Bobby Fischer (1943 – 2008)

fischer.jpg

Két témában megkerülhetetlen a neve: ha minden idők legjobb sakkjátékosairól, vagy ha öngyűlölő zsidókról beszélünk.

’43-ban született zsidó anyától. Apja hivatalosan anyja első férje, egy német biofizikus, de sokak szerint egy másik fizikus, a magyar zsidó Neményi Pál a valódi apa.

Rengeteg kisebb-nagyobb sakksiker után az igazi áttörést 1972-ben érte el, amikor legyőzte az addig veretlen Borisz Szpaszkijt a döntőben, és ezzel sakkvilágbajnok lett. Mindmáig ő az egyetlen amerikai születésű versenyző, akinek ez sikerült. A hidegháború logikája szerint a hagyományosan orosz sakkelit legyőzéséért – a világbajnoki címen túl – azonnali hírnév és népszerűség járt.

1992-ben hatalmas médiaérdeklődés mellett újrajátszották a döntőt Szpaszkijjal Belgrádban. ’72-ben az „évszázad sakkpartijáról” beszéltek, most Fischer az „évszázad visszavágóját” nyerte meg.

Ugyanakkor ezzel elveszítette a jogot arra, hogy visszatérjen az Egyesült Államokba. A belgrádi pénzdíjas meccsen való amerikai részvétel ellentétben állt a háborús Jugoszlávia elleni gazdasági szankciókkal. Erről előre figyelmeztették Fischert, aki a hivatalos papírra szó szerint köpött.

Ezután egy darabig Magyarországon élt – és sakkmeccseket elemzett Polgár Zsuzsával –, aztán Japánban, végül Izlandon kapott letelepedési engedélyt.

De a média figyelmét más lépéseivel is sikerült felkeltenie.

A ’60-as évektől kezdve egyre gyakrabban adott hangot antiszemita nézeteinek. Szerinte Amerika egy „mocskos, kampós-orrú, metélt zsidó szemétládák irányította vicc”. Világméretű zsidó összeesküvésről beszélt, és tagadta a holokausztot.

Fő feladatának nevezte a zsidók bűnös, gyilkos természetének leleplezését.

Még 1984-ben levélben kérte az Encyclopedia Judaica szerkesztőit, hogy húzzák ki kiadványukból a nevét, mert ő nem zsidó, és soha nem is volt az.

1999-ben egy magyar rádióállomásnak adott telefoninterjújában kifejtette, hogy ő is a zsidó összeesküvés áldozata, mert az nem csak Amerika kormányát irányítja, hanem főbérlőjét is, aki Fischer tartozásáért cserébe eladogatott párat a raktárában tárolt holmijai közül (melyek egy része később az e-bay-en tűnt fel).

2007-ben súlyos paranoiával a rejkjaviki kórházba került.

2008. január 17-én meghalt.

A népi bölcsesség szerint halottakról jót, vagy semmit.

Nyugodjék békében Bobby Fischer, a sakklegenda!

94 Responses to “Bobby Fischer (1943 – 2008)”


  • Remek bejegyzés. A “jót vagy semmit” kitétel (az ún. jóízlés) viszont sajnos megakadályozza, hogy kifejtsem itt nézeteimet az öngyûlölõ zsidókról. Majd más apropóval!

  • Egy korábbi bejegyzésetekben azt írtátok, hogy:

    “Zsidó az, akinek identitásában ez szerepet játszik.”

    Ez alapján a fent említett sakkozó miért lenne zsidó? (most tekintsünk el a jelen korhoz nehezen illeszthetõ, egyéb definícióktól, mert azt én is tudom, hogy zsidó fölmenõi voltak, de a XXI. században az öndefiniálás joga tán mindenkit megillet…)

  • Amennyiben összeesküvés-elméletekrõl beszél és másképp képzeli a holokausztot, az még nem baj (szerintem). A Neterei Karta és az izraeli ultraortodoxok is hasonló véleményen vannak, nem? Akkor van baj Fischerrel, ha zsidó létének tagadása egyben a Tórától való elhidegülést is jelentette, és ezzel együtt az ateizmust. Az õ képességeivel pl. kiváló rabbi lehetett volna.

    Egy olyan világban, ahol minden állam tele van titkosszolgálatokkal (többel is), szabadkömûves-páholyokkal, szektákkal, politikai szervezetekkel, földalatti mozgalmakkal (baloldaliakkal is) minden államra legalább öt összeesküvés-elmélet jut. Az a baj szerintem, ha valaki természetét valóban az egyoldalú és beteges paranoia határozza meg.

  • “Az õ képességeivel pl. kiváló rabbi lehetett volna.” – na ennek a felvetésnek biztos örült volna, ha hallja…:)

  • Hatalmas zseni volt, sajnos képtelen volt felülkerekedni a fóbiáin. Kasparovot meg kifejezetten szerette:

    “He’s a goddamn liar, Kasparov, he’s a criminal” ~ Bobby Fischer

  • Bobby Fischerrel kapcsolatban egy emlék.

    üvekkel ezelött (talàn a 90.-es évek elején) hallottam ezt az anekdotàt a Radio Canada hullàmain:

    Egy amerikai hajàpolo szer gyàrtoja ajànlotta az akkor még nagy nemzeti dicsfénnyel körülvett sakkbajnoknak, hogy egy millio dollàr honoràriumért jelentse ki a kamera elött, hogy az ö samponjukat kedveli.

    Bobby Fischer azt vàlaszolta: Ezt én nem mondhatom! ün màs sampont hasznàlok!

  • “Zsidó az, akinek identitásában ez szerepet játszik.”-hát akkor Bobby Fischer “nagyon nagy zsidó” volt :-))

  • más, Armuth,

    pszichológust kellene errõl megkérdezni, de szerintem az öngyûlölõ zsidó identitásában központi szerepe van saját zsidóságának.

    Az, hogy valaki görcsösen igyekszik letagadni saját zsidóságát, nem éppen arra utal, hogy az közömbös lenne számára, sõt.

  • Srácok:

    - HA valaki “öngyûlölõ zsidót” vagy zsidó-és Izraelgyûlölõ zsidót akar látni, nem kell túl messzire mennie, Magyarországon is találni ilyeneket. Fõként a szélsõjobbos szennysajtó köreiben (ej de meglepõ…), de gondolom, ti is ismertek ilyneket személyesen is, én pl. igen.
    - B. Fisher lángelme volt, de egyben orvosi értelemben is õrült, ahogy erre a témaindító cikk is rámutat. Namost, hasonló háborodottak 65 évvel ezelõtt még hatalomban voltak szerte Európában, ezt ne feledjétek! (bár azok nem voltak lángelmék, csak szimplán õrültek)
    - Így aztán végképp érvényét veszti az ostoba közhely, hogy “halottakról jót vagy semmit”. Nem mondom, és nem is gondolom Fisherrel apcsolatban, hogy “nyugodjék békében”. Ellenségnek nem jókívánságok járnak, megbocsátás meg fõleg nem. Ha létezne olyan hogy “földanya”, ezeket az alakokat alighanem kilökné magából.

