ez meg itt egy klipjük (van persze több is még ott) az imeem-rõl (hogy mi is ez? röviden: ingyenes zene- (teljes trackek!), videó-, fotó-megosztás, közösségi playlistek, gyorsmixek, csoportok – letöltés természetesen csak pénzért) ami -ha így fejlõdik tovább- akkor hamarosan a facebookkal a minap robbantott mark zuckerberg nyomába érhet (már ami a címlapsztorik számát illetve a szolgáltatás fejlõdési potenciálját illeti). egyébként jó eséllyel pályázik az imeem az itunes hagyta “maradék” lefölözésére az online zeneiparban. ahogy elnézem a felhasználói felületet, a minõsíthetetlen myspace és klónjai után ezt csak üdvözölni tudom.

1. magántulajdonban lévõ vállalkozás,
2. nagy befektetõk,
3. az üzleti terv következetes megvalósítása (noigen, ezzel itthon vannak problémák, konkrétan sokszor egyáltalán nem létezik valós üzleti terv – hiszen gyakran azt sem tudják az ötletgazdák/fejlesztõk, eszik-e vagy isszák az olyat…) az egyébként jó ötleteken alapuló hobbi/garázs-fejlesztéseknél),
4. innováció (ez tán nem szorul különösebb magyarázatra. eredeti, valós igényre megoldást nyújtó fejlesztés. nem egyszerû klón, nyúlás vagy lokalizáció (persze ezeknek is megvan a maguk helye s szerepe, no offense),
5. felhasználói aktivitás (pl. a comscore, statbrain vagy alexa-ranking (ugye, megvan a kapcsolódó kuruc.info-blama?) adatokra, ill. a blog buzz-infókra alapozva)

az összeállítás elkészítésében közremûködött ouriel ohayon szerint az izraeli webes fejlesztések világát mostanság az jellemzi, hogy

“az utóbbi években izraelnek sikerült a globális internet-ipar központjává válnia, ahol egyszerre vannak jelen s dolgoznak össze a vállalkozók, befektetõk, bloggerek (figyeljük a sorrendet! és olvassunk cluetrain manifesto-t, ha ez a hozzáállás nagyon idegennek tûnne…), szolgáltatók és tech-szakértõk. az izraeli vállalatok számára jelenleg az jelenti a kihivást, hogy a külföldi piacokon biztosítsák sikereiket – mivel a lokális piac nagyon kicsi. a shopping.com példája megmutatta, hogy mûködhet a dolog és az ígéretes fiatal cégek mellett az intenzív tõkeáramlás is kecsegtetõ.”

az izraeli vc kutató központ (róluk késõbb még bõvebben) kutatása szerint az izraeli internetes vállalatok 2007 elsõ negyedévében 64m dollár tõkét vontak be, az elmúlt öt évben a legmagasabb összeget. ez az összes elsõ negyedéves izraeli (kockázati) tõkebevonás értékének 16%-át jelenti!
de akkor nézzük végre a top 10 webkettõ szolgáltatás/alkalmazás közül az elsõt (a többiek is következnek majd szépen sorjában, azért sorozat a sorozat):

alapítás: ra’anana-ban alapították, a fejlesztés is ott folyik, de az új fõhadiszállás már a szilícium-völgyben, mountain view-ban van. az intel és a tmobile ezév májusában fektetett be 20m dollárt, az alapító pedig a sequola capital.

mit csinálnak: ingyenes/olcsó tarifás nemzetközi (mobil)telefonálási lehetõséget biztosítanak voip-en keresztül. (érdemes megnézni a szolgáltatás demót)

elõny: azt mondják, jelenleg több mint 2,5 millió felhasználójuk van. valószínûleg ipo-ra készülnek (ami persze nem feltétlenül elõny, node), erre utal, hogy az új pénzügyi igazgatójuk a verisign-nál szerezte public company tapasztalatait.

fejlõdési lehetõség: a jajah biztosíthatja az intel számára a bejutást a termékforgalmazók, az oem ügyfelek és fejlesztõk piacára, valamint a jajah az intel ip access programjának részeként az intel voip szabadalmi portfóliójához juthat hozzá. további lehetõség, hogy a pc-kbe integrálva a felhasználók akkor is tudnak majd telefonálni a rendszeren keresztül (azaz ingyen ill. olcsón), ha a számítógépük éppen ki van kapcsolva. hoppá.

versenytársak: skype, rebtel, oqo, truephone, fring és mások. a legveszélyesebbnek -márcsak az elterjedtsége/ismertsége miatt is- a skype tûnik, de a jajah befektetõi háttere sokat ígér.

(thx 2 alarm:clock)

(shot by atoxinsocks)

Jews generally disown us, but punks are into us.

az ausztrál punk rock/pop banda megint emeli a lécet – már ami a legfrissebb (bár már ez sem mai csirke) klipjüket illeti: orwell állatfarmja az ötvenes évek comics-stílusában némi south park beütéssel, alá pedig szolid riffek hegedûvel mixelve. (viszonylag) új album a yidcore-tól: they tried to kill us. they failed. let’s eat!

ha pedig nem vagy képben, hogy õk vannak kik és ezt így hogy, akkor a forward magazin eligazít.

állítólag jó lesz a második isés itt van a második is: a video készítésérõl már van beszámoló, heteken belül kijön a klip is. tûkön ülök. de komolyan. (viszont az eurovizíós dalfesztivált nem szeretem. mert csak.)

ja, és ha valakinek megvan a lady d címen, 2000-ben róla készült izraeli dokufilm, akkor ne fogja vissza magát.

de vajon hol botlik az elmélet? na ki, ki, ki lesz az elsõ?

I am Gilad, son of Noam Shalit. Mom and Dad, brother and sister, my friends in the IDF – I send my love and miss you all dearly. It has been a year since I was captured, and my health is deteriorating. I am in need of prolonged hospitalization.

tehát, ha minden igaz (és mondjuk nem korábban felvett szövegrészleteket montiroztak össze a fogvatartói), akkor életben van az egy évvel ezelõtt elrabolt tizedes. de vajon most hogyan tovább?

…legalábbis egy kicsit – éneklik némely viszontagságok után a fináléban a szereplõk az avenue q társulatának hegedûs a háztetõn-átiratában. a csapat egyébként zseniális. a sesame street alkotóinak projektje, erõs south park-beütéssel (kedvelt témáik: rasszizmus, hûtlenség, homofóbia, internet, ilyesmik). érdemes a többi szösszenetet is megnézni tõlük, aki pedig élõben is kiváncsi a teljes elõadásra, január végéig megteheti londonban.