Archive for the 'hazai ugar' Category

Szavatossága kétes – Izraeli Filmhét 2008

Nem volt a nyájas Olvasónak valami maró hiányérzete idén tavasszal?

Való igaz, szép számmal ugrándoztak a csokoládényulak a fűben, a hőség is később köszöntött ránk, de valami elmaradt: hagyományosan májusra szokás időzíteni az Izraeli Filmtavaszt a Filmintézet és a nagykövetség szervezésében. Ilyenkor egy hétig napi két vetítést láthatunk az “bájosan meghitt” Örökmozgó moziban egy csomó nyugdíjas nénivel és bácsival egyetemben, akik néha hangosan kiabálnak, hogy “nem hallom, nem hallom”, jelesül a szinkrontolmács hangját.
Idén azonban a kulturális attasé leépítésével párhuzamosan Izrael Állam Nagykövetsége valamiért kivette Surányi Vera kezéből a szervezést, és az eddig izgalmas, valóban friss filmtermést felvonultató program helyére tervezte azt, ami csütörtökön este vette kezdetét.

A bejegyzés folytatódik! ››

Thing that makes you go “Hmm”

A legújabb kisnyilvánosságnak szánt, de kiszivárogtatott beszéd a változatosság kedvéért most Orbán Viktorból jött. Kéri László, a “politológia nagyágyúja”, a Színművészeti tanáraként időről-időre leszervez diákjainak egy közelről bevizsgálható politikust. A jövő fontos emberei smúzolhatnak a ma fontos embereivel. A rendezvénysorozatot vélhetően nehezebb lesz folytatni, és/vagy kevésbé lesz kötetlen, mert Orbán szövege kihallatszott egészen az indexig.

A bejegyzés folytatódik! ››

Égő

Elõre is elnézést kérek az alábbi téma felvetéséért. Se nem pop (rock!), se nem kulturális, ráadásul még csak nem is zsidó. Legalábbis nem úgy. Mégis sokakat foglalkoztat.

A bejegyzés folytatódik! ››

Izr.

Elementáris erõvel bolygatta meg a zsidó közéletet az index.hu szerint a KDNP. Semjén Zsolt pártjának ugyan szavazói még nincsenek, de izraelita mûhelye már van. Egyelõre nem tudni, hogy többrõl van-e szó annál, hogy “egy rossz politika túszként löki maga elé Schwarcz bácsit és Weisz nénit“, lesz-e bármilyen valós funkciója a “mûhelynek” (túl a nyilvánvaló szándékon, hogy az antiszemita vádak elleni villámhárítóként funkcionáljon Semjénék számára).

A bejegyzés folytatódik! ››

Should I Stay or Should I Go?

Ha nem is napi szinten, de úgy havonta egypár alkalommal bizony nekem is eszembe jut Mick Jones-ék fenti kérdése. Menni vagy maradni? Itt maradni Magyarisztánban vagy menni Nyugat (vagy akár Kelet)? Az elmúlt években több barátom is elment külföldre, nem is kevesen, köztük amúgy jópár JP olvasó is (szevasztok). Legalább ennyien fontolgatják a lépést, fantáziálgatnak róla. “Mindenkinek szüksége van egy lelépési fantáziára” – mondta egyszer valaki, akinek most nem emlékszem a nevére, de a mondás megmaradt bennem. A kérdés tehát igencsak aktuális és szerteágazó kínzó alkérdéseket vet fel, olyannyira, hogy a legjobb talán egy “menni_vagy_maradni” közösségi blog indítása lenne. Vitaindítónak összefoglalom én is a saját pro és kontra érveimet. A bejegyzés folytatódik! ››

“Fel kéne szabadulni már”

marabu.jpg

Klikk!

Machortodoxia

A Lauder-iskolában minden pénteken elmondanak egy kidust szombat elõestéjére, persze, jóval az ünnep beköszöntése elõtt, az órák vége körül, mielõtt mindenki szétszéled, a bor sem kóser, mindez rendben is van, a gyerekeket többet úgysem lehet összeszedni, így legalább barátságba kerülnek egy hagyományelemmel, szörp, kaja, aztán húzás. A kasrut sem olyan érdekes, úgysem eszik kósert a tanulók 99%-a és a Lauder nem is vallási intézmény, alternatív vagy liberális zsidó iskola. Valamit felmutatni a vallási tradícióból, zsidó gondolkodástörténetbõl, zsidó tárgyú irodalomból, zsidó történelembõl, megtanítani valamelyest héberül, ez a küldetése, a dolog a helyén van. A kidust alkalomadtán gyerekek is olvassák, ez még szebb. Az egyik lány, a frissen megalakult Maszorti mozgalom istentiszteleteinek résztvevõje, nemrégiben felvetette, hogy szívesen elmondaná õ is a kidust alkalomadtán. Errõl szó nem lehetett, a tréfli bor felett, a sábeszt órákkal megelõzve csak a Teremtés koronája mondhat bróhét. Minden háláhikus rendelkezés megszeghetõ e nem vallási alapú, liberális iskolában, azt az egyet kivéve, amelyik azt mondja ki, hogy a nõ, ha férfi jelen van, soha, semmilyen körülmények között nem mondhat kidust. Mindenbõl lehet engedni, kasrutból, ünnepi elõírásból, csak ebbõl nem, soha.

