'gasztro' kategória archívuma.

Acquired taste

Mióta a Judapestet olvasom (néha írom), 100 %-kal több hummuszt fogyasztok. Illetve: több Judapest, több ízletes és tápláló csicseriborsó. Valamint sokkoló élményként megtudtam, hogy 100 %-kal több Jožin van a bažinban. De ez most nem tartozik ide.

Azt tapasztaltam viszont, hogy a Judapestet nem, vagy nem rendszeresen olvasók hummusz-fogyasztása veszélyesen alacsony. Van, aki legalább nem gyanakszik (legfeljebb nem hummuszt eszik, ha épp éhes). De sokuk nem is tudja, mi az a hummusz, és furcsán néznek, hogy miért is enne az egyszeri blogger kolloidos talaj-alkotóelemeket, de nem kérdeznek rá, hogy biztosan talajt akarsz enni?, hanem csendben elkönyvelik, hogy milyen furcsa emberek vannak, és kicsit távolabb lépnek, biztos, ami biztos.

Olyannal is találkoztam, aki nem merte megkóstolni a hummuszt, pedig tényleg semmi ijesztő nincs benne, barátságos növényi püré, mondta Dr. Orosz, és teljességgel igaza volt.

Pedig hummuszt fogyasztani jó. Hiszen a hummusz (illetve a csicseriborsó) Shadai közlése szerint

nagyon jó rost-, fehérje-, magnézium-, B-vitamin- és folsavforrás. Csökkenti a koleszterin- és glukózszintet a vérben.

Hozzáteszem, nem fenyeget a veszély, hogy nyomokban steaket vagy ipari szalonnát tartalmaz, szóval vegetáriánusok is nyugodt lélekkel fogyaszthatják.

Egyéb ismert mellékhatások sincsenek, tehát egyes kísérleti gyógyszerekkel szemben senki nem változik ortodox rabbivá hummusz-fogyasztástól, hacsak nem akarja explicit módon.

Tovább is van››

Hőségriadó!


37 fokot mondanak vasárnapra, és én már most stresszelem magam rajta. Ilyenkor még a strandon is rettenetes a meleg, de a városban megáll az élet. Bekapcsolni a sütőt hétfő reggelig biztosan nem fogom, és nem is tanácsolom senkinek.
Ilyen időben még egy nagyon könnyű fröccs is könnyen az ember fejébe száll, de napnyugta után mégis jól esik valami alkoholos ital. Szert tettem kétféle nagyon finom bodzapálinkára. Nem, nem azt kell inni, de rájöttem, hogy mennyire jó a sárgadinnye, rum helyett bodzapálinkával lelocsolva.
Görgettem tovább a gondolatokat, és a bogyós pálinka íz valami bogyós gyümölcsöt is kívánt. Ezért aztán összeturmixoltam a pálinkával meglocsolt dinnyét, és külön a joghurtot szederrel, és ribizlivel. Kicsit édesítettem, reszeltem bele egy kevés citromhéjat, aprítottam bele pár mentalevelet, és rétegesen pohárba töltöttem. Esténként ezt itatom a vendégekkel, és nagyon hálásak érte. Tekinthetjük gyümölcslevesnek is :-)
Hozzávalók 4 pohárhoz:
2 kicsi sárgadinnye
4 ek bodzapálinka (bármilyen gyümölcspálinka jó)
1 l natúr joghurt
20 dkg szeder
20 dkg ribizli
8 mentalevél
4 ek méz
1 citrom reszelt héja