  • Azt nem tudom megítélni, hogy saját zsidó származása tette antiszemitává, vagy sem, de magát nem tartotta zsidónak, nem zsidóként élt (semmilyen értelemben), ergo nem volt zsidó – nem véletlen, hogy majd mindenhol mint “zsidó felmenõkkel rendelkezõ”-ként írnak róla, nem pedig zsidóként. Az a definíció nekem kevéssé tûnik elfogadhatónak, miszerint mindenki zsidó, akinek (részben) zsidó felmenõi vannak… az a minimum, hogy magát zsidónak tartsa. Ez olyan, mint hogy Nicolas Sarkozy magyar (aki amúgy ilyen alapon ugye lehetne zsidó is, de egyik sem, hanem francia).

  • Huszár üti zs1-et. :-(

  • Azért az vicces hogy mindazon zsidók akik bírálják Izraelt vagy a cionizmust egybõl öngyûlölõk lesznek (lásd Chomsky, Finkelstein, Israel Samir v. Israel Sahak)

  • Kecskeméti Ignác

    Látjátok, feleim, ennek a zsidó-dolognak, amin agyalunk, sokféle értelmezése van és egy részükbe túl mélyen belemenni bizony ártalmas az ember pszichéjének konzisztenciájára.

    Végtelen szeretet! Végtelen gyûlölet! Végtelen igazság! Végtelen aljasság! Szent õrjöngés! Náci téboly!

    Lelkedet lehúzó, örvénylõ, körülmetélt ólomgolyók.

    Az egyik utolsó tisztességes ember voltál. Remélem, találkozunk még. Isten veled, Bobby Fischer!

  • Körülmetélt ólomgolyók? Még jó, hogy nem körülmetélt töltényhüvelyek.

  • Falkbeer, Steinitz, Tarrasch, Tartakower, Lasker, Rubinstein, Nimzowitsch, Breyer, Spielmann, Réti, Botvinik, Reshevsky, Fine, Horowitz, Bronstein, Najdorf , Smyslov, Tal, Spassky, Geller, Timanov, Korchnoi, Stein, Kasparov, Svidlar , Gelfand és Polgar mellett kell lennie egy nemzsidónak is sakkvilágban. Bobby ezt a szerepet tökéletesen betöltötte. Nyugodjék békében.

  • LOL! Na ez a hónap kommentje.

  • Kösz :) Utólag is elnézést kérnék azoktól a nagy sakkozoktól, akik a felsorolásból hely hiányában kimaradtak.

    Forrás:

    http://en.wikipedia.org/w/index.php?title=Category:Jewish_chess_players&until=Porath%2C+Yosef

    http://en.wikipedia.org/w/index.php?title=Category:Jewish_chess_players&from=Porath%2C+Yosef

    (igen bobby is szerepel ezen a listán. tanulság: minnél inkább tagadod, annál inkább leszel azzá :))

  • Miért lett volna öngyûlölõ?

  • Ha arra utalsz, hogy valójában önmagát nem gyûlölte (sõt, gyanítom, hogy nagyon szerette), akkor igazad van. De az “öngyûlölõ zsidó” kifejezést abban az értelemben használják, hogy olyan zsidó, aki gyûlöli a zsidókat.

  • Nem biztos, hogy a “zsidókat” gyûlölte. A “zsidó összeesküvést”. Egyes zsidókat szeretett.

    Nem igazán alkalmasak ezek a közszájon forgó fogalmak egy ennyire öntörvényû, s zsinális ember leírására. ?hatatlanul sematikusak.

  • Magáról az “öngyûlölõ zsidó” kifejezésrõl is vita folyik. Fõleg azért, mert tisztázatlan tartalma miatt olyanokra is rámondják, akik kritikát fogalmaznak meg mondjuk Izrael politikájával kapcsolatban.

    Fisher beszélt általánosságban a zsidók “bûnös, gyilkos természetérõl” is, nem csak az “összeesküvõkérõl”.

    Eléggé komplex a jelenség is, meg Bobby Fischer személye is, tehát valóban óhatatlanul sematikus amit gyors utánaolvasással pár sorban írtam róla. Nekem is az járt közben a fejemben, hogy egyrészrõl gifted, másrészrõl troubled soul volt ?.

    Eltekintve BF személyétõl, milyen kifejezést használnál azokra a zsidó (származású) emberekre, akik nagy nyilvánosság elõtt, rendszeresen éles kirohanást intéznek a zsidók ellen, ebben felhasználják az antiszemita toposzokat és saját zsidóságukat mániákusan tagadják?

  • Hitler reinkarnációnak. Bocs. :-)

  • „Eltekintve BF személyétõl, milyen kifejezést használnál azokra a zsidó (származású) emberekre, akik nagy nyilvánosság elõtt, rendszeresen éles kirohanást intéznek a zsidók ellen, ebben felhasználják az antiszemita toposzokat és saját zsidóságukat mániákusan tagadják?”

    Most attól eltekintve, hogy BF nem tartotta magát zsidónak, tehát — ha felületesek szeretnénk lenni — nevezhetnénk zsidó származású antiszemitának is, muszáj cimkézni valakit, akinek az élete arról szólt, hogy kitáncolt a sorból, azaz az ilyen pausális megnevezésekbõl, utcai fogalmiságból is?

    Ha azonban két verõlegény reggelig verne, valószínûleg megtudnának dolgozni, s akkor azt mondanám, „antiszemitoid” volt… Vagy talán azt, hogy õ Bobby Fischer amolyan amerikai kiadása volt…

  • Késõ van, most értettem meg a kérdésed.

    A zsidószármazású zsidógyûlölõre azt mondanám, hogy zsidógyûlölõ. Ha pedig fontos lenne a származása (ugyan miért lenne fontos, micsoda megátalkodott antiszemitizmus azt föltételezni egy zsidóról, hogy pusztán azért, mert zsidó, már nem lehet tisztességes antiszemita!), megemlíteném, hogy zsidó származású antiszemita. Egy pfefferkorn. Ein Rössler. Á Lovas, ven du farstészt…

  • Remélem azért nem mennek rád a lexikális dementorok verõlegényei.

