“Shabat Shalom motherfuckers!”
Arról van szó, hogy az újabb (X, X+1, π, stb.) generációk zsidó tagjainak kezd elegünk lenni azokból a toposzokból, melyek Hollywood és más nagyszerû intézmények jóvoltából a „kóser” zsidót stetl-romantikába áztatott, chaszidizmussal leöntött mázzal tálalják, ahol a nõábrázolás kimerül a „Jiddise Mamme” és a „gyönyörû zsidó lány” alakjaiban, s ahol elõbb-utóbb szentimentális (ön)tömjénezésbe, vagy egymás nyakába borulásba, esetleg szentimentális nosztalgiába fullad a skanzen jellegû zsidókonstrukció. Ilyen volt például nemrég a „Klezmer és Irodalom” est imázsa, aminek a plakátját megpillantva a Király utcában, hirtelen nem tudtam eldönteni, hogy egy antiszemita vicc, vagy csak egy rossz hallucináció. A bejegyzés folytatódik! ››
