A micve nem A. A. Milne egyik (kedves) teremtménye, hanem egy héber eredetû jidis szó. Fontos szó ráadásul: a vallásos zsidó életet talán ez a kifejezés határozza meg leginkább. Fordítása parancsolat, jelentése azonban ennél több: jócselekedet.

Az egész zsidó vallási rendszer ezekre a kötelezõ cselekedetekre, a micvékre épül, amelykbõl összesen 613 van a Tórában (õrület, tudom). A kedves idetévedt antiszemita olvasók kedvéért itt megjegyezném, hogy sem a nem-zsidók kizsákmányolása, sem más turpisság nincs a 613 parancs között. Van viszont jópár olyan micve, ami ma már nem alkalmazható és ezért már nem érvényes (pl. a Jeruzsálemi Szentéllyel kapcsolatos parancsolatok ilyenek).

A “hit” önmagában nem is számít annyira a zsidóságban: a cselekedet, a pozitív cselekvés a fontosabb értékmérõ. A zsidóknak persze nem elég mechanikusan végrehajtania a micvéket, hanem ezeket tudatosan kell tenni. Ahogy Kant is mondta:

Gondolj mindig arra, hogy ha mindenki úgy cselekedne, mint te, fennmaradhatna-e az emberiség!

Nos, elvben a zsidók is pont ilyen tudatosak.

De szerencsére azért nem csak elvben: a zsidó filantrópia bizony nagy és kiterjedt és korántsem csak a zsidókra korlátozódik. Itthon ez is még gyerekcipõben jár, de azért vannak klassz közösségi kezdeményezék is. Ilyen lesz szerintem a Micve Nap, december 9-én.

Kisgyerekek korai szocializációjára pedig ajánljuk a Mitzvah Man videójátékot.