a Dr. Martens bakancsok »örökké tartanak«, és rájöttünk, hogy ezek a legendás zenészek viselték õket. Kiválóan demonstrálja a bakancsok strapabíróságát, hogy még a mennyben is viselik õket. A képek pedig magukkal ragadnak.”
Joey Ramone mellett Sid Vicious, Joe Strummer, és természetesen Kurt Cobain is része a kampánynak.
Forrás: Boing Boing
Anti people now you’ve gone too far
Here’s your Antichrist Superstar
– Marilyn Manson: 1996
Most hogy szegény bolond Jerry Falwell meghalt, a Slate elõásta az egyik legviccesebb róla szóló cikkét, még 1999-bõl. Történt ugyanis, hogy miután Falwell kijelentette, hogy az Antikrisztus minden bizonnyal egy élõ zsidó férfi formájában érkezik majd, a New Yorker washingtoni tudósítója, Jeffrey Goldberg (igen, minden paraméternek megfelel), útnak indult kideríteni, hogy nem-e õ az Antikrisztus véletlenül.
Megkérdeztem Falwellt, hogy tisztában van-e az Antikrisztus konkrét személyével. Nem, felelte. „Vannak, akik szerint konkrét személy, például Henry Kissinger, de az Úr nem közöl velünk ilyesmit.”
Tehát akár én is lehetek az Antikrisztus?
Falwell leereszkedõen kuncogott. „Milyen aranyos kérdés. Természetesen nem. Maga biztosan nem az.”
Miért?
„Az Antikrisztus nagyhatalmú ember lesz, és természetfeletti képességei lesznek.”
Megfogott. Nincsenek természetfeletti képességeim. Még a kézi váltóval sem boldogulok.
Vajon van-e annak mögöttes üzenete, hogy Goldberg pont a kézi váltót hozta fel példának? Természetesen igen. Egyben azonosította is az Antikrisztust. Aki nem más, mint JODY SCHECKTER!!!
És gondolják az véletlen, hogy Scheckter alapítója volt egy cégnek, ami fegyveres kiképzéssel foglalkozik? Az Antikrisztus nem éppen parittyával fog támadni!
Ez a poszt megjelent a Belsõségen is.
Gondolták volna, hogy a médiában tényleg mindenki a homoszexualitás és a judaizmus elkötelezett híve? Nemcsak a kilincsorrúak szekerét toló politikai hecclapok galíciai bértollnokai, hanem mindenki?
Például az a barátságos, zsidókról csak Jody Scheckter és homoszexuálisokról csak a GCOTY-díj kapcsán író dadaista autós újság is, ami kenyéradó gazdám? Olvasóinak kis hányada legalábbis így gondolja. Rendszeres idõközönként küldenek gazdagon explicit, általában csupa nagybetûvel szedett ipari erejû zsidózást. A héten sem volt ez másképp. üs nem is írnám mindezt ide, ha nem tartalmazott volna egy számomra vadonatúj kifejezést, amit most szeretettel továbbadok. A csupa nagybetût kiirtottam, mert fárasztja a szemet:
Rebekapicsából sarjadt anyátok
?jságot írni az ilyesmi miatt hálás.
Shabbat Shalom!
Tökéletes minilol érkezett Annouchka levélküldõ applikációjából a számítógépemre. Megnyit, nevet, ma este elõtt egy jó kis vigyorgás. Lehet például gyakorolni a vagány kézjelet!
Jew-je-jew-jew, jew-je-jew-jew!
ürdekes folyamat túllépni a klasszikus terroristaképen. A furcsa ruhás, egyértelmûen õrült emberek, akiknek az életében minden elem másmilyen. Még a seggüket is balkézzel törlik! Operation Bayshield, például, meg az összes akciófilm a világon, dzsihád dzsihád, bang bang (my baby shot me down).
