Archive for the 'daven' Category

Az első fecske mégis egy nagy fehér holló volt

Idestova több hónapja már, hogy azt találtam írni, a világtörténelem első rabbinője a harmincas években, privát ordináció keretében avatott Regina Jonas volt.

Néhány héttel említett írásom itteni megjelenését követően, kaptam azonban egy értesítést Lisa Katz levelezési listájáról, mely pironkodásra késztet, mert meghazudtolja a szuperlatívuszom. Meg is akartam írni, csak egy éhbérből és kvázi minimálbérből élő főiskolai oktató tengernyi elfoglaltsága miatt nem jutottam hozzá, de most, hogy otthon felejtettem azt a szöveget, melyet pedig már régen le kellett volna fordítanom, s így önnönmagamat tétlenségre kárhoztatván lóbálhatnám csápjaimat a Bécs felé száguldó EC presszókocsijában ásványvizet szopogatván, mégiscsak megírom. Bíz’ megírom én! A bejegyzés folytatódik! ››

Az irányzatokon túl

Minden ember bonyolultabb entitás, mint amilyen csoporthoz vallónak tartja magát. Ez az ellentmondás sokszor ad képmutatásra lehetõséget. Amikor belebotlottam a „post-denominational”, vagyis „irányzatok utáni”, valamint a „non-denominational”, azaz „irányzat-nélküli” kifejezésekbe, azt hittem csak újabb semmitmondó amerikai fogalmakkal állok szemben.

Tudjuk, hogy a zsidó vallási mozgalmak válságban vannak. A tagszámuk az Egyesült Államokban például évrõl évre csökken. Az eddig áthatolhatatlannak tûnõ falak kezdenek átlátszóvá válni. A szigorúbb irányzatok (ortodox, konzervatív) követõi nem tudnak felérni a vallási törvények összes elvárásához. A liberálisabb (reform, liberális) irányzatok pedig minden harminc évben újraírják szinte a teljes ideológiai rendszerüket, a kornak és az igényeknek megfelelõen. Az ideológia, vagyis a politikai vallásosság (”irányzatosdi”) gerince véleményem szerint elvesztette hitelességét.

Fotó: Laya Millman

Mindezzel szemben a vallás a legszemélyesebb élményt kell, hogy nyújtsa. A közösséggel és az ürökkévalóval teremtünk kapcsolatot, ez nem megy másképp, mint teljes önátadással. Ha elbújunk egy gondolkodásmód mögé, akkor máris vesztettünk ezen intim kapcsolatok intenzitásából. ürthetõ, hogy sokan így nem elégedettek a helyzettel.

A bejegyzés folytatódik! ››

Machortodoxia

A Lauder-iskolában minden pénteken elmondanak egy kidust szombat elõestéjére, persze, jóval az ünnep beköszöntése elõtt, az órák vége körül, mielõtt mindenki szétszéled, a bor sem kóser, mindez rendben is van, a gyerekeket többet úgysem lehet összeszedni, így legalább barátságba kerülnek egy hagyományelemmel, szörp, kaja, aztán húzás. A kasrut sem olyan érdekes, úgysem eszik kósert a tanulók 99%-a és a Lauder nem is vallási intézmény, alternatív vagy liberális zsidó iskola. Valamit felmutatni a vallási tradícióból, zsidó gondolkodástörténetbõl, zsidó tárgyú irodalomból, zsidó történelembõl, megtanítani valamelyest héberül, ez a küldetése, a dolog a helyén van. A kidust alkalomadtán gyerekek is olvassák, ez még szebb. Az egyik lány, a frissen megalakult Maszorti mozgalom istentiszteleteinek résztvevõje, nemrégiben felvetette, hogy szívesen elmondaná õ is a kidust alkalomadtán. Errõl szó nem lehetett, a tréfli bor felett, a sábeszt órákkal megelõzve csak a Teremtés koronája mondhat bróhét. Minden háláhikus rendelkezés megszeghetõ e nem vallási alapú, liberális iskolában, azt az egyet kivéve, amelyik azt mondja ki, hogy a nõ, ha férfi jelen van, soha, semmilyen körülmények között nem mondhat kidust. Mindenbõl lehet engedni, kasrutból, ünnepi elõírásból, csak ebbõl nem, soha.

Vajon miért?