    üppen azért írtam, hogy tekintsünk el Fischer személyétõl, hogy ne õt címkézzük, hanem a jelenségnek adjunk nevet. (Te nem imádsz nevet adni jelenségeknek?) Az “öngyûlölõ zsidó” használatban van ugyan, a postban linkeltem is a wikipedia vonatkozó szócikkét – és abban meg is említik Bobby Fischert -, de ezzel az elnevezéssel nem vagyunk elégedettek, ezért kérdeztem, hogy tudsz-e jobbat. A “zsidó származású antiszemita” pontosabb, tehát jobb, köszönöm.

    Volt egy számomra emlékezetes vitád nemrégiben itt egy Dõry nevû mszp-s ipse kiszólása kapcsán. (Hogy milyen apró teljesítmény elég honi közéletünkben ahhoz, hogy megnevezzünk egy nevet… :) Egyetértettem veled abban, hogy a Fideszes kollégához intézett szavaiból minimum okkal vélelmezhetõ volt az antiszemita felhang. Bobby Fischer más tészta, mert egyrészt sakkzseni, másrészt zsidó származású (feltételezem, Dõry nem az), de rendszerint sokkal explicitebb módon zsidózott. A két attribútum – kivételes tehetség/teljesítmény és zsidó származás – okot ad arra, hogy az õ antiszemita megnyilvánulásainak enyhítõ körülményei legyenek?

    Ha nem világbajnokok és/vagy nem zsidók harsognak rendszeresen antiszemita közhelyeket, akkor õket sem címkézhetjük? Van olyan személy vagy megnyilvánulási forma, akinek vagy amelynek esetében az “antiszemita” jelzõ nem minõsül utcai fogalmiságnak?

    Sõt, általánosságban elég pontosan írnak le ahhoz bármit a szavaink, hogy használhassuk õket?

    (üs ez a kérdés olyan messzire vezet, ahová az én nulla hermeneutikai felkészültségemmel már nem tudok vitatkozni, de érdeklõdéssel várom a választ.)

  • Most már össze fogunk kavarodni, de jelzem, hogy a moderálásra váró kommentemet még a 2:26-os második válaszod elõtt írtam.

    üs egyetértünk.

    Küzdjünk a jogunkért, hogy mi zsidók is lehessünk rendes, további jelzõk nélküli antiszemiták! Bár én inkább lennék legalább egy jó közepes sakkozó.

  • Szerintem más, hogy ha egy embert, s megint más, ha egy megnyilvánulását nevezzük antiszemitának. (Nem mindenki antiszemita állandóan. Vannak sokan, akik csak „rossz hangulatukban”, „mélyponton” azok.)

    Nagyon leegyszerûsítve a kérdésedre adható választ:

    BF-t nem fölmentem föntebb, hanem amellett érvelek, hogy a megnyilvánulása, s pláne az élettörténete nem értelmezhetõ igazán a hagyományos politikai értelemben vett antiszemitizmus fogalmisága mentén. A politikai antiszemita ideológiáját arra használja, hogy egyes zsidó személyekkel vagy csoportokkal szemben anyagi vagy politikai elõnyre tegyen szert. B. F. ezzel szemben hitt az összeesküvés-elméletében, meg volt gyõzõdve annak igaz voltában, és azt arra „használta föl”, hogy részint rettegjen, részint meneküljön. Egyik hozzáállás sem jellemzi a klasszikus értelemben vett antiszemitát.

  • “Szerintem más, hogy ha egy embert, s megint más, ha egy megnyilvánulását nevezzük antiszemitának. (Nem mindenki antiszemita állandóan. Vannak sokan, akik csak „rossz hangulatukban”, „mélyponton” azok.)”

    Egyetértek, bár hétköznapi pongyola fogalmazásban nemhogy egyes embereket, de azok csoportjait, szervezeteit is szoktuk antiszemitának hívni jellemzõ megnyilvánulásaik alapján. üs olyanokat is, akik nem haszonszerzésbõl, hanem meggyõzõdésbõl hirdetik, hogy a zsidók gonoszak és összeesküsznek a világhatalomért.

  • Ha az Izrael-bírálat öngyûlölõ zsidót eredményez, akkor én szinte csak öngyülölõ zsidókat ismerek.
    Nyilván nem.
    Ha a zsidó származás meghatározása (N.Krausszal ellentétben) a zsidó identitástudat, -nagyon helyesen-, akkor én úgy gondolom, hogy ennek fordítva is mûködnie kell. Ha ez az ember nem akart zsidó lenni, akkor ehhez halála után is joga van. Más kérdés, hogy túlságosan “agresszíven” nem akart zsidó lenni.
    Nem egy olyan különleges jelenség ez, Magyarországon nagyon is gyakori -sajnos- a magyargyülölõ magyar.

  • üs statisztikai tény, Magyarországon egyre kevesebben esküsznek össze. Egyre több a single.

  • Na és az vajon mivel magyarázható, hogy ilyen sok a sakkvilágban a zsidó származású zseni? (bár azért nyílván lehetne egy elég hosszú listát összeállítani azokról is, akik nem zsidók, hogy mást ne mondjak a mostani a világbajnokot).

  • Norvég:

    Chomsky, Finkelstein, Israel Samir: ezek bizony Izrael-és zsidógyûlölõ zsidók, úgyhogy pont eltalálta a lányeget. Könyveik tele vannak féligazságokkal, ferdítésekkel, és közönséges hazugságokkal.

    Amúgy nem kell annyira meglepõdni: ezeknél sokkal eszelõsebb szektások léteznek még Izraelen belül is, akik holokauszt-tagadó konferenciákra járnak, nácikkal haverkodnak, nyíltan bratyiznak a tömeggyilkos palesztin huligánbandák vezéreivel, és bõgik bele a világba Izrael pusztulásának szügségességét.
    Teszik mindezt teljesen nyíltan, az izraeli hatóságok engedélyével, és az izraeli társadalom mély undorával kísérve.

    Azért kíváncsi vagyok, mikor és mitõl szakad el a cérna az izraeli hatóságok részérõl, és sittelik le az egész bandát, mint állam elleni bûncselekményekre felbujtókat, hazaárulókat.,

    Zsófi:

    Nem az Izrael-bírálattal van a baj, hanem azokkal a jelenségekkel, amelyek ezeket a “bírálatokat” rendszeresen kísérik. Ilyenek:
    - a “bírálók” többnyire tökéletes tudatlansága, alapvetõ tények nem-ismerete
    - állatias stílus, szubhumán viselkedés, elmebeteg hazugságok, amelyekkel magukat pörgetik be egyre jobban.
    - tudományosnak álcázott ferdítések, féligazságok, hazugságok.
    - az ottani politikai-katonai helyzet ismerete esetén az egyik fél (Izrael)sérelmeinek tökéletes figyelmen kívül hagyása, a másik fél (palesztinok, muszlimok) javára MINDEN statisztika, adat ferdítése.

    Na, ez a baj.

