A mostani hetiszakasz címe Bálák. Az előző szakaszban a már harminckilenc éve sivatagban vándorló nép győzelmet győzelemre halmoz ellenséges népek ellen. Bileám, a pogány pap története áll a középpontjában az e heti résznek. Moáb királya, Bálák követeket küld hozzá, hogy átkozza meg a közeledő izraelitákat, “mert hatalmasabb, mint én”. Bileám közvetlenül Istennel beszél, hogy tanácsot kérjen ez ügyben. A válasz nemleges, de Bálák nem adja fel, ezért újra megkörnyékezi még előkelőbb követeivel Bileámot. Így a pap elindul szamarán. Ekkor érünk a Biblia egyik legérdekesebb történetéhez.

Bileám szamara ugyanis meglátja az Örökkévaló angyalát, utasa viszont nem. A szamár megáll, mert “jobbra kerítés, balra kerítés”, előtte angyal. Bileám eszetlenül ütni kezdi az állatot. A szamár megszólal:

“-Mit tettem neked, hogy megütöttél engem immár három ízben?

-Mert gúnyt űztél belőlem; ha kard volna kezemben, most megöltelek volna.

-Nem vagyok-e a te szamarad, amelyen nyargaltál, amióta vagy, mind a mai napig, vajon szoktam-e így cselekedni veled?

-Nem.”

(4Mózes 22:28-30)

A szamár ebben a történetben okosabb, mint az ember. Bileám képtelen kilépni szűk látásmódjából, és csupán az erőszakos megoldásban hisz. Ha tényleg kard lenne a kezében, ölne is. A történetben viszont az angyalnak van a kezében kard, és így Bileám, az erőszakban hívő ember a földre borul, amikor észre veszi.

A szombati események alátámasztják, hogy ez a gondolkodásmód máig igaz sok honfitársunkra. Tudjuk, hogy rasszizmus és kirekesztés mindig volt ebben az országban, még az aranykornak hazudott években is. A mostani szituáció viszont elkeserítő. Valószínűleg berendezkedhetünk hosszú távon a “tüntetés-ellentüntetés” éveire.

Számomra azért is elszomorító a helyzet, mert egyre több olyan ember van, aki zsidó identitását kizárólag anti-antiszemitaként és anti-rasszistaként éli meg. Zsidó programot a kurucinfóra lenne a legelőnyösebb meghirdetni, mert így jut el a legtöbb érintetthez.

Ne felejtsük el, hogy a gyűlölet az emberben állandó. Mindig is volt, van, lesz kirekesztés. Ez az “örök rossz” manifesztálódott szombaton.

Azonban vannak örökké fennálló, felemelő, erőt adó, pozitív dolgok. A szivárvány, ami a tolerancia, és egyben az Örökkévalóval kötött örök szövetség jele: elpusztíthatatlan. Ugyanakkor örök a Tóra, a vallás, és a világi kultúra. Ne feledkezzünk meg az utóbbiakról még ezekben az időkben sem.

–
Az animáció a G-dcast sorozat első darabja, melyben Rabbi Andy Shapiro Katz kommentárját hallottátok.