zsidó identitás és kultúra a 21. századra
If women aren’t funny, how come the world’s hottest, most controversial comedian is female?
…tették fel a kérdést sarah ‘big s’ silvermanre vonatkoztatva egy guardian-cikkben. szatirikus humor, társadalmi tabuk döntögetése és olyan sokat vitatott témák, mint a rasszizmus, a szexizmus és a vallás. mindez gyakran a sztereotipikus jap szemszögébõl, annak jellegzetességeit karikírozva. A bejegyzés folytatódik! ››
május 24-31, örökmozgó, puskin. dokumentum- és játékfilmek. idén már a tizenegyedik alkalommal.
a program központi témája a különbözõ korosztályokhoz tartozó, izraelben élõ nõk sorsa, olyan különbözõ nemzetiségû bevándorlóké, akik a jobb jövõ reményében érkeztek izraelbe és olyanoké, akiket vágyaik megvalósulásában akadályoz a társadalom szigorú szabályainak betartása.
program, vetítési idõk:
A filmosztály (Hahug lekolnoa), 2006, r: Uri Rosenwaks 05.30.20.30
A test (Mechir hagoof), 2006, r: Alona Seroussi 05.27.18.30
Három anya (Shalosh Ima’ot), 2006, r: Dina Zvi-Riklis 05.27.20.30
Joy (Simcha), 2005, r: Julie Shles 05.26.20.30
Kedves Edmond (Dear Edmond), 2006, r: Amit Goren 05.28.20.30
Milyen csodálatos hely! (Eize Makom Nifla), 2005, r: Eyal Halfon 05.25.20.30
Naf – Az utcakölyök (Naf – Yeled Rehov), 2006, r: Moshe Alafi 05.29.20.30
Otthonhoz közel (Karov La Bayit), 2005, r: Vidi Bilu, Dalia Hager 05.31.20.30
botrányt kavart a haravak, ‘az agglegény’ (lsd. még muszáj ‘a nagy õ’ sándor kalandjai), az izraeli reality szex-blog, amit egy kanos blogger ír, aki izraeli lányokkal fekszik le és kalandjairól igen részletes és érzékletes beszámolókat tesz közzé. kissé eldurvultak azonban az események az utóbbi idõben… A bejegyzés folytatódik! ››
az megvan ugye, hogy valakirõl “szagról” tudjuk, hogy szintén zenész? van ennek nyilván evolúciós magyarázata (ismerõsség, fight or flight, ilyesmik), de nem is ez a lényeg. azonban nem mindig teljesen egyértelmû (dehogynem), hogy az illetõ (ember, jelenség, bármi) zsidó avagy gój-e. a vonatkozó klasszikus poént a témáról elolvashatjuk leonard alfred schneider aka lenny bruce tollából. érdemes meg- és feljegyezni lenny-vel kapcsolatban, hogy õ volt az, akit 1960-ban obszcenitásért letartóztattak ‘frisco-ban (majd még néhányszor a következõ években, míg aztán le is ültették és végül bele is halt jól) – egyébként széles nyilvánosság elõtt cocksuckers-ezett egy pöttyet. boldog békeidõk. hasonló jellegû leíró rendszertanként ismerõs lehet a szépemlékû matula (hüpp-hüpp) izsdb-je. nos, a bangitout pedig összeszedte az internetes webvilágháló tartalmainak zsidó vs gój listáját (fyi: geek-ek elõnyben) >> katt ide a listáért <<
a webkettõ alapelve – találd meg > szûrd meg > továbbítsd, azaz a megosztás – rengeteg jogi és etikai problémát vet(ett) fel, melyekre születtek és születnek különbözõ minõségû és hatékonyságú válaszok és megoldások (vagy legalábbis próbálkozások) – elég, ha csak a riaa eléggé meg nem kérdõjelezhetõ tevékenységére, a drm-re vagy épp a creative commons-mozgalomra gondolunk. de vajon mit tud kezdeni a vallás az egész internet-jelenséggel? most mindenesetre elkészült egy bevezetõ-jellegû (tan)anyag, egyéni vagy akár csoportos feldolgozásra. szellemi tulajdon, letöltés, szoftvertelepítés, licenszek, wi-fi és piggybacking, videomegosztók, közösségi oldalak és a halacha. (sok)minden, amit tudni akarsz a szexrõlaz internetes webvilágháló-szõtte felgyorsult világunkról a tóra és a magyarázatok tükrében. a tananyag a yutorah.org oldaláról tölthetõ le.