Ez persze sík hülyeség. ?k is kávét isznak, blogolnak, felkelnek reggel, feltöltik a laptopot, nyaki csigolyákat recsegtetnek, emailre válaszolnak, borotválkozni talán nem borotválkoznak, de mindenképp felcsattintják egy figyegõre a mobiltelefont. Alább erre a célra egy hezbollahmintás eszköz:
Rég éreztem ennyire áthatóan, hogy a világ átkozottul furcsa hely, de csak annyira, mint egy nashi körte az elsõ beleharapásig. Utána inkább vicces.
Fotó: Ben Hammersley
Két hete röppent fel, hogy a Wal-Mart – egy vállalat, ami kisípoltatja a csúnya szavakat az általa árult cédékrõl – Totenkopf-pólót árul. Bár Amerika vezetõ kiskereskedelmi hálózata az érintett, egyesek érzékenységét sértõ ruhadarabot azonnal bevonta (nem várt eBay-jövedelemhez juttatva néhány szerencsés vásárlót), az igazság bonyolultabb, mint egy figyelmetlen vállalati cenzor.
Ugyan a Wal-Mart Magyarországon nincs közvetlenül jelen, minden jel arra utal, hogy a Totenkopf-álbotrányt igazából õk szervezték, ezzel serkentve a közeljövõbe tervezett budapesti központú, kelet-európai bolthálózat körüli hírverést.
Meglepõ módon a Wal-Mart magyarországi üzleti partnere nem más, mint az 1998 és 2002 között kormánypártként is ismert Fidesz – Magyar Polgári Szövetség. A közös vállalat szóvivõjét, Gyenge Zsolt terézvárosi Fidesz-alelnököt kérdeztük:
judapest: Gyenge úr, nem gondolja hogy a magyar történelem sajátosságai esetleg problémát jelentenek majd a valóban meghökkentõ, szokatlan kampány megítélésében?
Gyenge Zsolt: Tudja mit mond az amerikai? No publicity is bad publicity. Máris ettõl pezseg a mainstream média!
jp: De ne feledjük, hogy Amerikában a Totenkopf távoli, európai izé, Magyarországon pedig a szimbólumot viselõ katonák embereket gyilkoltak meg származásuk alapján.
GYZS: Régen volt az már! Egyébként sem az újlipótvárosi öregasszonyok a megcélzott csoport, ha érti mire gondolok. üs különben is, a város tele van CCCP-kardigánt és Che Guevara-pólót viselõ fiatalokkal. Vajon a náci ikonográfia kevésbé alkalmas marketingcélra, mint a kommunista?
jp: Ez nem is hülyeség!
GYZS: Látja? Itt az ideje rehabilitálni ezt a szimbólumot. Maga nem rajzolt halálfejes zászlót az óvodában?
jp: De. Felrobbanó Challengert is.
GYZS: üs ha már itt tartunk, az önök kiadványának neve is rehabilitált szitokszó.
jp: Valóban, valóban. Egyébként milyen kampányszlogent terveznek az indításhoz?
GYZS: Még tart a döntési folyamat, de önnek elárulom: a Hiszünk a munka és a szabadság erejében! befutónak tûnik. Erõs, határozott szlogennek gondolom.
jp: Nem gyenge! Egyébként tervezik-e Hugo Boss öltönyök forgalmazását?
GYZS: Természetesen igen.
jp: Gyenge úr, köszönöm hogy idõt szakított ránk.
GYZS: ün köszönöm.
További részletek: index.hu
FRISS: Interjúalanyunk az interjú készítse óta úgy döntött, hogy idejét és energiáját a jövõben kizárólag a Fidesz+Wal-Mart együttmûködésnek szenteli, politikai pályáját a mai nap délutánján felfüggesztette.
Szóba került a minap a szerkesztõségben az 1936-os népligeti Grand Prix, amit a háború elõtti német versenyautók aranykorának közepén rendeztek. Bár ezt a versenyt a nyomasztó technológiai fölénnyel egyedül szembenézni tudó Tazio Nuvolari nyerte, a Grand Prix-k ezekben az években a két német csapat, a Mercedes és az Auto Union háziversenyei voltak. Autóik évtizedekkel elõzték meg a harmincas éveket, tobzódtak a zseniális mûszaki megoldásokban, áramvonalasított változataik négyszáz fölött száguldottak a frissen fektetett Autobahnon. Csak persze utólag vészjósló látni a sikamlós, ezüst testekre ragasztott horogkeresztes vinyettákat.