Az iskola szellemisége számos tekintetben tényleg liberális. Vallási kérdésekben kiváltképpen laza, de másban is, tényleg. Mi okozhatja ezt a szigorúságot? Egy ortodox kile hasonló álláspontját tiszteletben lehet tartani, érthetõ és következetes. A Lauder álláspontja viszont legalábbis meglepõ. Mi teszi ezt a nõ-problémát teljesen érinthetetlenné tabuvá, miért vált épp ez a judaizmus fundamentumává? Miért elképzelhetetlen, örökre elképzelhetetlen, hogy valaha a Rabbiképzõ Intézet nõi rabbikat képezzen, mikor a neológiával állítólag rokon mozgalom rabbiképzésének ez már magától értetõdõ része? A választ aligha a vallásjogon belül találjuk meg, egészen máshol rejtõzik. Egyszerû, mély, sérthetetlen életformakonzervativizmus ez, a nõk helye a fakanál mellett van-duma következetes végigvitele. Ezen nem segít szekularizmus, vallástalanság, liberalizmus. Ez a sajátos és szívos irányzat a mi különbejáratú kis machortodoxiánk és a lauderes eset arra figyelmeztet, hogy még csak neológia sem kell hozzá.

- Nagy Levin

Az első fecske egy nagy fekete holló

Hosszú, egészen bokájáig érő, fekete ornátusban áll. Haját fejkötő alá rejti. A hetykeség legapróbb jele nélkül szegi hátra a fejét. Átható tekintettel néz. Baljában szürke, kopott könyvet szorongat. Így őrizték meg a fényképek az első olyan rabbi alakját, akinek a Teremtő két X-kromoszómát is adott, Y-t viszont egyet sem. A bejegyzés folytatódik! ››

Zsidóterror! (A nap híre.)

A nemzetközi helyzet tovább fokozódik. ün mit tenne, ha tisztességes amerikai állampolgárként egy gyanús férfit látna a metrón munkába menet, aki nem elég, hogy magában motyog valamit, de még kis dobozokat is visel, amik fekete izékkel vannak összekötve?

Természetesen hívná a rendõrséget, hogy bejelentse a terroristagyanús személyt. Esetleg zavartan félrenézne, és a következõ megállónál biztos ami biztos alapon leszállna?

Bomba? Szado-mazo kellék? Nem, mégis inkább bomba…?

Íme a rejtély megoldása.

Zászlóbontás

Transzlatológiai harc, konzervatív zsidók, hitéleti passzivitás, egalitáriánizmus, relatív kielégítetlenség. Jegyzõkönyv! Megalakul az elsõ hazai maszorti közösség? Ha érintve, esetleg megérintve érzi magát, feltétlenül kattintson ide most. Viccen kívül: ez komoly lehet.

Csak Izraelben: Ikea zsinagóga

Lehet, hogy mégse a zsidók törnek világuralomra, hanem a skandinávok?

A HáÁrec online angol kiadásában olvasható egy remek publicisztika, kicsit Kaminer stílusában, egy… zsinagógáról, hol máshol, mint mindenki (?) kedvenc bútoráruházában. Persze az ember hiszi is, nem is, de ezúttal úgy néz ki, tényleg igaz a hír. Sőt az éttermeiket is kikaserolták! Avi a sillypages.orgról képekkel is szolgál. Ahogy az ottaniak mondják, “rak báÁrec” – “csak Izraelben”.

Azért a magyar IKEA-látogatók se csüggedjenek, mert az áruház spéci svéd élelmiszerboltjában bizony hechserrel ellátott termékek is találhatók. (Az Örs vezér tériben biztos, de informátoraim szerint Budaörsön is.) Esetleg még a skandináv kóserlistákat is érdemes böngészni, de csak óvatosan, mert azt már Norvégiában tapasztaltam, hogy a norvég és az angol nyelvû verziók között bizonybizony különbségek vannak. Hátizé. Mindenesetre skajach IKEA, habár bevallom, a kóser svéd étterem inkább csigázza fel képzeletemet, mint a zsinagóga – az máshol is van (mondjuk ha ott dolgoznék, biztos más lenne a véleményem), de igazi svéd rakott lazac…?

Minden titokra fény derül?

Nem új hír, de az angol nyelvû blogoszférában most kezdett el körözni, hála a furcsa logójú és nem egészen elfogulatlan Israel Today-nek, és most nálunk is megjelent a linkek között… úgyhogy Beszéljünk Róla (TM).

Jicchák Kaduri rabbi, ZC”L, nemzedékének egyik legnagyobb kabbalistája, hátrahagyott egy halála után egy évvel felbontandó üzenetet, amibõl kiderül, mi a Messiás neve. Nos, az üzenetben egy paszuk szerepel, aminek a kezdõbetûit összeolvasva megkapjuk a megoldást: Jehosua.

Természetesen – ezt az Israel Today merõ véletlenségbõl nem említi – semmi nem tökéletes, mert Kaduri többé-kevésbé önjelölt szóvivõjét történetesen éppen Jehosuának hívják… úgy néz ki, még kell aludnunk egypárat.

(Emlékszünk még Kaduri állítólagos cunami-elõrejelzésére, és hogy kinek a nevéhez fûzõdött?)

Tfilin Barbie: nincs többé egyedül

Nem, nem Kennel jött össze: egy nõi minjánt hozott össze magának.

Tefillin Barbie Minyan

A “tefillin barbie”-kat Jen Taylor Friedman, egy amerikában élõ nõi tóramásoló (!) készíti. (Elõzmények a judapesten itt)

Ezekben a tefillin barbie babákban az a csodálatos, hogy egy “asszimilációs-disszimilációs kör” bezárulását szimbolizálják. Az eredeti, elsõ Barbie Doll-t a zsidó származású Ruth Hander készítette Barbara nevû kislányának és az a “siksze” baba egyértelmûen az erõs asszimilációs vágy megnyilvánulása volt. Két generációval késõbb a zsidó és különösen a nõi zsidó aspirációk ismét radikálisan változnak.

The Times They Are A-Changin’

Jeruzsálem szindróma

Ezzel a jelenséggel én is találkoztam Jeruzsálemben, egy enyhén pszichopata evangélikus hittérítõ személyében; évente átlagosan 100 ember kattan így be.

Ahol vasárnap hajnalban megy ki a sábesz

Kedves mindenki, jelentem, megérkeztem Norvégiába, a fjordok és a rénszarvasok hazájába – közelebbrõl Tromsøbe, messze túl az északi sarkkörön. Az itteni zsidóságról nem nagyon tudok beszámolni, eddig két zsidóval találkoztam összesen, és lehet, hogy nem is vagyunk többen. Vallásos csak én vagyok. A bejegyzés folytatódik! ››

Képek így sábesz elõtt

Most csak egy-két gyors linkkel édesíteném meg a készülõdést, lehet nézegetni

* davenoló katonákat Libanonban

* messianista mortálkombatot New Yorkban

* méretarányos ûrhajókat (jó, ez utóbbi nem igazán zsidó téma, de kihagyhatatlan)

Go Daven

Az amerikai Ortodox Unió ma este ima- és tanulási éjszakát tart Izraelért. Habár mi nagyon nem vagyunk Amerikában, azért imádkozni lehet! Azt kérik, mondja el aki csak teheti, legalább a következõ zsoltárokat: 70, 13, 142, 126, valamint  ezt a fogságba ejtett katonákért szóló imát (itt van angolul is). További zsoltárok, más fordítás és egyebek megtalálhatóak az OU információs oldalán. A zsoltárokhoz a Mechon Mamre oldalát linkeltem be, mert igaz, hogy ez héber-angol és nem ami az ideális lenne, héber-magyar; de meg is lehet hallgatni a szöveget mp3-ban, és az jó.Ártani nem árt, aki nem érzi magát vallásosnak, az fogja fel irodalmi mûvekként, vagy tegyen, ahogy jónak látja.

és te hol állsz a tms-skálán?

õszintén szólva, mivel nem a reguláris zsidó oktatási algoritmus outputjaként cseperedtem, sõt, fokozottan hátrányos helyzetûként csak meglehetõsen késõn (relatív persze) csapott meg a zsidó identitás füstjeszele, kimaradtam hát sok jóságból. így például csak a fejemet kapkodom, amikor mondjuk a kóser sajtgyártás kapcsán felsejlenek a hazai zsidóság belsõ ellentétei. a ‘torah minhashamayim pop quiz‘-t olvasva azonban röpke megkönnyebülés fogott el. úgy tûnik, a nagyvilágban sincsen ez másképp (oké, miért is lenne?) – hiszen, ahogy a vicc is mondja…
és akkor a kommenteket még csak épp’ átfutottam… a felbukkanó fokozatok közti átjárás, mint pozitív(?) fejlõdési-koncepció például egészen izgalmas. s vajon a hazai megoszlás mégis milyen lehet?

diaspora girl

diaspora girlkorábban esett már szó a tengerentúli kipa-divatról. de hogy a hölgyek se járjanak jobban, s hogy ismét a hazai nemlétezõ (esetleges ellenpéldák wellcome!) kínálaton búsongjunk, íme a diaspora girl “cool and feminine”-styled kézzel készített, horgolt fashion-kipái. bringáslányok bukósisak alatt is viselhetik!

  • ,