Elmentünk kósert enni Cari Mamához (VII. Kazinczy u. 28), ott volt Tallián Miklós, Orosz Péter, biga (ngaboca), stsmork a Kispad csapattól és jómagam. A kóser-olasz kulináris élményeket feldolgoztuk, íme az elsõ közös JP-Kispad teszt eredménye!

Shadai: �?jralátogatás volt a részemrõl, mert két évvel ezelõtt jártunk már itt shadowriderrel (z.c.l.), épp a nyitás utáni hetekben. Akkor én lepontoztam a pizzát a lágy és túl vastag tészta miatt, bár shadowrider viszont épp emiatt adott egy kövér hetest (ízlésekrõl és pofonokról csak jót vagy semmit). Most viszont szó szerint új alapokra helyezõdött a Cari Mama pizza: ezúttal vékony és pompásan ropogós volt a pizzatészta és nekem ez a lényeg; utálom, ha a pizzatészta nehéz és zsíros és eltömít. A feltétekkel már múltkor sem volt gond, a kóser cheddar sajt és a kóser tonhal továbbra is biztos befutó nálam. Vegetáriánusként pedig egyenesen mekka a “tejes” kóser étlap. A két évvel ezelõtti bejegyzésemet üzleti prognózissal zártam (”ha a Cari Mama megoldja az éjszakai nyitvatartást, akkor a Szimpla-Sark-Ellátó bermudaháromszög közönségére is számíthat Budapest elsõ kóser pizzériája.”). A prognózist fenntartom továbbra is (Sark helyett Sirállyal), de Cari Mama sajnos még mindig nem oldotta meg ezt a kihívást. Befejezésképp azonban még egy pozitívum: Cari Mama házi túrós-taschenja szenzációs! A hely reggel nyolckor nyit, így reggelizõhelynek sem utolsó.

Tallián Miklós: Cari Mama a pénztárnál ülve menedzsel, és bármilyen (a kóserség és a vegetarianizmus feltételeinek megfelelõ) pizza-kívánságot teljesít, valódi consumer empowerment, plusz kedves kiszolgálás. ün az étlapon szereplõ füstölt lazacos mellett döntöttem, nem bántam meg: ropogós tészta, finom és bõséges feltét, ízletes cheddar sajt. Mellékesen megtudtam, hogy a kóser hal _tényleg_ sokkal tisztább, mint a normális, mert tisztításkor sokkal alaposabban megnézik például a kopoltyúját, hogy nincsenek-e benne élõsködõk vagy mik. Javaslat: az egyébként baráti árú szendvicsekbõl lehetne csinálni diákmenüket, a szemközti egyetem hallgatóinak becsalogatására.

stsmork: Szeretem az olyan helyeket, ahol a pénztárgép mellett egy üvegpohár áll, rajta celluxszal felragasztott kézírásos cetli, “TIPS” szöveggel. Az ilyen helyek õriznek még egy darabkát a nagyanyám konyhájából, a közel-keleti bazárok hangulatából és az Ezeregy éjszaka meséibõl. A kulináris élményt itt nem is annyira a frissen sütött pizza íze adja, hanem a tulajjal való társalgás; egyébként a “greenlovers” pizza finom volt, a túrós batyu pedig egyenesen isteni! Plusz egy pont jár a suta fogalmazástól és félrefordításoktól mentes angol nyelvû étlapért (elõször ez akadt a kezembe és elõször azt hittem, hogy nincs is magyar változat).

biga: Tonhalas szendvics-csoda: A Subway elbújhat árban és szolgáltatásban… szezámmag-borította, friss, puha rozsos cipófélében érkezett a zöldségekkel, olivabogyóval és tengeri hallal ízlésesen megtömött szendvicsem. Mivel nem tudtam mire számítsak (hiszen semmi Cari Mama elõéletem nem volt), kellemes meglepetés ért, mindössze 300,-Ft-ért. Vékony pénztárcájú gourmandok számára tökéletes választás egy könnyû ebédre.A fiúk pizzája is fenséges volt. Ízben és textúrában egyaránt kellemes volt a két próba-falat, mindenképpen visszatérek még! A túrós lepény tölteléke pedig anyukám túrós palancsintájának emlékét idézte, gondolhatjátok az milyen jó! üs Cari Mama nagylelkû, igazi jiddise máme, aki minden földi (kóser) jóval eteti ideiglenes gyermekeit. Havonta egyszer vissza kellene nézni, fõleg a vele való beszélgetés miatt.

Orosz Péter: Sose rangsoroltam még Budapest sarkait, de mutasson valaki egyet, ami felülmúlja a Dob és a Kazinczy utca keresztezõdését, a finom töréssel. �?mennek nem volt rossz ettõl pár méterre pizzát rendelni, és ha jól emlékszem, még notórius döntésképtelenségem is békén hagyott, az egyébként szalonnás sajtburgertõl megõrülõ agyammal pillanatok alatt választottam ki a „greenlover” pizzát, fõleg a csak két sorban elférõ zöldségek miatt.

üs átkozottul jó volt! Ahogy öregszem, kamaszkorom deep dish-lángolása után egyre inkább a vékony pizzatésztát preferálom, és még csalhattam is, mert stsmork ugyanezt rendelte, majd meghitelezett nekem egy szeletet (nota bene: az apró étterem falán két nyelven is olvashatjuk a „Hitel: holnap” feliratú táblát – lol!).

Pompás ötlet a mozzarella helyett a cheddar. Bulgária imádott pizzái jutottak eszembe, ahol ugyanezt kaskavallal oldják meg, hasonlóan pompásan. A zöldségek változatosak és ízletesek, a szósz szintén, átnyúlok egy szeletért Tallián Miklós lazacosából: úgynevezett nyamm. Shadai tonhalasa: úgynevezett nyamm.

Teljesen jóllakom, a hely maga egyébként szenzációs idõutazás, ilyen ma már ugye nincs, és micsoda nagyszerû dolog egy napsütötte téli napon kedves emberekkel finom ételt enni egy olyan helyen, ahol a pizza és a tea mellé a névadótól vicces történetek garmadája is jár.

John Kricfalusi hiperaktív csivaváját idézve: happy happy, joy joy!