(figyelem: az anyag az amerikai jogi szabályozás alapján készült!)
május elején a masterfoods uk(!) megváltoztatta néhány népszerû csokoládés termékének összetételét, így az édesség-kedvelõk egy része úgy tûnt komoly dillema elõtt áll: enni, vagy nem enni? a változtatás érinti többek között a bounty, snickers, twix és a milky way brandek egyes termékeit. egészen konkrétan olyan (tej)savót tartalmaznak újabban ezek az édességek, melyek állati oltóanyag segítségével készülnek (na, ezt azért részletezhetné egy hozzáértõ, ha gondolja. és vajh’ korábban mi volt bennük? nem, valójában nem akarom tudni.). a változtatás élbõl kiütötte a(z ortodox) vega fogyasztók niche-ét, de joggal kezdtek aggódni a kóser étkezés hívei is a tréfli-faktor miatt. a helyzet momentán úgy néz ki, hogy a london beth din jóváhagyta a változtatásokat, az izraeli fõ rabbinátus szerint viszont “nagyon, nagyon komoly problémát” (wtf?) jelent ez az állati eredetû savó. és aki magyarországon biztosra akar menni ezekkel a csokikkal, vajon mit tegyen? biztos, ami ziher alapon megkérdeztem a masterfoods hazai képviseletét, akik megnyugtatásunkra közölték:
a magyarországon forgalmazott csokik összetétele nem változott az utóbbi hetekben. az itthon forgalmazásra kerülõ termékeket magyarországon is gyártjuk, tehát az angliában történt változtatások nem érintik ezeket.
…és akkor én most eszem egy balaton szeletet. kéket. tényleg, az vajon kóser?
mint azt már prezzey koverolta, közeleg a 78. ünnepi könyvhét (érdemes figyelni a profi online megjelenést, úgyismint tartalomaktualizálás, lol), aminek én is rendkívüli módon örülök (not, elhagytam a bilincsemet, könyvek közé így csak üres zsebbel és letiltott kártyákkal eresszenek), s ha még egy hetet várni is kell, most pénteken izgalmas könyves programmal melegíthetnek az érdeklõdõk: politikai kiadványok 1917-1948 1. kamaraárverés (gyk: antiszemita és cionista ritkaságok aukciója) – a múzeum antikvárium gyûjteményébõl. a játékszabályokról illdomos elõre tájékozódni. (egyszer sokévvel ezelõtt shadai-jal beültünk az aktuális kieselbach árverésre a vígszinházba. már önmagában a licitstratégiák és a kapósabb mûvek leütése elõtt sûrûsödõ feszültség élményéért megéri – persze ez nem az a nagyságrend lesz elõreláthatóan.)
kedvcsinálónak egy helyre kis falragasz ‘44-bõl, 17-es tétel, kikiáltási ár: 5.000.- látlelet, minden benne van a korról. a teljes tétellistán további nyalánkságok találhatóak, érdemes böngészgetni vagy pedig személyesen az antikváriumban megnézni a kiadványokat. senki többet…
mikor: 2007. május 18, péntek, 17h
hol: kossuth klub konferenciaterem, budapest, viii. múzeum u. 7. (a nemzeti múzeum mellett.)
