via Jewlicious via Orthodox Anarchist (a JP ezúttal tehát a blog táplálkozási lánc alján).
Kattintsanak még egyet, és Bush elnök válaszát is megtekinthetik.
Archive for the 'elkurtuk' Category
The Next War. ?gy látszik, ezt a márkanevet találták ki sivatagi izraeli barátaink a soron következõ háborújuknak. A héten volt még csak az elsõ évfordulója a tavaly júliusi II. Libanoni Háborúnak, de ma már egyre többen a következõrõl beszélnek. Az izraeli lapokat pörgetve az jön át nekem, hogy ezt az újabb háborút már-már imminens, elkerülhetetlen lehetõségnek tartják vezetõ megmondóemberek jobb és baloldalon is.
Az ilyenkor szokásos szájtépés már megy ezerrel, de egyáltalán, miért is kéne kirobbannia ennek az újabb konfliktusnak? A mozgatórugókat tekintve több elmélettel találkozni. Íme kettõ: A bejegyzés folytatódik! ››
1856. augusztus 26-át írunk és Charles Sumner képviselõ épp élete egyik legjobb beszédét mondja az amerikai kongresszusban: a déli államok egyenlõtlenség-alapú politikájáról beszél – élesen elítélõen. Sumner kimondottan felkészült és dörgedelmes, beszéde befejeztével így még a szokásosnál is elégedettebben ül vissza helyére. A képviselõtársak még veregetik a vállát és Sumner épp csak lazítani kezd az állónyakú inggallérján, de az ellenkezõ patkóban helyet foglaló Rep. Preston Brooks, Dél-Karolina rabszolgaságpárti képviselõje máris megfelelõ replikán töri a fejét.
Intermezzo: a rabszolgasággal volt egy aprócska probléma akkortájt: még nem léteztek professzionális PR/CSR cégek, így nem tudtak a déli politikusok a Mason-Dixon vonaltól északra élõk számára hatásos és meggyõzõ érvekkel elõjönni a rabszolgaság mellett.
Preston Brooks képviselõ ezért inkább ejti ezt a hirtelen jött ötletet, hogy érzéseit szavakba öntse. Ehelyett az emberi történelem egyik légrégibb, de mégis leghatásosabb replikáját választja: két nappal a képviselõtársa felszólalása után kényelmesen odasétál Charles Sumner székéhez egy nehéz, vaskos sétálóbottal és erõs, határozott nemtetszését kifejezve véresre veri Sumnert.
.
Sumner beszorul az asztala mögé és Brooks addig veri, míg eltörik a sétálóbotja. (Brooks dél-karolinai rajongói aztán sétálóbotok százait küldik a képviselõnek az elkövetkezõ napokban).
Epilógus
Sumnernek évekbe tellik, mire újra megtanul járni és képes lesz ismét önállóan kanállal étkezni és nem vidul fel egészen addig, amíg Sherman katonái fel nem égetik Dél-Karolina összes házát, összes istállóját, összes udvarát… egészen az utolsó farakásig. Georgia-ban Sherman tábornok csak a rabszolgatartó uraságok palotáit égetteti fel, de DK-ban a szabály más volt: ott csak a hideg hamu maradhatott.
Amikor Sumner meghallotta ezt a hírt, hirtelen meggyógyult – újra járni kezdett, talán még bréktáncolt is volna, ha azt már feltalálták volna.
Tanulság? Ha még mindig nem esett le a tantusz, akkor Gary Brecher (The War Nerd) elmondja.
40 évvel ezelõtt ezekben a napokban Izrael – és a világ zsidósága – egy Második Holokausztra készült.
40 évvel ezelõtt ezekben a napokban Nasser összevonta Egyiptom csapatait a Szinájon (több, mint 100.000 katonát és 950 tankot koncentrálva az izraeli határ mellé), hazaküldte az ENSZ békefenntartó csapatokat (akik hazamentek) és elzárta az Akabai-öbölben lévõ átjárót.
40 évvel ezelõtt ezekben a napokban Izraelben több tízezer hullazsákot készítettek elõ a várható halottak számára.
40 évvel ezelõtt nap, mint nap ilyen és ehhez hasonló karikatúrák jelentek meg az arab sajtóban.
40 évvel ezelõtt ezekben a napokban sokaknak elviselhetetlen volt izraelinek lenni: elviselhetetlen volt a szorongás és a félelem a megsemmisüléstõl, a tehetetlenségtõl.
The Shit Hits The Fan
Aztán június 5-én elpattant a húr. A bejegyzés folytatódik! ››
mondta Nasrallah Amir Perecrõl, merthogy szerinte neki köszönhetik gyõzelmüket a tavalyi libanoni háborúban.
Szóval helyzet van Izraelben. (Persze ott elég gyakran.) Kijött a Winograd-jelentés, ami nem meglepõ módon jól ledurungolja Olemrtet és a belügyminiszter Perecet, viszont szépen felkeni Livnit és az õ külügyminisztériumát. Livni ma délután elbeszélgetett fõnökével, és mondta neki, monnyon le. Ezek után azt nem tudnám megmondani, hogy mi lesz, de van egy erõs tippem, hogy mi nem lesz: Olmert miniszterelnök még sokáig. Egyrészt persze le is modhat (bár erre eddig nem sok hajlandóságot mutatott), viszont ha nem, akkor ki kell rúgnia Livnit. Aki azon túl, hogy a legnépszerûbb politikus, még valószínûleg a legértelmesebb is mostanság arrafele, szóval tudja, hogy eljött az õ ideje. Azaz kirúgása esetén valószínûleg könnyen kiszervezi a Kadima-frakciót (vagy egy jelentõs részét) Olmert alól, a többi párt meg nyilván örömmel rúg egyet a PM-be, legfeljebb az a kérdés, hogy össze bír e rakni Livni egy kormányt a mostani parlamentbõl vagy új választások kellenek. A bejegyzés folytatódik! ››
Mr. Alaska!! üs ne felejtsék, hol hallottak róla elõször.