Gazpacho

Hideg leveseket gyakran készítek nyáron, főleg olyanokat, amit nem kell főzni, csak turmixolni. A gazpacho eddig azért nem került fel ide, mert nem tartottam elég autentikusnak, lévén, hogy hazájában soha nem ettem még.
Aztán kedd este sikerült beszélnem egy andalúz párral, és kapásból nekik szegeztem a kérdést, hogy milyen az igazi, hideg gazpacho?
Okosabb nem lettem, mert kiderült, hogy kb. olyan mint a magyar lecsó. Mindenki kicsit másképp csinálja, a sajátjára esküszik, de ha az alapok benne vannak, akkor már tehetünk bele bármi mást is, az bizony gazpacho marad. Ez a pár is megosztott volt abban, hogy fehérkenyeret, vagy barnát kell-e bele turmixolni? Kell-e bele sűrített paradicsom, vagy csak friss?
Úgyhogy innentől kezdve borzasztó bátor vagyok, és ki merem jelenteni, hogy ez nem egyszerűen hideg paradicsomleves, hanem valódi gazpacho.
Hozzávalók:
1 nagy szelet szikkadt rozskenyér
1 dl olívaolaj
1 nagyobb salátauborka megpucolva
1 kg paradicsom
4 gerezd fokhagyma
3 ek vörösbor ecet
só, bors
A kenyeret megöntöztem az olívaolajjal, és egy éjszakát letakarva állni hagytam. Másnap minden hozzávalót összeturmixoltam. Tálalásnál vöröshagyma kockákat szórtam a tányér aljára, a leves tetejére pedig rozmaringot, és kecskesajt kockákat.

És ha már autentikus étel, akkor megkérdezném, szerintetek melyek itt Kelet-Európában az igazi zsidó ételek?

Vállalkozó szellem

Entrepreneurship, azt hiszem, ez a megfelelő kifejezés: felismerni, hol milyen üzlettel érdemes megjelenni, és aztán azt szívvel-lélekkel csinálni is, belevágni valami újba, vagy életet lehelni valami régibe. Nem gondolok feltétlenül nagy beruházásokra. Az hiányzik, hogy a rengeteg potenciális fogyasztót jó adottságú helyeken nyitott színvonalas vendéglátóipari egységekben szolgálják ki.


“Persze lehet sírni, hogy Konim van, de inkább ne.”

Nézzünk egy példát, mondjuk véletlenül az Alkotmány utcát, amely mellesleg idétlen idők óta úgy néz ki, mintha permanens légópince-építkezés folyna, de ez most mindegy. Szép, széles utca, nem túlságosan nagy forgalom, kellően széles járdák, szép épületek, napfény. Szánsájn hepinesz. Ráadásul közel a Kossuth tér, a Nyugati, a Belváros, sok a turista is, gondolnánk, csak épül erre valami kis vendéglátás, a világ épelméjű helyein viszonylag jól meg lehet ugyanis élni abból, hogy kellemes környezetben finom ételeket és italokat szolgálunk fel az arra vágyóknak.

Ez valami miatt Budapesten nem működik. Az Alkotmány utca Bajcsy felé eső végén van egy kávézó, háromnegyed nyolckor már pakolják el a székeket és húzzák le a redőnyöket (valószínű, nem tudják, mit kell csinálni, és csodálkoznak, hogy a niche-t a kínai és török büfék özöne tölti be), a többi üzlet nagy része be van deszkázva, esetleg százforintosbolt-szintű képződmények üzemelnek itt-ott. Tovább is van››

Borjú fűszeres kenyérmorzsában


Gordon „f-word” Ramsay receptjét fél éve próbáltuk először, és azóta többször ismételtük. Az eredeti fehér lepényhalból készült, de szerdán Budapesten nem árultak olyan halat, amit emberi fogyasztásra alkalmasnak találtam volna.
A csirke unalmas, a bárány drága, maradt a borjúkaraj. Ujjnyi vastag szeletekre vágattam a hentessel, és egy éjszakára bepácoltam. Bedörzsöltem borssal, fokhagymával, citrom reszelt héjával, rányomtam fél citrom levét, és bekentem vékonyan olívaolajjal. Zsírpapírba csomagolva pihentettem felhasználásig. Tovább is van››

Libanoni desszert


Az új libanoni szakácskönyvemben van egy recept, amit gyermekágyas anyukáknak készítenek arrafelé. A recept úgy kezdődik, hogy 30 dkg rizs, 50 dkg cukor! Micsoda?! És valóban, több helyen is ellenőriztem ez az arány. Ettem már sok arab édességet, és valóban nagyon édesek, de ez a mennyiség mégis megdöbbentet. Elhiszem, hogy ettől aztán erőre lehet kapni, még a leghosszabb vajúdás után is. Biztos, ami biztos, én egész máshogy csináltam, de így is nagyon finom lett. Teljesen belepasszolt a Sávuoti menübe. Tovább is van››

Sajtfelfújt


Hogy mindenkinek jól forogjon az agya vasárnap éjjel, ajánlok egy kis harapnivalót. Mivel szokás ilyenkor tejes ételeket fogyasztani, ez a étel is tejszínnel, vajjal, és roqueforttal készült.
Csalóka, mert egy pici tálka felfújt pár szelet fokhagymás, petrezselymes pirítóssal több órára is jóllakatja a gyanútlant.
Sokan félnek a szuflé készítéstől, mondván, hogy mindig összeesik. Ez így van, mihelyt kivettük a sütőből már el is kezd leereszteni. (A dög!) De ez teljesen normális jelenség. Úgy lehet áthidalni, hogy amikor elkészül, odahívunk mindenkit a sütőhöz, hogy kukucskáljanak be, és nézzék meg milyen csodálatos, magas lett a szuflénk, aztán nyomjunk a kezükbe egy pohár könnyű rozét, és szervírozzunk.
Fel sem fog tűnni nekik a turpisság!
Szerintem kötelező hozzá a fokhagyma, de aki idegennel fog párban tanulni, az felejtse el, ha csak nem direkt használja. Tovább is van››

Kecskesajtos padlizsán


Valami húsos ételt akartam, de közbejött ez a kecskesajtos padlizsán, ami annyira jól sikerült, hogy muszáj megosztanom a JP olvasóival. A titka a jó kecskesajt, érdemes kicsit utánajárni a dolognak, mert bár mindössze 5-6 dkg szükséges belőle személyenként, ez határozza meg az egész étel ízét.
Személyenként fél padlizsán elég, mert tömény étel, de vagy egy levest, vagy egy salátát be kell mellé tervezni még. Na jó, egy fagyi is következhet utána. Tovább is van››

II. JP Brunch a Lumenben

JP Brunch a Lumenben
Tegnap ismét gábliztunk egyet a Mikszáth Kálmán téri Lumenben és most is remek mulatság volt. 9.30-14:00 között kb. ötvenen fordultak meg a brunchon (plusz a JP-gyerkőcök). A vega ételek pedig ezúttal is a pompás és a brilliáns közötti határmezsgyén - táncoltak.

Fotók hamarosan felkerülnek és várjuk most is a recepteket!

ps: ahogy múltkor, ezúttal is került egy kamikázé-étel (egy food-hack!) az asztalra, ebből mintha sonkák kandikáltak volna ki. Gyanúsan gyorsan elfogyott. :D

Mediterrán kosárka


Előételnek ajánlom ezt a kosárkát péntek estére. A tészta vajas, úgyhogy ha nem teljesen vega a vacsora, akkor hagyjunk elegendő időt a hús, és a kosárka között, addig is egy jót lehet beszélgetni.
A tésztát készíthetjük saját magunk is, de vásárolhatjuk a bolti leveles-vajastésztát is, akkor kevesebb munka lesz az előkészületekkel.
Kis tortaformában sütöttem, ilyet minden vasedényben árulnak, általában hat darab van egy csomagban, de érdemes két csomagot venni, mert úgy látom egy kosárkánál nem áll meg senki. Tovább is van››

Receptek, végre…

Kicsit megkésve osztom meg veletek az áprilisi brunch receptjeit. Kezdjük Oroszék vargánya krémlevesével, amit Nati főzött. Aztán Judit zöldség püréje következik, majd Bea medvehagymás pogácsája, végül ombás, gorgonzolás rétestortája:


Gombaleves 11-es kép
Hozzávalók:
2-4 gerezd fokhagyma
1 doboz tejföl
1 doboz grand cucina
1 csomag szárított vargánya (kb.1,5l vízben beáztatva-levét is felhasználom) vagy, ha van friss vargánya, az még jobb + egy doboz friss gomba felszeletelve só,bors, kakukkfű tetejére pirított kenyérkockát tettünk, tökmagos kenyérből, fele vaj fele olívaolajon megpirítva

Elkészítés:
A vargányát a levével együtt, meg a hozzáadott szeletelt gombával és 2-4(ki, hogy szereti) gerezd felszeletelt fokhagymával feltesszük főzni, kis só, bors és kevés friss kakukkfű társaságában, ébredés után, még kitámolyogva a konyhába. Amíg fő, remekül el lehet végezni a reggeli készülődést a fürdőszobában, azaz maximum fél óra kell neki. Utána kihalásszuk a kakukkfű ágakat és az egészet robotgépben nagyobb darabos péppé zúzzuk. A kapott pépet visszaöntjük a lábosba, és belekeverjük a tejfölt meg a grandcucinát. Utána sózzuk, borsozzuk, ízlés szerint. Lassú tűzön addig melegítjük, míg rotyogni kezd. Ez kb. egy blúz és egy ing kivasalásának ideje. Felvágjuk a kenyeret és megpirítjuk a kockákat, ez annyi idő, míg megfő a kávé a kotyogósban; és már indulhat is a nap, meg mi is, persze a kávé elfogyasztása után:)


Zöldségkence 14-es kép
Zöldségkrémet az ember úgy csinál, hogy megfőzi a zöldségeket, fűszerezi, pépesíti, és a végén belekever nagy adag jó minőségű vajat (ghít) és/vagy hidegen sajtolt olajat. Szinte bármilyen zöldségből lehet, mondjuk a tököt nem javasolnám, de lehet, hogy az is csak bepárlás és fűszerezés kérdése. Tovább is van››

Mentatea

A Közel-Kelet kedvelt itala a (marokkói származású) mentatea. Szociális események fontos kelléke, mindennapi ital, kulturális identitás-képző, welcome drink a Humusz bárban, és így tovább. Számtalan változatban lehet készíteni, ahány ház, annyi szokás, de a fő elemek nagyjából mindenütt ugyanazok: erős zöld tea, friss mentalevél, ipari mennyiségű cukor (de annyi, amennyiből mérsékelt égövön már tablettás bort illik készíteni), és forró víz.

Menta
Tovább is van››

Mit ettünk?

Itt vannak a vasárnapi brunch-ra készült ételek fotói. Sajnos több ételről nem sikerült fotót készítenem, amiért mindenkitől elnézést kérek, és ha más lefotózta volna, akkor nagyon szívesen pótolnám. Ilyen pl. a dinnyemagos-mákos kenyér, és a csokis cookie is. Kérek mindenkit, hogy aki a sajátjára ismer, az küldje el a receptjét a fuszereslelek (kukac) gmail (pont) com címre, a fotó számával együtt. Köszönöm!

A fotókat így lehet beazonosítani:
1, 2, 3, 4,
5, 6, 7, 8,
stb.

Első JP Brunch a Lumenben

jp_brunch.jpg

Tegnap délelõtt került sor az elsõ JP brunchra - azaz gáblira -, amit a Fûszer&Lélek bloggal közösen szerveztünk. Az ebédbe nyúló vasárnapi reggeli Pest legberlinibb helyén volt, a Mikszáth Kálmán-téri Lumen Galériában. Mivel több, mint hatvanan voltunk gyorsan kirajzottunk elõször a galéria elé, aztán késõbb már az egész teret megtöltöttük. A brunchot lényegében piknikelven szerveztük, így mindenki hozott (vega) ételeket a közös asztalra: fantasztikus ételeket, mindenki nagyon szárnyalt ezen a téren is tegnap. (Hamarosan felkerülnek fotók ezekrõl - na meg persze rólunk.)

Fél tíz és fél három között folyamatosan érkeztek a barátaink, a JP és F&L blogok olvasói, régi és új ismerõsök. Sokakkal most elõször találkoztam élõben, ami külön öröm volt. Héló. üt órán keresztül kóstolgattunk és beszélgettünk, kávéztunk és napoztunk, Matisyahut hallgattunk és tunkoltunk. Ennél jobb vasárnapom régen volt - köszönet mindenkinek!

Repeta? Legközelebb egy hónap múlva lesz újra ilyen brunch!

Ön most levert és szomorú, mert lemaradt errõl? Iratkozzon fel a JP hírlevélre: az offline programokról ott adunk mindig hírt.

Spárgakrémleves

sparga2.jpg
Szerencse, hogy már ilyen késõn jön be a szombat, mert így van idõm feltölteni a heti betevõt.
Aki sokat jár piacra, az biztosan észrevette, hogy a spárga-szezon kellõs közepén járunk. A Lehelen 280 forint egy csomag friss, roppanós, nem fás zöld spárga, és ugyanennyi a szintén friss, de kicsit fásabb, kesernyésebb fehér fajta. A zöld annyira finom, friss, hogy kevés párolás után kitûnõ köret egy szelet hús mellé, a fehérbõl pedig nagyon finom leves fõzhetõ. Tovább is van››