- egy 3-4 perces hírösszefoglaló, amit nyilván azon analfabéták számára találtak ki, akiknek megterhelõ ugyanazt elolvasni, de, mint tudjuk, ilyen embertársaink aránya folyamatosan nõ,

- meg egy 2 perces kis színes, igazi Napló stíl. Egy évvel a libanoni háború után tök sok gyerek születik arrafele. (Kórházi apolónõ: az embereknek kellett kb. 3 hónap, amíg összeszedték magukat. Pedig az lett volna a vicces, ha pont 9 hónapra. Gimnáziumi irodalomtanárom, aki imádott enyhén erotikus anekdotákat mesélni, egyik kedvenc sztorija az volt, hogy egy nagy New York-i áramszünetre 9 hónappal megugrott a születések száma, mert ugye mit csinál az ember, ha fél.) Az egy fokkal érdekesebb, hogy a turisztikai minisztérium ráunt arra, hogy modellekkel meg focimeccseken való hirdetéssel reklámozza Izraelt, és most abban (is) nyomulnak, hogy “extrémbiciklistáknak” való utat alakítanak ki, amivel az egész országot be lehet járni.

Szóval elég bénácska még az “adás”, de már nagyon várjuk, hogy mondjuk a JPost valami kemény jobbos mogyorózással válaszoljon vagy a ynetnews végre behozza az igazi izraeli bulvárt az arra a neten kiváncsi tömegek számára.

A Boycott Israel kampány nem új. Az Egyesült Királyság területén igen népszerû értelmiségi körökben: újságírók, kutatók bírnak nagyon bojkottálni nagyon. De most Steven Weinberg, az 1979-es fizikai Nobel-díj tulajdonosa jól visszabojkottál. Gratulálunk. Azért egy vicceset mond:

“To boycott Israel today would be like boycotting Czechoslovakia in 1938 when Hilter was complaining the Czechs were being unpleasant to the Germans in the Sudetenland.”

- pb

mondta Nasrallah Amir Perecrõl, merthogy szerinte neki köszönhetik gyõzelmüket a tavalyi libanoni háborúban.

Szóval helyzet van Izraelben. (Persze ott elég gyakran.) Kijött a Winograd-jelentés, ami nem meglepõ módon jól ledurungolja Olemrtet és a belügyminiszter Perecet, viszont szépen felkeni Livnit és az õ külügyminisztériumát. Livni ma délután elbeszélgetett fõnökével, és mondta neki, monnyon le. Ezek után azt nem tudnám megmondani, hogy mi lesz, de van egy erõs tippem, hogy mi nem lesz: Olmert miniszterelnök még sokáig. Egyrészt persze le is modhat (bár erre eddig nem sok hajlandóságot mutatott), viszont ha nem, akkor ki kell rúgnia Livnit. Aki azon túl, hogy a legnépszerûbb politikus, még valószínûleg a legértelmesebb is mostanság arrafele, szóval tudja, hogy eljött az õ ideje. Azaz kirúgása esetén valószínûleg könnyen kiszervezi a Kadima-frakciót (vagy egy jelentõs részét) Olmert alól, a többi párt meg nyilván örömmel rúg egyet a PM-be, legfeljebb az a kérdés, hogy össze bír e rakni Livni egy kormányt a mostani parlamentbõl vagy új választások kellenek.

Livni rövid idõ latt sok minisztériumnál megfordult, de a külügy az nagyon bejött neki. Sikerült megfontolt és értelemes poltikus benyomását keltenie. üs nem nyilatkozott hülyeségeket sem, mint pl. Olmert. Vagy Saron, aki annak idején jól alijára szólította francia zsidókat, amikor pár éve egy nõ azt állította, hogy zsidósága miatt verték meg arabok a metrón. Nagy vita volt Franciországban, aztán kiderült, hogy a nõnek csak adósságai voltak, és így akart kimenekülni. �?gyhogy aztán arról vitatkoztak a franciák, hogy mirõl vitatkoztak addig.

Mondjuk ilyesmi ügy most is lehetne, de senki nem ér rá.

Update: Ahogy azt én képzeltem! A Kadima frakciója (egyelõre?) kiáll Olmert mellett. Azért meglepõdnék, ha ennyivel vége lenne.

Tegnap este 23 32-kor jött az SMS:

“A rendörség v önkormany bezarta a sirajt, mejhaltkunk.”

Aztán nem nagyon sikerült kideríteni, mi van, de valami ilyesmi: nincs mûködési engedély, sose volt, az önkormányzat malmai meg mostanára õröltek elég lassan. Viszont talán lehet majd azért valami, pl. a programokat meg lehet csinálni, csak valahogy klubszerûen kell elõadni a dolgot. Mindegy, nem értettem, majd kiderül.

Amúgy tegnap este a Sarkra is az volt kiírva, hogy egy önkormányzati rendelet miatt 11-kor be kell zárniuk (pedig az egy másik önkormányzat). Ennek okán az Ellátóban moccanni se lehetett.

- pb

Ez tényleg sírnivaló! Így ajánlja magát a Mazsihisz: kisgyerek plusz sorszám-tetkó.

Ha csak marketingszempontokat nézünk, akkor minden rendben. A kisgyerek plusz öreg kéz párosítással francia elnöknek lehetett lenni. 1988-ban ezzel a fenti plakáttal verte tönkre Mitterand Chirac-ot, miután az egész jobboldal azzal rémisztgetett, hogy Francois bácsi már öreg és egészségileg rozoga.
A gyereken, meg az idõs kézen kívûl meg ott a szám (mármint a Mazsihisz plakátján). Azt meg a legbénább szociológiai kutatás is kimutatja, hogy a magyarországi (és nyilván más k-európai) zsidóság többségének zs-identitása leginkább a holokausztból jön, esetleg valami félelem motivál még (a többségnél, nyilván nem mindenkinél). Ennél ütõsebben ezt nem is lehetett volna megfogni egy képen (az a sok betû csak elveszi a dolog erejét): a zsidó idõs ember élete a holokauszttal foglalható össze, az a lényege, abból eredeztethetõ minden (amúgy sok esetben tényleg), de majd a gyerekek. Mire a magyar zsidó 1%-ot, ha nem erre. Tényleg.

Kettõ bökkenõ van. Egyrészt lehet, hogy az öreg néni/bácsi esetleg nem szeretné, hogy az élete egy számba legyen zsúfolható (mégha ez egy Kertész-regényben esetleg pontos is). Hogy ha már megélt a háború után 60 évet, akkor legyen neki mondjuk arca, nézhesse az unokát. üs ha valaki a soára akar utalni, akkor tegye a szlogenbe az emlékezés szót, mert egyrészt az a judaizmusban úgyis van egy csomó (zéher, zéher!), másrészt az tényleg egyértelmû, hogy mire emlékszik 2007-ben egy 70-80 éves zsidó néni/bácsi.

A másik bökkenõ meg ugye egyszerûen annyi, hogy miért nem tud a Mazsihisz egyszerûen a programjaira, kulturális és hitéleti tevékenységére kérni inkább ezzel is valami szép progresszívet és elõremutatót hirdetve.

- pb

- – - -
Kapcsolódó bejegyzések:

• 1 százalék
• Lökdösõdés a zsákutcában