Előzmény-poszt: meleg téma (637 komment)
Pár hete Shadai felkért, hogy mint zs-legenda és tabu-felelős, írjak a zsidóság és a homoszexualitás viszonyáról a rövid időre megtiltott, aztán engedélyezett meleg felfonulás kapcsán. Hát őszinén szólva sokat nem tudok a kérdésről, mert 1) eleve nem nagyon izgat a meleg-nem meleg kérdéskör (legutóbb 19 évesen izgatott, amikor életemben először láttam római tógákban csókolózó fiúpárt egy londoni bárban); 2) ortodox gimnázium volt diákjaként még a hetero szex is nehézkesen merült fel; képzelem mi lett volna, ha az azonos neműek szerelmi életéről faggatjuk az egyszem vallástanárunkat.
Tovább is van››
Idestova több hónapja már, hogy azt találtam írni, a világtörténelem első rabbinője a harmincas években, privát ordináció keretében avatott Regina Jonas volt.
Néhány héttel említett írásom itteni megjelenését követően, kaptam azonban egy értesítést Lisa Katz levelezési listájáról, mely pironkodásra késztet, mert meghazudtolja a szuperlatívuszom. Meg is akartam írni, csak egy éhbérből és kvázi minimálbérből élő főiskolai oktató tengernyi elfoglaltsága miatt nem jutottam hozzá, de most, hogy otthon felejtettem azt a szöveget, melyet pedig már régen le kellett volna fordítanom, s így önnönmagamat tétlenségre kárhoztatván lóbálhatnám csápjaimat a Bécs felé száguldó EC presszókocsijában ásványvizet szopogatván, mégiscsak megírom. Bíz’ megírom én! Tovább is van››
Minden ember bonyolultabb entitás, mint amilyen csoporthoz vallónak tartja magát. Ez az ellentmondás sokszor ad képmutatásra lehetõséget. Amikor belebotlottam a „post-denominational”, vagyis „irányzatok utáni”, valamint a „non-denominational”, azaz „irányzat-nélküli” kifejezésekbe, azt hittem csak újabb semmitmondó amerikai fogalmakkal állok szemben.
Tudjuk, hogy a zsidó vallási mozgalmak válságban vannak. A tagszámuk az Egyesült Államokban például évrõl évre csökken. Az eddig áthatolhatatlannak tûnõ falak kezdenek átlátszóvá válni. A szigorúbb irányzatok (ortodox, konzervatív) követõi nem tudnak felérni a vallási törvények összes elvárásához. A liberálisabb (reform, liberális) irányzatok pedig minden harminc évben újraírják szinte a teljes ideológiai rendszerüket, a kornak és az igényeknek megfelelõen. Az ideológia, vagyis a politikai vallásosság (”irányzatosdi”) gerince véleményem szerint elvesztette hitelességét.
Mindezzel szemben a vallás a legszemélyesebb élményt kell, hogy nyújtsa. A közösséggel és az ürökkévalóval teremtünk kapcsolatot, ez nem megy másképp, mint teljes önátadással. Ha elbújunk egy gondolkodásmód mögé, akkor máris vesztettünk ezen intim kapcsolatok intenzitásából. ürthetõ, hogy sokan így nem elégedettek a helyzettel.
Tovább is van››
Hosszú, egészen bokájáig érõ, fekete ornátusban áll. Haját fejkötõ alá rejti. A hetykeség legapróbb jele nélkül szegi hátra a fejét. Átható tekintettel néz. Baljában szürke, kopott könyvet szorongat. Így õrizték meg a fényképek az elsõ olyan rabbi alakját, akinek a Teremtõ két X-kromoszómát is adott, Y-t viszont egyet sem. Tovább is van››
A szentség fogalma a zsidóságban is a profán (חול) és a szent (קדוש) megkülönböztetésén alapul. A zsidóság e megszentelést ugyanakkor nem annyira lokálisan, mintsem temporálisan végzi. Mindennek rendelt ideje van. Bizonyos értelemben még a szeretkezésnek is.
Tovább is van››
A szofér az a halachában (zsidó vallásjogban) és kalligráfiában is képzett zsidó személy, aki a Tórát másolja: nagyon speciális - és igen nehéz - munka. A zsidó hagyományban ugyanis nagy jelentõséggel bír a Tóra (Mózes öt könyve) betûihez való pontos ragaszkodás: ez a ragaszkodás részben magának a héber írásnak a jellegébõl fakad, mert a héber alefbet (ábécé) mindössze huszonkét mássalhangzójelbõl áll, a magánhangzókat e jelek alá vagy fölé tett kis pontokkal, vesszõkkel jelölik.
Nncsnk mgnhgzk!!
Egy ilyen mássalhangzók nélküli szövegben egyetlen betûtévesztés is megváltoztathatja a szó jelentését, ráadásul számos szónak minden tévesztés nélkül is többféle olvasata lehet – attól függõen, hogy a mássalhangzókat milyen magánhangzókkal ejtjük ki –, amelyek mindegyike lehet helyes. Résen kell lenni tehát.
Létezik egy régi talmudi történet: Tovább is van››
A magát a reform és az ortodoxia között pozicionáló, Amerikában conservative-nek, másutt maszortinak nevezett mozgalom intellektuális értelemben vett vonzerejét talán épp az adja, hogy egyszerre kifejezetten modern, progresszív és ugyanakkor tradicionalista is, amennyiben hangsúlyozza a zsidó vallásjog, a háláchá életünket meghatározó voltát. Teszi ez utóbbit azért, mert fölfogása szerint az emberek egymás közti viszonyát szabályozó parancsolatok ill. az ember és Teremtõje közötti kapcsolatot meghatározó parancsolatok egyaránt elidegeníthetetlen részei a szövetségnek. Nincs mit csodálkoznunk tehát azon, hogy a conservative mozgalom ragaszkodik az étkezési parancsolatok megtartásához. A maszorti közbülsõ helyzete azonban itt is megmutatkozik: a kásruthoz való viszonya nem csak a hagyományt kevésbé ismerõk irányába sugároz ki, hanem a magukat a hagyomány egyedül autentikus képviselõinek tartók felé is. Tovább is van››
