1893-ban franciaország szövetségre lépett oroszországgal, így a francia vezérkarnak teljes stratégiai koncepcióját újra kellett gondolnia, hogy megbirkózhasson az õsellenséggel, németországgal. nemcsak a mozgósítási terveket írták újra, hanem új fegyverekkel is kísérleteztek. a németeknek bizonyosságra volt szükségük, ezért kémekkel árasztották el az országot. 1894 július 22-én látogatót jelentettek max von schwarzkoppennek, németország párizsi katonai attaséjának. a civilruhás francia katonatiszt ekkor már másodszor próbálkozott kém-szolgálatai felajánlásával - s ezúttal be is mutatkozott: õ volt gróf ferdinand walsin-esterhazy õrnagy. magával hozta a legfrissebb mozgósítási parancsot és azt kérte, folyósítsanak neki 2000 frankot havonta. így kezdõdött a késõbb a történelembe dreyfus-perként bevonult történet, amely alapjaiban rengette meg a francia demokráciát. nem mellesleg a tárgyalás megfigyelõi közt ott találjuk a bécsi liberális lap, a neue freie presse párizsi tudósítóját is, bizonyos theodor herzlt. 1894 december 22-én ítélték el alfred dreyfus (zsidó származású) francia vezérkari kapitányt.