A Wikipédia idevágó szócikke korhû zászlókkal jelzi a versenyzõk nemzetiségét, többek között a második helyezett német Bernd Rosemeyerét is. Ezt nézegetve érkezett a következõ levél a szerkesztõségi levelezõlistára a lapvezetés egyik tagjától:
Másnak is feltûnt, hogy ez a sarkára állított nyomasztó horogkereszt a zászlóban tulajdonképpen egy kislabdahajításhoz lendülõ ember vidám vonalrajza? Most láttam meg benne, azóta vigyorgok. Más is látja, vagy megõrültem?
A levelet illusztráció is kísérte, de ennyit nem segítek. Tessék elképzelni és ha megvan, megpróbálni visszatartani a vigyorgást. Esélytelen! Esélytelen!
Íme egy remek cikk a Slate-en Sacha Baron Cohen Boratjának helyérõl a zsidó humor világában. Régen ért el bárki is ilyen komoly eredményt az agyfelbaszási spektrum szélesre tárásában:
Nothing [...] has come close to topping Borat’s performance of “In My Country There Is Problem (Throw the Jew Down the Well)” on an episode of Da Ali G Show. It’s a densely packed piece of sociopolitical parody: an incitement to pogrom [...] sung by a British Jew disguised as a Central Asian bumpkin before a whooping, Bud-swilling audience at a Tucson, Ariz., honky-tonk. It’s hilarious. It’s catchy. And it’s a perfect distillation of Borat’s satirical attack, designed to offend and indict just about everyone: Old Europe and Middle America, fulminating right-wingers and piously PC liberals, Kazakhstan’s President Nursultan Nazarbayev and Anti-Defamation League director Abraham Foxman.
A futótûzszerû médiaexpozíció miatt valószínûleg kérészéletû Borat-jelenség e talán legszebb pillanata alább megtekinthetõ. Figyeljük meg a piros inges, fehér galléros embert a közönségben!
Te most félsz. Vagy félelemtõl gúvadt pupillájú emberekre vadászol, hogy figyeld õket. Ahogy összerántja íriszeikben a noradrenalin a musculus dilatator pupillæ-ket.
Egy csíkos zászlótól.
– Peekaboo! – lobogja a szélbe.
“ürthetõ, hogy a zsidóknak ijesztõ a látvány, ez mégsem jelenti azt, hogy mindenki, akinél árpádsávos zászló van, az szükségszerûen a nyilaskeresztesek elveit vallja magáénak” – fogalmazott Kovács András, a Közép-európai Egyetem zsidó tanulmányok tanszékének vezetõje,
írja az index Gyûlöletet és tradíciót jelent az árpádsávos zászló címû cikkében.
A szabadság ijesztõ dolog. Pláne ha Voltaire-i értelemben használjuk, tehát komolyan. A szabadságtól mindenféle dolgok jönnek elõ a napfényre. Maradtak volna inkább a spájzban!
Mennyivel tisztább lenne a világ, ha csak olyan emberek élhetnének a szabadsággal, akik másoknak is szabadságot akarnak. Nem lenne ez a sok félelem meg rettegés. Meg bizonytalanság. Meg kétely.
Pedig nem vagyunk szabadok.
Az utolsó szabad ember Eugene Cernan volt.
Mi, a többiek, itt ülünk a Földön, és gyanakodva méregetjük egymást.
Ki mit tûz az ingére.
Ki melyik sarokba kattintva zárja be majd ezt az ablakot.
Ki melyik nappal zárja a hetet.
Ahelyett, hogy epret ennénk. Nem feltétlenül más növények rovására. De mindenképp tortán.
A képi hasonlat Neocohn érdeme.
Legújabb kommentek a JP-n: