Nagy dolgok vannak készülÅ‘ben. A MAZSIHISZ ünnepélyesen meghirdeti a legújabb, legdemokratikusabb intézményt, melyen, mivel új szelek fúnak a magyar zsidó ugaron, szabadon lehet majd pofázni, és nem visz el a nagy fekete autó, a rendÅ‘r, sem pedig a MunkásÅ‘rség vallási tagozatának a helyszÃnen tartózkodó képviselÅ‘i. A bejegyzés folytatódik! ››
Author Archive for Nagy Levin
Vasárnap délután, pár tucat ember elÅ‘tt, a Mazsihisz-en túli zsidó közélet szereplÅ‘i csapaterÅ‘sÃtÅ‘ összeröffenést tartottak a Bálint Házban a Szombat Magazin szervezésében, enyhén bágyadt, késÅ‘tavaszi hangulatban. Az elejét alaposan lekéstem, konzerv-zsidó egyesületet gründoltunk, erÅ‘t vett rajtam a zsidó intézményalapÃtás láza.
A Lauder-iskolában minden pénteken elmondanak egy kidust szombat elõestéjére, persze, jóval az ünnep beköszöntése elõtt, az órák vége körül, mielõtt mindenki szétszéled, a bor sem kóser, mindez rendben is van, a gyerekeket többet úgysem lehet összeszedni, Ãgy legalább barátságba kerülnek egy hagyományelemmel, szörp, kaja, aztán húzás. A kasrut sem olyan érdekes, úgysem eszik kósert a tanulók 99%-a és a Lauder nem is vallási intézmény, alternatÃv vagy liberális zsidó iskola. Valamit felmutatni a vallási tradÃcióból, zsidó gondolkodástörténetbõl, zsidó tárgyú irodalomból, zsidó történelembõl, megtanÃtani valamelyest héberül, ez a küldetése, a dolog a helyén van. A kidust alkalomadtán gyerekek is olvassák, ez még szebb. Az egyik lány, a frissen megalakult Maszorti mozgalom istentiszteleteinek résztvevõje, nemrégiben felvetette, hogy szÃvesen elmondaná õ is a kidust alkalomadtán. Errõl szó nem lehetett, a tréfli bor felett, a sábeszt órákkal megelõzve csak a Teremtés koronája mondhat bróhét. Minden háláhikus rendelkezés megszeghetõ e nem vallási alapú, liberális iskolában, azt az egyet kivéve, amelyik azt mondja ki, hogy a nõ, ha férfi jelen van, soha, semmilyen körülmények között nem mondhat kidust. Mindenbõl lehet engedni, kasrutból, ünnepi elõÃrásból, csak ebbõl nem, soha.
Vajon miért?
Az iskola szellemisége számos tekintetben tényleg liberális. Vallási kérdésekben kiváltképpen laza, de másban is, tényleg. Mi okozhatja ezt a szigorúságot? Egy ortodox kile hasonló álláspontját tiszteletben lehet tartani, érthetõ és következetes. A Lauder álláspontja viszont legalábbis meglepõ. Mi teszi ezt a nõ-problémát teljesen érinthetetlenné tabuvá, miért vált épp ez a judaizmus fundamentumává? Miért elképzelhetetlen, örökre elképzelhetetlen, hogy valaha a Rabbiképzõ Intézet nõi rabbikat képezzen, mikor a neológiával állÃtólag rokon mozgalom rabbiképzésének ez már magától értetõdõ része? A választ aligha a vallásjogon belül találjuk meg, egészen máshol rejtõzik. Egyszerû, mély, sérthetetlen életformakonzervativizmus ez, a nõk helye a fakanál mellett van-duma következetes végigvitele. Ezen nem segÃt szekularizmus, vallástalanság, liberalizmus. Ez a sajátos és szÃvos irányzat a mi különbejáratú kis machortodoxiánk és a lauderes eset arra figyelmeztet, hogy még csak neológia sem kell hozzá.