  • uhh…ez az Ignác nagyon költõire vette…pedig Bobby Fischer, minden csak nem költõi személyiség… Ez abszolút az én egyéni szoc. problémám , de szerintem egy emberben nem az a fõ érték, hogy milyen tehetséges, vagy, hogy milyen okos, hanem hogy legyen ember, vállalja saját származását, legyen fair, legyen egyenes, tisztességes mégha egy utolsó utcaseprõ is egy ?zd környéki településen. Aki pedig saját etnikai hovatartozása ellen fordul és a zsidók bûnös természetérõl beszél a nyilvánosság elõtt (persze ha ez nem egy teenagerkori átmeneti lelkivállság) minden csak nem tiszteletre méltó. ( remélem nem sikerült túl szentimentálisra a comment)

  • “az ottani politikai-katonai helyzet ismerete esetén az egyik fél (Izrael)sérelmeinek tökéletes figyelmen kívül hagyása, a másik fél (palesztinok, muszlimok) javára MINDEN statisztika, adat ferdítése” – ez valóban nem szép, de mivel az Izrael-párti oldal épp ugyanezt teszi, csak az ország-, illetve népneveket cseréli fel a zárójelekben, így összességében nem is olyan kirívó.

    Totális nonszensz valakinek a zsidóságát bármilyen szinten a mai Izraelhez mérni. (Tényleg, az én zsidó barátaim is mind Izrael-bírálók, méghozzá elég erõteljesen).

  • “Aki pedig saját etnikai hovatartozása ellen fordul és a zsidók bûnös természetérõl beszél a nyilvánosság elõtt (persze ha ez nem egy teenagerkori átmeneti lelkivállság) minden csak nem tiszteletre méltó.”

    Az ellenesség minõségén van a hangsúly. Ha valaki zsidóellenessége abban merül ki, hogy önmagát nem tartja zsidónak és a föladott zsidóságát az orra alá dörgölõket verbálisan megfricskázza, abban semmi tiszteletre nem méltót sem tudok fölfedezni. Minden identitás, mely nem tör mások identitására, tiszteletre méltó. Alanyi jogon.

    Hogy az élet mennyivel bonyolultabb az ilyen fekete-fehér erkölcsi fogalmaknál, azt jól mutatja, ha megkérdezem tõled, hogy Izrael arab informátorai, akik gyakran nem pénzért, hanem más okokból szállítják az információikat, védik Izraelt, fordulnak szembe saját országuk politikai rendszerével, saját népük katonai törekvéseivel stb., nem érdemelnek-e tiszteletet?

    Biztos, hogy független az erkölcsi szempontrendszerünk az önérdektõl?

  • Biztos, hogy nem:). De ha egy arab tette volna ugyanezt és így beszélt volna az arab emberekrõl általában, akkor mégha nem is ily mértékben, hisz nem értintene engem, de felháborodnék és ugyanúgy utálattal gondolnék rá . Kérdésedre válaszolva: igen tisztelem az ilyen arabokat, egészen addig míg nyilvánosság elõtt nem mondják azt, hogy minden arab mocskos terrorista.

  • valaki:

    1, Hát, ha a maga zsidó barátai MIND erõteljes izrael-bírálók, akkor valami baj van. ün is ismerek hazai meg izraeli zsidókat is (jelentsen bármit is az, hogy zsidó), olyanokat, akik többnyire járatosnak mondhatóak a közel-keleti kérdésekben, így adni lehet arra, amit mondanak. Izraeli állampolgárságú palesztin ismerõseimrõl is ugyanez mondható el (sajnos csak kevés ilyen ismerõsöm van). Ez nem azt jelenti, hogy mindent úgy fogadnának el, ahogy azt Izrael teszi, hiszen ott is vannak politikai-ideológiai pártok meg balhék is, de hogy mind erõteljes Izrael-bírálók lennének…na nem.

    “zsidó barátaim is mind Izrael-bírálók, méghozzá elég erõteljesen”

    Nem túlzott ön ezzel egy kicsit?

    2, “az Izrael-párti oldal épp ugyanezt teszi, csak az ország-, illetve népneveket cseréli fel a zárójelekben”

    Durva történelem-hamisításról, ferdítésekrõl van szó, ugyebár.
    Van ilyen, valóban, Izraeli meg zsidó körökben is az arabok rovására. Pl. az izraeli szélsõjobbos (NEM NÁCI, hanem zsidó-nemzeti szélsõjobbos)pártok soraiban van néhány képviselõ, és elvbarátaik, akik így tesznek. Valamint pár különlegesen túlbuzgó evangéliumi keresztény. Nem mind, csak a leg elvakultabbak. De a szélsõságes történelemhamisítás és félremagyarázás Izraellel kapcsolatban nem általános a mostani nyugati kultúrkörben, míg az iszlám világban, a neonácik, és az úgymond “emberjogvédõ” szélsõbalosok köreiben igen.

    Másrészt:
    Ezért van az, hogy ha tájékzódunk valami felõl, a lehetõ legtöbb forrást kell igénybe venni és feldolgozni. Az én módszerem is ez, kb. 8 éve foglalkozok közel-keleti politika-és hadtörténettel, plusz kapcsolódó tudományágakkal. Egész könyv-és videotáram van otthon errõl a témakörrõl, és mondhatom, van benne minden. Az ultra-cionista ex-lechis tudós könyvétõl kezdve a korrekt tájékoztató és tudományos irodalmon, vagy az amerikai evangéliumi keresztény történészprofesszor mûvén át a Finkelstein-féle ostoba, féligazságokat és közönséges hazugságokat tartalmazó szemétig minden.

    Ja, és mind elolvastam, feldolgoztam, 8 év alatt sikerült.

    ?gyhogy nekem ne jöjjön senki olyanokkal, hogy “felcserélik a neveket, oszt ugyanaz”, meg ilyen egy-két soros “igazságmegmondásokkal”.

    Ennél azért több kell.

  • Baj van … és miért ne lenne baj? Vagy baj, ha baj van, és az kimondatik?
    Ha magyarral ( mint ország ) helyettesítem a zsidót ( mint Izrael állam ): volt nekünk Adynk, József Attilánk – hadd ne soroljam tovább – baj, hogy megírták, amit? ( Vannak maiak is, mint tudjuk… )
    Ez nem több, csak más – ezzel szabad “jönni”?

  • Kedves Konrad,

    Bár tárgyi tudásom igencsak csekély, abszolút egyetértek önnel és az olyanok miatt, mint ön nem kell 8 évet eltöltenem forrás elemzéssel, hogy reális képem legyen a közel-keleti politikáról.

  • Konrad!