Vajon miért?

Az iskola szellemisége számos tekintetben tényleg liberális. Vallási kérdésekben kiváltképpen laza, de másban is, tényleg. Mi okozhatja ezt a szigorúságot? Egy ortodox kile hasonló álláspontját tiszteletben lehet tartani, érthetõ és következetes. A Lauder álláspontja viszont legalábbis meglepõ. Mi teszi ezt a nõ-problémát teljesen érinthetetlenné tabuvá, miért vált épp ez a judaizmus fundamentumává? Miért elképzelhetetlen, örökre elképzelhetetlen, hogy valaha a Rabbiképzõ Intézet nõi rabbikat képezzen, mikor a neológiával állítólag rokon mozgalom rabbiképzésének ez már magától értetõdõ része? A választ aligha a vallásjogon belül találjuk meg, egészen máshol rejtõzik. Egyszerû, mély, sérthetetlen életformakonzervativizmus ez, a nõk helye a fakanál mellett van-duma következetes végigvitele. Ezen nem segít szekularizmus, vallástalanság, liberalizmus. Ez a sajátos és szívos irányzat a mi különbejáratú kis machortodoxiánk és a lauderes eset arra figyelmeztet, hogy még csak neológia sem kell hozzá.

- Nagy Levin

Egy kis pozitív PR

mazsihisz

A JP már most Boldog Pogány ?j üvet Kíván (BP?üK) mindenkinek.
A fenti képre pedig csak akkor kattintsanak, ha be van kapcsolva a hang.

A képükön van bõr

Egy Tordai Péter nevû ingatlanberuházó, mellesleg a Magyarországi Zsidó ürökség Közalapítvány alelnöke (és volt MAZSIHISZ alelnök), egy százmillió forintos támogatási ügy megtárgyalása során hírek szerint elõbõr-szemlével kívánt meggyõzõdni kuratóriumi tagtársa származásáról egy szeptemberi ülésen. Köszönjük neki a felvezetést, aminek kapcsán beszélhetünk a zsidó érdekképviselet helyzetérõl Magyarországon, 2007-ben.

Ennek alefje és tavja a rendszerváltás után alapult, mégis inkább az ’50-es évek vezetési gyakorlatát folytató MAZSIHISZ. Eredményekrõl keveset, diktatórikus vezetõi módszerekrõl, és komoly síbolásokról annál többet lehet hallani. A MAZSIHISZ elérte azt, hogy miközben a hazai zsidók (vallásosak és szekulárisak) leginkább ellenszenvvel vagy közönnyel figyelik a mûködését, õ számít “A Magyar Zsidószervezetnek”, és évi 3 milliárd forinttal gazdálkodhat. Sokan függenek tõle, de õ csak magától, vagyis szinte teljhatalmú vezetõjétõl függ.

Zoltai Gusztáv

Ehhez képest (az antiszemiták kontextusán túl, amit meghagyunk az antiszemitáknak) milyen ügyek kapcsán találkozunk a MAZSIHISZ nevével? Antiszemita aktusok elítélése, egyoldalú politikai nyilatkozatok, panamák, soá biznisz és választási botrányok. Ebbõl állna a zsidó érdekképviselet?

Nem akar valaki 3 milliárd forint, vagy akár csak 1.5 felett rendelkezni, de cserébe értelmes tevékenységet folytatatva 60 éves tetszhalott állapotából felkelteni a hazai zsidó életet?


Korábban a Mazsihiszrõl:
Sírnivaló 1% reklám

Fülemüle

Azon a végzetes és baljós hétköznap estén elvonta a figyelmünket a palotanegyed színházi kulisszája és képzeletben Krúdy pesti kisvendéglõi elevedenedtek meg kopogó lelki szemeink elõtt, amikor egy óvatlan pillanatban engedtünk a rízsporos csábításnak és betettük a lábunkat a nyócker híres kis zsidó ételeket adagoló éttermébe a FüLEMüLüBE (Kõfaragó utca 5.). Még attól sem riadtunk vissza, hogy belépéskor csak az ajtó melletti nagy asztal egyik sarkában tudtak csak leültetni. Az aperitív (2cl pálinka, 660Ft) közben már elgondolkodtunk, hogy ide miért csak külföldiek járnak….hmmm hát ez persze ígérhet jót is, és optimistán sóletet meg sült libát (2800 Ft) kértünk…csak evés közben kezdtünk gyanakodni arra, hogy a sólet (is) tán csak azért van aranyárban (1600-4300 ft), mert aranyrögöket hagyott benne a szakács, asszociáltunk kedvesen a fogcsikorgató kõdarabkákra (?) ….még szerencse, hogy gyorsan ható gyümölcspálinkájuk van – ha már egyszer dermesztõen rossz a színvonal – legalább legyen mit inni erre az ijedtségre. Sajnos az ízléstelenségre nem tudtunk mit legurítani: vörös szekfûk, Horn és Fletó és Klári, régi MSZMP relikviák találkozása a mûparafa berendezéssel és falborítással, laminált étlap és foltos ingû pincér, késve és csörömpölve elénk rakott evõeszközök szalvéta nélkül lkrv…nem is folytatjuk…nehogy valakinek kedve legyen elcsenni a receptjüket :)

Csak azt nem értjük, miért nem sikerül Budapesten egy jó kis éttermet csinálni, finom hagyományos zsidó receptek alapján és igényes új/kortárs minõségben. Aki hallott ilyenrõl, adjon tippet, hol érdemes ilyet keresni…

Vicc (nem)

Egy jó tündér egy amerikai, egy francia és egy magyar (magyarzsidó) egy kívánságát teljesíti.
Az amerikai így kér: “Van nekem egy szomszédom. Hatalmas, gyönyörû háza van (sokkal nagyobb, mint az enyém) és egy csodálatos piros sportkocsija (sokkal gyorsabb, mint az enyém). Jó tünder, szeretném magamnak ezt a kocsit és ezt a házat, legyen nekem is pont ilyen!”
A francia így kér: “Van nekem egy szomszédom. Fantasztikus nõ a felesége. Olyan alakja van, hogy eláll a lélegzetem, ha csak meglátom, de emellett még mûvelt és kedves is. Kell nekem ez a nõ!”
A magyar (magyarzsidó) pedig így kér: A bejegyzés folytatódik! ››

Rabbi power!

A linkragacsaink között volt pár hete, hogy az MSNBC.com összeállította Amerika legbefolyásosabb rabbijainak ötvenes listáját, a kiválasztottak kiválasztottjait. Marvin Hier a kiválaszottak kiválasztottjai között is a legkiválasztottabb, õ lett ugyanis a no. 1 rabbi a listán. Ki õ? Hier Lengyelországból emigrált az Marvin Hier rabbiEgyesült Államokba, ortodox rabbi és talán arról a leghíresebb, hogy 1977-ben õ alapította a Los Angeles-i a Simon Wiesenthal Centert (itthon kevesen tudják, hogy Simon Wiesenthal csak a “névadó”). Ez a központ az elmúlt 30 év alatt az egyik legbefolyásosabb zsidó intézménnyé nõtte ki magát a világon, megteremtette a “Jewish Human Rights” fogalmát és a kortárs (zsidó?) gondolkodás epicentrumába katapultálta a tikun olam koncepciót, azaz a világ megjavításának és tökéletesítésének – eredetileg halachikus – feladatát.

Yehuda Krinsky rabbiA listán követi õt (no. 2), a Chábád mozgalom vezetõje és CEO-ja: Yehuda Krinsky igazi globális brandet épített a Chábádból, egy olyan szeretetmárkát, ami sikerét és életmódformáló hatását tekintve is tényleg csak az IKEA-hoz és a Coca-Colahoz hasonlítható. Na jó, esetleg a Krisnához is. ;)

Harmadik helyen áll Uri D. Herscher (reform) rabbi, a legrelevánsabbnak tartott mai amerikai zsidó intézmény, a Uri D. Herscher rabbiSkirball Cultural Center alapító-igazgatója. Herscher egy dialógusközpontú, nyitott, szellemileg pezsgõ, kulturálisan is releváns intézményt hozott létre, ahol nem lep meg senkit egy ilyesfajta sorozatcím: “The World Now: Global Understanding through Arts and Culture”. Nem tévedés: a Skirball fõ missziója a zsidó kultúra és hagyományok fúziója az amerikai demokratikus hagyományokkal. Sikerrel.

Yehuda Berg rabbiNegyedik helyen Yehuda Berg (ortodox) rabbi trónol, aki arról hirhedt híres, hogy õ hoztra létre a nem-is-kicsit controversial Kabbalah Centre hálózatot és persze mozgalmat. ?gy is fogalmazhatnék, hogy Berg miatt hívják Madonnát Eszternek és miatta hordott még Britney Spears is piros “kabbala-karkötõt” ($26). Két dolgot el kell ismerni: egyrészt, Yehuda Berg sikeresen, uhh, demokratizálta a korábban kizárólag csak 40 év feletti tóratudós zsidó férfiak számára elérhetõ “kabbalisztikus tudást” , másrészt meg kell hagyni, hogy Yehuda Berg egy nagy pénzügyi zseni (ld. 26 dolláros piros cérna).

Tudnám még folytatni, mert csupa érdekes, színes egyéniség van ezen az ötvenes listán; olyan rabbik, akik hatása messze túlmutat a közvetlen környezetükön.

üs ezzel eljutottam elsõ nagy kérdésemhez a témával kapcsolatban. Itthon vajon lehetne ilyen listát szerkeszteni (akár tizes vagy ötös listát)? Léteznek ma nagy hatású rabbik Magyarországon? Akiknek szava hat, véleménye átüt, álláspontja befolyásol?

Kik lennének õk? (Miért õk?) Kattintsanak, szavazzanak, kommenteljenek.

  • ,