végre tényleg itt a szezon, elindult a giro, a tour de france után a világ második legismertebb kerékpáros körversenye – idén már nyolcvankilencedik alkalommal. az elsõ giro 1909. május 13-án rajtolt milánóból és nyolc szakaszra bontva 2448 kilométert tekertek a versenyzõk. az elsõ (1915-18)- és a második világháború (1941-45) évei alatt nem rendezték meg a giro-t sem. bár a gyõzelmi statisztikák szerint a legtöbbször olasz kerekes nyerte a versenyt, idén tán más is labdába (õõõ) rúghat – így én részemrõl a tavaly a gerolsteinerbõl csapatvezetõ-várományosként a discoveryhez visszaigazolt leipheimernek (is) drukkolok – bár neki most a tavalyi giro-gyõztes -és naná, hogy doppinggyanúba (merthogy a nagy körversenyek sztárjai közül ki nem…, lsd. ullrich, landis vagy akár armstrong…) keveredett- ivan ‘the terrible’ basso-t kell elsõsorban segítenie. persze jönnek az olaszok is – a tegnap szakaszgyõzelemmel visszatérõ petacchi minidrámája, bettini vagy épp az ausztrál bajnok mcewen végsõ sprintjei (tegnapi befutó: 74,4 km/h!) izgalmas heteket ígérnek. (és végre egy sportközvetítés, aminek kivételesen többnyire élvezhetõ a kommentárja magyarul is – thx 2 knézy jr feat. sipos) A bejegyzés folytatódik! ››
a the biting sheep formációt 2005-ben alapította asaf roth és ami rothenberg. roth izraeli/new york-i marimbás, aki ebben a projektjében a dobossal kiegészülve elektro-akusztikus live acteket ütöget. emellett szóló marimba koncerteket (bár lehet, hogy helyesebb lenne a performansz kifejezés használata) is ad világszerte. május 17-én a szentendrei mûvészetmalomban palya beával lép fel, ami elsõ (második, sokadik) blikkre (is) meglehetõsen izgalmas crossover fúziónak tûnik.
2007. május 11-12, kulturalis antropologiai feszt a kék-ben. fókuszban a másság-idegenség, a szomszédság és békesség kérdése, a város, a városi lét, valamint dél-amerika és tibet, az ökofalvak élete, az iszlám világa, a ghánai divat, valamint a fejlõdés fenntarthatóságának kérdése. néhány j-centered elõadás ízelítõül:
péntek
14h-tól: “zsidónegyed mint konstruált tér”,
21.10-tõl meg egy kis hóra táncház.
szombat
15.20-tól rékai miklós néprajzkutató elõadása a “kultúrák találkozása
-értékek és érdekek ütközése” c. szekcióban.
15.45-tõl a “veszedelmes (kulturális) viszonok” c. szekció keretében
elõadás a bethlen téri közösségrõl
18.45-tõl a “vallás és etnicitás” szekcióban, papp richárd: zsidó és
keresztény kultúrák a kárpát-medencében.
19.30-tól civil önszervezõdés, városvédelem – a zsidónegyedben is,
a részletes program a szimbiózis napok honlapján olvasható. ja, a rendezvény ingyenes! a kék (aka róth miksa emlékház) pedig szvsz az egyik legjobb alter rendezvényhelyszín a városban mostanság. és nem utolsósorban bringabarát.
többször írt már a jp miri ben-ariról, a grammy-díjas, klasszikus zenei háttérrel bíró, ám elsõsorban a hip-hop szcénában tett fúziós kirándulásairól ismerhetõ tehetségrõl. A bejegyzés folytatódik! ››
még kissé alakulófélben van ugyan (e percekben készül éppen a kerítésre a nádborítás), de megnyílt a bobek kert (kazinczy utca 53). az asztalom elõtt éppen feketerigók szaladgálnak, a szomszédban játszótér, már áll a kerti grill és a sörcsapok is beüzemelve (kozel vs dreher). ja, és a wifi a kertben is mûködik. talán az egykori kisszimplához hasonlítanám (-beton). helyek zárnak, helyek nyitnak. így megy ez.