    (Elnézést, de nekem a netes magázódás nagyon furcsa…)

    Azok az ismerõsök, akikrõl én beszéltem, mind olyanok, akik hosszabb-rövidebb ideig voltak kint Izraelben, és valamiért nem tetszett nekik. Igazából több ilyen van, mint akinek tetszett. Lehet, hogy csak véletlenszerû ez a statisztika, vagy túl sok az “antiglob” ismerõsöm..:)

    ün nem a Kurucz-infóból tájékozódom Izraelrõl.

  • Zsófi,

    Szerintem túl sok az antiglob ismerõsöd:), nekem is vannak, de kerülöm a politika témát ha velük beszélek. Ha csak meghallják azt a szót, hogy Amerika, elkezd habzani a szájuk, valami különös csillogás tûnik fel szemükben és órákon át tartó prédikációt tartanak, arról, hogy Amerika mindent megvesz és azt hiszi, hogy õ valaki és ha valamit nem tud pénzen megvenni elkezd háborúzni…idõvel rájöttem, hogyha rájuk hagyom sokkal hamarabb kikerülnek emez felfokozott állapotból és ismét tudok velük, olyan szép és értelmes dolgokról beszélni, mint hogy The Edge-nek milyen zseniális a gitárjátéka és hogy milyen jó is a Yetsiat Herum…

  • Lev:

    Nem egészen értem nekem szóló legutóbbi üzenete tartalmát. Ha valamiféle dícséret, akkor OK, de ha megenged egy észrevételt:
    Mégis inkább saját maga járjon utánna ennek a dolognak.
    Higyje el, megéri. Különösképpen, ha érdekli.

    Ajudit:

    Természetesen “szabad jönni” bármivel, de ha az a “bármi” nincs kellõen alátámasztva érvekkel, bizonyítékokkal, kapcsolódó irodalommal, stb., akkor az nem egyéb, mint szájtépés. Nem is beszélve az egértelmû és teljesen gátlástalan történelemhamisításról, pl. Finkelstein, Israel Shamir, és elvbarátaik esetében.
    üs még ez: ne hasonlítsuk össze Magyarország és Izrael történetét és geopolitikai-stratégiai-akármilyen helyzetét. Nem “cserélhetõ fel” a két név, semmiféle kontextusban. Az nagyon más világ, minden szempontból. Kb. mintha mondjuk Finnországot meg üszak-Koreát hasonlítgatnánk egymáshoz. Ennek így semmi értelme, ez csak konkrétum nélküli, és tartalmatlan lufi.

    Zsófi:

    Túl sok az “antiglob” ismerõse? Lehet, ezt nem tudhatom, és nem is kell tudnom, mert semmi közöm hozzá. De attól még utánnajárhat magától is ennek a problémakörnek, de ha igazán meg akarja ismerni, akkor a lehetõ legtöbb forrást kell feldolgoznia. Ez pedig éveket vesz igénybe.

    Hogy nem a kurucinfóról tájékozódik? Nem is feltételeztem.
    Szubhumán ösztöneiket kiélõ senkik által firkált, tartalmilag vécéfelirat-színvonalú szemétbõl nem is lehet tájékozódni.

    Viszont lehet tájékozódni igy: idõt, pénzt (ezt csak lehetõségeinkhez mérten, persze), fáradtságot nem kímélve. Kapcsolatok kiépítése által. Minnél több információ gyûjtésével és kiértékelésével. Egy idõ után szórakoztatóvá válik a dolog, ezt elhiheti.

    Vagy más út is van, ha valaki át akarja látni a közel-keleti helyzetet, és annak mindenkori geostratégiai-politikai vonzatát?

    Nem hinném.

    Na, üdv mindenkinek.

  • Lev:

    Bizony, sajnos az “antiglobalizmus” manapság egyfajta szub-antikultúrává züllött. Jellegzetes tünetei: ahogy ön humorosan, de lényegre törõen leírta. De vannak ám kevésbé humoros ismertetõ jelei is: pl. tökéletes tudatlanság, csoportos, tömeges erõszakra való hajlam, több esetben tevékeny destruktív magatartás.

    Ez nagyobb baj. Ennél már csak az a még nagyobb baj, hogy a hatóságok a nyugati világban hagyják ezeket szabadon garázdálkodni, valamiféle rosszul értelmezett “szólás-és gyülekezési szabadság” nevében. üs csak akkor lépnek fel ellenük, többnyire erélytelenül, ha már ég a fél város, meg gyulladnak az autók.

    Ez van.

  • Kecskeméti Ignác

    Konrad, tudod-e, hogy sok, nagyon sok világösszeküvés-hívõ van, aki _benyalni_ próbál ennek a sokak által elképzelt szervezetnek?

  • Ignác:

    Tudom.

  • Nem túloztam, nekem ilyen barátaim vannak – sorry, remélem azért nem baj, rendes gyerekek.

    Nem állítom, hogy Közel-Kelet szakértõ vagyok, csak sokat olvasok – innen is és onnan is, és õszintén szólva nem tapasztalom, hogy az egyik oldal jelentõsen különbözne ebbõl a szempontból a másiktól – mármint a két szélsõség.

    “Durva történelem-hamisításról, ferdítésekrõl van szó, ugyebár.
    Van ilyen, valóban, Izraeli meg zsidó körökben is az arabok rovására.” – ezt mondtam, hogy nem kirívó.

  • Ahhoz meg nem kell antiglobnak lenni, hogy valaki Izrael államot szidja – miért ne lehetne szidni bármilyen ember alkotta intézményt? ün nem vagyok antiglobalista, sõt, de nem értek egyet egy csomó dologgal, ami a Közel-Keleten történik.

  • “Ahhoz meg nem kell antiglobnak lenni, hogy valaki Izrael államot szidja – miért ne lehetne szidni bármilyen ember alkotta intézményt?”

    Szídni, vagy kritizálni?

  • Azt gondolom, álságosan tetszik itten megszólalni … Az egér-telmû viszont jó.
    Emberi, mûvészi magatartásokat már hogyne lehetne összehasonlítani, még akkor is, ha nem tettem. Nem lufi, legfeljebb az ün hiátusait jelzik.
    Igazán nagyszerû, hogy itt, a judapesten, ün által kinyilváníttatott, hogy szabad jönni, még Adyval is.
    Isten áldja, uram!

  • Bár nem engem kérdeztél, de szerintem a szidáshoz, egyértelmûen antisemitic jellemvonás, az észszerû, kultúrált(bár legtöbbször véleményem szerint nem indokolt) kritika, legtöbbször antigloboktól jön, vagy pacifistáktól.

  • valaki:

    1. Lehet szidni akárkit, de nem mindegy, hogy milyen ismerete van a “szidónak” az adott problémáról. A zsidózó-anyázó “halálizraelre mega zusára” jellegû söpredéknek semmilyen.
    2. Az ismeretek teljes hiánya egyébként is jellemzõ az ilyen “tutimegmondókra”. Meg az is jellemzõ rájuk, hogy egy-két sorban, helyesírási hibákkal (nem elütésekkel) teli hõzöngéseiknben akarják megmondani a frankót.
    3. Aki nagyon anyázik, meg szid valamit, fõleg ha ezt ész nélkül teszi, ne csodálkozzon, ha van, akitõl visszakapja, méghozzá kamatostól.
    4. Általános jelenség a világon: Minnél kevesebbet tud valaki, annál nagyobb a mocskos pofája.

    üs még ez:
    Tessék átnézni a Judapest egyik korábbi cikkét, az “Opinionführert“.
    Pont errõl szól, csak humorosan.

  • Charlie,
    “tenéked magyarázzam?” :-)

    ( ün a kritikát választom, szidnak engem, mint intézményt, eleget )

  • Néköm, kinëk másnak…

  • Ajvé, megmondta nekem régen a fura úr, imígyen: – Maga, fiam, Budapestrõl jött? … Hogy pestiiii?? Maga – vegye tudomásul: maga! – soha nem fogja tudja kiejteni a …

    Nem is, még írni sem ezen a klavin.

  • Bocsánat,
    autógyújtogató ismerõsöm nincs!

    (vagy legalább is nem tudok róla…)

  • Szidni is lehet, meg kritizálni is… ki beszél itt a “A zsidózó-anyázó “halálizraelre mega zusára” jellegû söpredék”-rõl? Az Izraelt kritizálóknak mi köze ven ezekhez az emberekhez? Még a szidók nagy többségének sem sok…

    Az Opinionführer nejegyzést olvastam már anno is, jót szórakoztam rajta, de nem errõl beszélek. Lehet azzal diszkreditálni, hogy a söpredéket hozod példának, de akinek mvan szeme a látásra, az látja, hogy ez nem jogos.

    lev: ha annyi antiglob lenne, meg pacifista, mint ahányan Izraelt kritizálják, akkor más lenne a világnak az õ folyása… Ezek a sémák (szidni Izraelt=antiszemitizmus, kritizálni Izraelt=pacifista és antiglob) nagyon félrevezetõek, mert épp a problémával való szembenézést teszik lehetetlenné, szerintem.

  • kedves valaki,

    én nem általánosítani akarok, csak leírtam eddigi tapasztalataimat. Mondj valakit aki nem antiszemita és szidja Israel-t? Nem kritizálja szidja…

  • Oké, nem érdemes a szavakon lovagolni, a szidni és a kritizálni között szerintem itt nincsen olyan nagy különbség – szidni Izraelt mondjuk a remek Falért, az kritizálni Izrael a Fal felépítése miatt számomra.

    Amúgy meg ugye vannak az anticionista zsidók, akik nem ismerik el Izraelt, méghozzá a zsidóságukból és zsidó vallásukból adódó okokból kifolyólag nem. ?k azért feltehetõen nem antiszemiták.

  • Szidni = magyarázat, indoklás nélkül, l’art pour l’art szokás.
    Kritizálni = a miértekrõl is illik szólni, sõt, némi ajánlás a továbbiakra.
    Azért ez különbség.

  • Valóban van közöttük különbség, de ezzel együtt szerintem érthetõ, mit szerettem volna mondani…

  • Persze.
    Macerásabb is a kritika …

  • A falat szabad szídni. Kell is talán. Tény viszont, hogy a nyomában visszaesett a terror.

  • Charlie:

    Ez bizony így van.
    Ahány izraelivel beszéltem az egyetemen, kivétel nélkül azt mondták, pártállástól, vérmérséklettõl függetlenül:

    Nem tetszik nekik a Fal, de sajnos, kell.

    Egyébként nekem napi szintre lebontva van egy jó hosszú listám 1948-tól kezdve, napjainkig. A listán az izraelben terrorcselekmények következtében elhunyt állampolgárok száma és haláluk körülménye van feltûntetve.
    Amióta a Fal megépült…
    Egy év alatt nincs annyi terror-áldozat, mint elõtte két hét vagy egy hónap alatt. A 2007-es év pedig egyenesen negatív rekord Izraelben ilyen szempontból, az utóbbi 20 évet tekintve. De pontosabban is utánna tudok nézni.

    Lehet szidni a Falat, meg mindent. A zsidókat is rengetegen szidják, annak ellenére, hogy ezeknek a 80%-a azt sem tudja, mi az a “zsidó”, vagy Izrael. Vagy USA. Vagy akármi.

    Kérdés, milyen alapon szidunk bármit is, és van-e értelme.

    Nem?

  • lehet hogy ez megint csak szócséplés, de azért szerintem még a között is van különbség, hogy szidni Israel-t vagy szidni a falat?

  • A szidás fogalmának mélyelemzésébe nem mennék bele, de szidni a zsidókat nyílvánvalóan értelmetlen, de egy konkrét dolgot (a Falat) nyugodtan lehet – én is tudom, hogy visszaszorult miatta a terrorizmus, és lehet azt is mondani, hogy ez igazolja a Falat, de ettõl még az a joga is megvan mindenkinek, hogy úgy vélje, a terrozoimusnak ilyen módon való visszaszorítása rossz megoldás.

    Azt nem tudom, hogy úgy általában a szidásnak van-e értelme.

    A kritika pedig tényleg macerásabb, ezért bizonyos körökben sosem lesz olyan népszerû.

  • valaki:

    “A kritika pedig tényleg macerásabb, ezért bizonyos körökben sosem lesz olyan népszerû”

    Így igaz, mindig is így volt. Egyszerûbb a tömegben marhaságokat óbégatni, mint komolyan utánnajárni valaminek. Legyen szó BÁRMIR?L.
    Pontosan.

    “visszaszorult (a FAl) miatta terrorizmus, és lehet azt is mondani, hogy ez igazolja a Falat, de ettõl még az a joga is megvan mindenkinek, hogy úgy vélje, a terrozoimusnak ilyen módon való visszaszorítása rossz megoldás.”

    Persze magvan a joga erre mindenkinek.
    Erre viszont azt válaszolják az érintettek: Találjon ki valaki jobb megoldást. Ez legalább hatásos.

  • Konrád,
    ha a hatékonysággal igazolsz bármit, felülírhatónak vélsz minden egyéb szempontot, akkor veszélyes vizekre evezel.
    Gondolkozz! Tudod, Popper arra tanít, hogy próbáld megcáfolni magad. Nem tudsz elképzelni olyan cselekvést, ami hatékonyan old meg valamely problémát, azonban emberéleteket, szabadságot, tulajdont és egyebeket sért?

  • “[...] a terrozoimusnak ilyen módon való visszaszorítása rossz megoldás.”

    A fal rossz megoldás, az elmúlt ezer év legrosszabb megoldása. De megoldás. Álszentnek tartom a fal elleni beszédet, amíg hasonlóan hatékony megoldást nem tudunk kitalálni. Az élethez való jog ugyanis olyan alapjog, melynek oltárán sok egyéb áldozandó föl azonnal, szinte gondolkodás nélkül. Nem mérhetõ azzal, hogy egy pásztor tudja-e a telke másik végében legeltetni a juhait, vagy a festõ a villájában látképre lát-e rá,, vagy egy grafitival bemázolt fehér betonfelületre. Klasszikust idézve: tetszettek volna megfékezni a az ötven szûz ölére áhítozó honfitársakat.

  • valaki: ha jól emlékszem Bobby Fischer-tõl indultunk, aki nem a falat szidta nem is a libanoni összetûzéseket, õ Israel-t mint államot szidta és tagadta, nem ismerte el a létjogosultságát. ün erre mondtam, hogy egyértelmûen antiszemita jellemvonás.

  • Egy kicsit elkalandoztunk Bobbytól, ez tény:) ezzel együtt szerintem még ez sem feltétlenül antiszemitizmus, bár kétségtelen, hogy az antiszemiták nagy része nem Izrael-fan. (Az is érdekes, hogy a zsidók Közel-Keletre telepítése sok egykori antiszemtiának tetszett volna, de ez egy másik kérdés…)

    A Fal pedig épp azárt szidHATó, mert vannak pozitívumai és negítavumai is – ha csak az egyikkel rendelkezne, akkor vagy minden épeszû embernek szidnia kellene, vagy mindenkinek tapsolnia…

  • 1. egyrészt kezd olyan érzésem lenni, hogy a JP is egy antiszemitazsidó vitafórum lesz, mint már jó pár blog és fórum, aminek nincs sok értelme;

    2. minden rosszindulat nélkül: nem feltétlenül véletlen, hogy a két magát nem zsidóként bemutató hozzászóló “zsidó ismerõsei” – mint kiderült – mind antiglobalisták vagy izrael-ellenesek. minél kevésbé zsidó ugyanis szerintem valaki, annál inkább barátkozik nem zsidókkal, és minél öngyûlölõbb, annál inkább olyanokkal, akik ennek az attitûdrendszernek megfelelnek. tehát egy antiszemita ember zsidó barátai is nyilván antiszemitábbak lesznek, embert ugyanis barátjáról, és nem származásáról.

    a magam részérõl azokat a jobboldali társaságokat tartom a legelviselhetetlenebbeknek, ahol a halom kemény jobbos mellett egy-egy zavaros fejû zsidó ténfereg. ennél már az is sokkal jobb, ha nincs zsidó a környezetükben, akkor ugyanis legalább nem éreznék úgy, hogy legitimálva van az õrületük.

  • pm

    “minden rosszindulat nélkül” -
    azért volt ebben rosszindulat…
    De mindegy, nem akarok fusztráltkodni.

    “A minnél kevésbé zsidó” olyan N. Krauszos beszólás. Fõleg hogy az alapján azonosítod be a “kevésbé zsidóságát”, hogy nem zsidókkal barátkozik.

    üdv!

  • “1. egyrészt kezd olyan érzésem lenni, hogy a JP is egy antiszemitazsidó vitafórum lesz, mint már jó pár blog és fórum, aminek nincs sok értelme”

    Szerintünk sincs sok értelme, ezért is nem egy antiszemitazsidó vitafórum a JP: az elmúlt 15 bejegyzésbõl pl. így csak ez az egy foglalkozik – épp csak érintõlegesen – az “antiszemitizmus” kérdésével.
    De valamiért ehhez szóltál hozzá és nem a másik 14 aktív témához – vajon miért?

  • Zsófi: tényleg nem annak szántam, egyszerûen ez a tapasztalatom, de lehet, hogy annak sikeredett, a sarkított fogalmazásom miatt.

    shadai: több mint jogos, de nem a témára írtam, hanem a kommentekre. a vári doktor blogja meg a szombat-fórum is ezzé vált, igaz, az utóbbit már emiatt hónapok óta nem olvasom. a témaindító egyébként nagyon jó, az egyetlen alapos írás szerintem, ami bobby fischer haláláról magyar nyelven megjelent.

  • A többi témánál nem errõl megy a duma, tessék azt olvasni akkor! Csirkefalatok esetleg, grapefruittal, chilis zellerrel? :]

    Tet írása szerintem is a legjobb a témában magyar nyelven.

  • pm: “a témaindító egyébként nagyon jó” – ebben egyetértünk.

  • tölgy:

    Amit az utóbbi beírásaiban közölt, az is egy lehetõség, vagy nézõpont, amit meg kell fontolni.

    De ha van rálehetõsége, kérdezzen meg pár itt tanuló izraeli arcot errõl a Fal-ügyrõl. Lehetõleg olynokat, akik letöltötték már a katonai szolgálati idejüket (mondjuk ez utóbbi feltétel teljesítése nem lesz nehéz, mert majdnem mind letöltötte, aki nem izraeli egyetemeken tanul)

    Szerintem ugyanazt fogják mondani, amit nekem is mondtak, és amit valahol fentebb leírtam.

  • Kedves PM!

    Ne írd le a JP-t, ne keseredj el!
    Sztem ezzel együtt is mûködõ dolog ez itten.:)
    ün pl. nagyon keveset írok ide, de annál többet olvasom.

  • Nocsak még egy “closet JP olvasó”! :)
    Szevasz.

  • Igazán kedves vagy!
    Most megsértõdjek vagy ne?
    Hát egy kicsit!
    Na jó, ennyi elég lesz.
    Szevasz.

  • Ne sértõdj meg. :)
    ün is sok blogot olvasok, ahol nem szoktam kommentelni – ez teljesen oké.

  • Shadai,

    lehet, hogy a “closet” szó volt megtévesztõ.

    Tma, szerintem félreértitek egymást. Shadai örült neked.

  • pm,

    a két pontodra:

    1. újraolvastam a kommented elõtti kommenteket, és nem találtam antiszemitát köztük. Pszichedelikusat igen, de antiszemitát nem.

    2. ebben a pontodban rosszabb van a rosszindulatnál: minimum szalonrasszizmus. Szerinted az antiglobalista nézeteket valló, vagy Izrael politikájával szemben kritikát megfogalmazó zsidók kevésbé zsidók a többieknél? üs komolyan azt gondolod, hogy „minél kevésbé zsidó ugyanis szerintem valaki, annál inkább barátkozik nem zsidókkal”. Ez elég gettómentalitásnak hangzik. Ezt is írod: „egy antiszemita ember zsidó barátai is nyilván antiszemitábbak lesznek”. Ez pedig elég egydimenziós gondolkodás. Lehet az antiszemitának más kapcsolódási pontja is. Van egy hobbim. Sok barátom van, akik ugyanezt a hobbit ûzik. Lehet, hogy köztük van olyan, aki idõnként zsidózik egy kiadósat. Akkor én antiszemitább zsidó vagyok, mint te? (Csak példa volt, az is lehet, hogy soha semelyikük sem zsidózik.)
    „Két magát nem zsidóként bemutató hozzászólóról” írsz. Nem, mintha az baj lenne, de honnan veszed, hogy nem zsidók? A posthoz fûzött kommentjeikben nem látom, hogy bárhol is utalnának a hátterükre. Lehet, hogy Izraelt bíráló zsidó ismerõsei szerinted csak nem zsidóknak lehet?

    A zavaros fejjel ténfergõ zsidók pedig mindenhol problémásak. A baloldalon is, ahol egyébként több van belõlük.

  • tetnek igaza van, én se láttam, hogy zsófi, vagy valaki más ne lenne zsidó. tényleg zsidó vagy-e?

  • uhh ez értelmetlenre sikeredett, úgy értem, hogy utalt volna arra hogy nem zsidó

  • na jól van, ne zsidózzunk mán annyit: salaam http://youtube.com/watch?v=wI_PMwe78TQ

  • tet: Kösz! Átjött, hogy örült,csak kissé nehezen fejezem ki magam, biztos. Akartam ilyet is írni.: :). Szvl, hogy csak “urgatásiból” sértõdöm. Az olyan zsidós nem?:)

    (ün nem vagyok zsidó.) (csak ha valakit érdekel. és nõ vagyok:)) (és fáradt is vagyok…)

    (Itt zsidósodom. :))

    A.

  • tet: részben félreértés történt, aminek én voltam az oka. a sarkított fogalmazásom, és a szalon… – igen, szalon: szalonfilozofálgatás miatt, amit nem annyira illett volna.

    egyrészt nem mondtam, hogy itt bárki antiszemita lenne, nincs is kedvem meghatározni ennek a kritériumait, és nem is lesz, csak kiindultam abból, hogy egyeseknek minden “zsidó barátja” izrael-bíráló, és ebbõl asszociáltam. most már belátom, hogy nem volt túl bölcs dolog.

    kettõ. nem gettómentalitás, csak megfigyelés. de a kevésbé zsidó is hülyeség, visszavonom. az izrael-bírálat se neurotikus pont (bár azért összefüggésben állhat az öngyûlölettel, de mondjuk, hogy nem szükségszerû), az antiglobalista attitûdrendszer már inkább. nyilván semmi köze a zsidósághoz, csak ahhoz, hogy egy felelõsen gondolkodó embernek nem az a legnagyobb baja, hogy amerika mit csinál, és képes annyira reálisan látni a világ problémáit és azok struktúráját, hogy nem a fal lesz a második legnagyobb baja.

    a harmadikat viszont kiforgattad. nem azt írtam, hogy mindenki, akinek antiszemita barátai vannak, maga is antiszemita/-ább, hanem hogy ha EZ alapján az attitûdrendszer alapján barátkozik, és Emiatt. vannak ilyenek. ha nem errõl van szó, az más.

    végül: zsófi korábbi hozzászólásaira gondoltam, amikért nagyon tiszteltem, és minden hozzászólását olvasva örülök neki, hogy ide ír (már amennyire kívülrõl beszólogatóként a véleményem egyáltalán számít), és ha valakivel, vele szemben tényleg nem akartam rosszindulatú lenni.

    nem akartam rossz közérzetet kelteni a jp-n, és ha most (akár csak rövid idõre is) miattam alakult ki, hogy itt zsidóként vagy nem zsidóként kell megszólalni, akkor kifejezetten szégyellem magam, mert tõlem aztán ez áll a legtávolabb. (és tényleg én kezdtem, úgyhogy tényleg szégyellem magam. bocsánat.)

  • Amerikai titkosszolgálati nyomozás bebizonyította, valóban magyar apától származott. Talán ez a családi kavarodás identitászavart kellett benne.
    Bár szerintem volt alapja antiszemitizmusának, persze erre rá erõsíthetett a végén paranoia.
    Azért érdekes, az uSA milyen vehemensen üldözte, egy játékért, meg valami adózási gikszer miatt.
    Büszkeségünk, hogy itt élt évekig.
    Budapesti napban, vagy melyik lapba volt fotó, ahogy ül a régi UV villamoson :)
    HBP.

  • Dick Cavett, amerikai talk-show host emlékszik Bobby Fischerre. A cikk mellett videó is van, amit nem csak a végén lévõ reklámokért érdemes megnézni.

    http://tinyurl.com/2jz3je

  • “…..Azért érdekes, az uSA milyen vehemensen üldözte, egy játékért, meg valami adózási gikszer miatt…..” (HBP)

    Egy valamit elfelejtenek a hozzászólók (no meg a cikkíró is!). Bobby mamája “komcsi” volt, ezért “üldözték” (McCarthy éra). Nem akarták Bobby-t a SZU-ba engedni, ill. a mama nem akarta egyedül odaengedni 15 évesen. Különben a mama a SZU-ban is élt! Bobby-t végig figyelték, mert attól tartottak, hogy a KGB beszervezi.
    http://www.ishipress.com/bobbystory.htm
    A mama késõbb az NDK-ba ment és a jenai egyetemen doktorált. Szóval, itt a (világ)politika is rendesen bekevert és adott a psychéjének.

  • Apa által nem vállalt fiugyerek… ez önmagában köteteket megtöltő konfliktusforrás és személyiségfejlődési időzített bomba.
    Ha az ilyen apa jól megjeleölhetően különbözik a többitől, akkor gyakran megfigyelhető a származási bűnbak megjelölés, az esélytelen vonzódás helyett az eltaszítás választása. Bobby antiszemitizmusa nem egyedülálló, hogy csak a hozzá nem mérhető de hasonlóan botrányos Zsirinovszkijt említsem.
    Valójában megkerülhetetlenül minden a gyermekkorban dől el, a sakk pedig a mindig is a magányos zsidógyerekek menekülési célpontja volt. Bobby teljesítményével kivívta a jogot magának, hogy ne fogadjon el kötelezőnek korlátokat, mindentől és mindenkitől független lehessen. Vonatkozik ez viselkedésre, anyagiakra, szókimondásra erkölcsi és politikai kérdésekre egyaránt. Ez persze egyben a teljes izolációt is jelenti maga számára.
    Nekünk értelmesen egy célunk lehet Fischerrel kapcsolatban: megpróbálni megérteni és megfejteni őt, a sakkban és azon kívül is.
    felesleges az antiszemitizmusán rágódni, és be kell vallanom, neki természetesen többet engefdek meg ebben is, mint nem szintén zenészeknek.

Comments are currently closed.