- – -
Kapcsolódó: WiFi felmérés Budapesten
pár évvel ezelõtt éreztem rá a webrádiózás ízére, amikor rátaláltam a lounge-radio.com-ra. aztán a switchelés után jött az itunes-kánaán, majd nem sokkal késõbb a pandora személyreszabott tanítható csatornái. közben mások meg a last.fm mellett tették le a voksukat. a hazai adatokról nincsen adatom, de a tengerentúlon készített felmérések az online rádiózás, azaz a kizárólag online sugárzó rádiók hallgatásának radikális terjedését mutatják: csak az elmúlt évben negyvenötrõl hetvenkettõmillióra nõtt a havi hallgatói szám. az online rádióhirdetési-piac éppen fejlõdni kezdett, az üzleti modellek még javában forrnak, amikor is régi ismerõsünk a riaa újra keresztbeteszlép: a crb döntése nyomán radikálisan megemelik az elkövetkezõ években a streamelt trackek után fizetendõ licensz-díjakat. a várható eredmény: a hagyományosan független labeleket és kevésbé ismert elõadók zenéit játszó online adók kannibalizálódnak, a kisebbek finanszírozhatatlanná válnak és megszûnnek, de a nagyobbak is egyre jobban belesimulnak majd a hagyományos broadcast- illetve mûholdas rádiók kínálta gagyiba. nem sokat tehetünk innen és ehelyütt, de a pandora-ért kár lenne. és tim is megkért hogy terjesszük az igét. nem mellesleg pedig érdemes nézegetni a koalíció site-ját, ezt kéne megtanulni a hazai grassroot-kezdeményezéseknek is.
…h. klein és mások is felfigyeltek a gyermeket váró túlélõk depressziójára és szorongására, különösen azok körében, akik gyermekek vagy serdülõk voltak a holokauszt idején. e lányok énképe, de még inkább testképe rendkívül súlyosan sérült a holokauszt alatt, és ez gyakran a testükbõl kiinduló érzelmi kettéválás érzését eredményezte. úgy érezték, valami tisztátalanság vagy tiltott dolog rejlik a testükben. e stigma-érzés olyannyira erõs volt, hogy sokan nem tudtak szabadulni a gondolattól, hogy mindezt majd a testükbõl kikerülõ gyermek is hordozni fogja…
(dina wardi: emlékmécsesek – a holokauszt gyermekei)
…nekem ilyentájt’ leginkább az elmeséletlen (s mostanra már elmesélhetetlen) történetek és szereplõik jutnak eszembe. azok az arctalan, néha csak alig kisilabizálható betûsor-töredékek, akiket nem ismerhettem és már az utolsó hozzájukvezetõ kapocs is évekkel ezelõtt elszakadt, amikor meghalt a nagypapám. lehet persze filmeket nézni, auschwitz és yad vasem-látogatásokat tenni (megvolt mindkettõ és még néhány) de ha a személyes történetekkel nem kap az egyén arcot s nevet, a tömeg arctalan és névtelen szenvedése túl sok, s a valódi átélés helyett inkább a hitetlenkedést (”az nem lehet, hogy…”, “miért nem voltak képesek, hiszen…”) és a hárítást szítja.
próbálok az arcok mögé nézni. és legalább egy-egy nevet megjegyezni. mert emlékezni kell. akkor is, ha fáj. vagy tán pont azért. és ne felejtsük el a világ igazait sem. mindig vannak hõsök. te vajon az lennél?
a londoni ben uri gallery által meghirdetett nemzetközi zsidó összmûvészeti versenyre hat kontinens tizenhét országából 521 pályázat érkezett. a huszonhat éven felüliek festmény, rajz, nyomat és fotó kategóriájának gyõztese: natan dvir ‘the burning of the shtetl’ címû fotója lett.
Ma a Kajmánszigeten:
Legújabb kommentek a JP-n: