Archive for the 'kinzo kerdes' Category

Page 2 of 3

Konzervzsidó

Ma vendégblogger voltam a Konzervatóriumon, ahol írtam is egy bejegyzést. Aki nem tudja: a Konzervatórium egy tavaly októberben indult új közösségi blog, ami egy olyan szellemi mûhely szeretne lenni, melyben csekély közös pontokon kapcsolódó, különbözõ világnézetû emberek gondolkodnak és emelnek vita tárgyává olyan kérdéseket, melyekrõl a nagy magyar nyilvánosság nem, vagy keveset beszél (ez a mondat részlet a köszöntõjükbõl). Libertáriánus, konzervatív, liberális-konzervatív, szabadságpárti világnézetû gondolkodókat szeretnének összegyûjteni: ezek mind olyan filozófiai/politikai iskolák, melyek itthon alig ismertek és kevésbé reprezentáltak az értelmiségi közbeszédben. Szerzõik között van két olyan személy is, akit én nagyon tisztelek: Tallián Miklós és radio. Mindketten írtak már a JP-n is, Miklós a JP Falafel Testing Guide módszertanának kidolgozója is. Nélkülük biztosan nem figyeltem volna oda a Konzervatóriumra.

Vendégbejegyzésem zsidó témáról szól: a magyar-zsidó társadalmi szerzõdésrõl. Ez egy elméleti írás, ami mai gyakorlati (kínzó) kérdésekre is keresi a választ. Az írást egy nem költõinek szánt kérdéssel zárom: mit mond a mai jobboldal? Mit tud, akar, képes, mer mondani a felvetett dilemmákról, illetve e dilemmák implikációiról?

A topikot direkt nem moderálom, bárki hozzászólhat. Számomra ez a vita ugyanis a konzervatóriumos nyilvánosság lakmuszpapír-tesztje. Kíváncsi vagyok, hogy milyen minőségű ez a (moderálátlan) nyilvánosság. Bízom benne, hogy előremutató dolgok is lérejöhetnek a vitából.

Ki mit gondol itt?

Machortodoxia

A Lauder-iskolában minden pénteken elmondanak egy kidust szombat elõestéjére, persze, jóval az ünnep beköszöntése elõtt, az órák vége körül, mielõtt mindenki szétszéled, a bor sem kóser, mindez rendben is van, a gyerekeket többet úgysem lehet összeszedni, így legalább barátságba kerülnek egy hagyományelemmel, szörp, kaja, aztán húzás. A kasrut sem olyan érdekes, úgysem eszik kósert a tanulók 99%-a és a Lauder nem is vallási intézmény, alternatív vagy liberális zsidó iskola. Valamit felmutatni a vallási tradícióból, zsidó gondolkodástörténetbõl, zsidó tárgyú irodalomból, zsidó történelembõl, megtanítani valamelyest héberül, ez a küldetése, a dolog a helyén van. A kidust alkalomadtán gyerekek is olvassák, ez még szebb. Az egyik lány, a frissen megalakult Maszorti mozgalom istentiszteleteinek résztvevõje, nemrégiben felvetette, hogy szívesen elmondaná õ is a kidust alkalomadtán. Errõl szó nem lehetett, a tréfli bor felett, a sábeszt órákkal megelõzve csak a Teremtés koronája mondhat bróhét. Minden háláhikus rendelkezés megszeghetõ e nem vallási alapú, liberális iskolában, azt az egyet kivéve, amelyik azt mondja ki, hogy a nõ, ha férfi jelen van, soha, semmilyen körülmények között nem mondhat kidust. Mindenbõl lehet engedni, kasrutból, ünnepi elõírásból, csak ebbõl nem, soha.

Vajon miért?

Az iskola szellemisége számos tekintetben tényleg liberális. Vallási kérdésekben kiváltképpen laza, de másban is, tényleg. Mi okozhatja ezt a szigorúságot? Egy ortodox kile hasonló álláspontját tiszteletben lehet tartani, érthetõ és következetes. A Lauder álláspontja viszont legalábbis meglepõ. Mi teszi ezt a nõ-problémát teljesen érinthetetlenné tabuvá, miért vált épp ez a judaizmus fundamentumává? Miért elképzelhetetlen, örökre elképzelhetetlen, hogy valaha a Rabbiképzõ Intézet nõi rabbikat képezzen, mikor a neológiával állítólag rokon mozgalom rabbiképzésének ez már magától értetõdõ része? A választ aligha a vallásjogon belül találjuk meg, egészen máshol rejtõzik. Egyszerû, mély, sérthetetlen életformakonzervativizmus ez, a nõk helye a fakanál mellett van-duma következetes végigvitele. Ezen nem segít szekularizmus, vallástalanság, liberalizmus. Ez a sajátos és szívos irányzat a mi különbejáratú kis machortodoxiánk és a lauderes eset arra figyelmeztet, hogy még csak neológia sem kell hozzá.

- Nagy Levin

Hibridek vagyunk

Az elmúlt évben is nagy sikere volt azoknak a bejegyzéseknek, amelyek valamiképpen arra a helyzetre reflektáltak, hogy a zsidók sokszor nem homogén módon, izé, zsidók. “Hogyan ünneplik a zsidók a Karácsonyt?” - tette fel a költõi kérdést Fûszeres Eszter. A konvencionális válasz általában az, hogy sehogyan. A legtöbb nem-zsidó is így képzeli és persze a hivatalos zsidó szervezetek is ezt a képet sugallják. Fûszeres bejegyzésébõl és a hozzászólásokból persze kiderül, hogy a valóság ennél sokkal komplexebb és érdekesebb.

A bejegyzés folytatódik! ››

A Mazsihisz – a magyar történelmi egyház

A flódni-performansz kedves volt, spontán, természetes, helyénvaló és nyilvánvalóan túlmutat magán a gesztuson – de nem egészen világos, hogy milyen irányba. Bár a kísérõlevélben megjelent a Mazsihisz-problematika, s ott az aktuális és az aktualitásra ráépülõ utalás a kegyességi szövetség képviseleti igényeinek tarthatatlanságára több szempontból sem lett volna tovább mélyíthetõ vagy bõvíthetõ, az akció nyomán ezen a vitafórumon is megjelent az igény arra, hogy ezt a kérdéskört valamilyen rendszerszerû változás lehetõségének és szükségességének irányában tárjuk fel – ehhez kívánok néhány megfontolást hozzátenni.

A Mazsihisz a megítélésem szerint nemcsak jelen vezetõségének flagráns és az abszurd geg elemeit felvonultató – a szégyenletes és a mulattató között ingadozó – bornírtsága és antidemokratikus eredetébõl következõ korrupt impotenciája miatt okoz rettenetes elemi károkat a magyar zsidóságnak, hanem természete és a magyar társadalmi-politikai együttállásban (rondább, de talán pontosabb szóval paradigmában) elfoglalt pozíciója miatt, azaz rendszerszerûen és kijavíthatatlanul.

A bizalmaskodó és privatizáló munkásõr-motívum itt tévútra vezet, önmagában ugyanis nem magyarázza a kártételt, sõt, arra a rejtett premisszára épül, hogy ha az adott figura és köre nem volna a groteszkségig lehangoló, akkor a szervezet esetleg képes lehetne magának tulajdonított küldetésének keretein belül hasznosan tevékenykedni – ezt én energikusan tagadom.

Mi a baj tehát a kegyességi szervezettel?

A bejegyzés folytatódik! ››

Hello I’m William Shatner and I’m a shaman

Ami akár igaz is lehet inter-generációs kontextusban, hiszen William Shatner összes nagyszülõje a kk-európai régióból érkezett az újvilágba, talán épp Magyarországról is. Voltak vajon régen zsidó sámánok?

Dekóder

Judapest tag

A drága olvasók lassan biztosan ráunnak Döry elvtársra, úgyhogy a JP dob egy friss gumicsontot! Tessék megmondani: ez egy antiszemita judapest tag vagy egy filoszemita judapest tag?

Via: Zsolt Vajda’s Flickr!

Zsidóterror! (A nap híre.)

A nemzetközi helyzet tovább fokozódik. ün mit tenne, ha tisztességes amerikai állampolgárként egy gyanús férfit látna a metrón munkába menet, aki nem elég, hogy magában motyog valamit, de még kis dobozokat is visel, amik fekete izékkel vannak összekötve?

Természetesen hívná a rendõrséget, hogy bejelentse a terroristagyanús személyt. Esetleg zavartan félrenézne, és a következõ megállónál biztos ami biztos alapon leszállna?

Bomba? Szado-mazo kellék? Nem, mégis inkább bomba…?

Íme a rejtély megoldása.

Miért kell (lehet) FÉLNI a zsidóktól? :)

Bevezetésként kezdjük az általános, kommersz dolgokkal, ezek nem igazán az én félelmeim, csak úgy összeszedtem õket a nagyvilágból. (A legtöbb parát szerintem ismeritek.)

1.A zsidóknak HATALMUK van.

gazdasági, politikai és kulturális

1.1 Gazdasági: A zsidók tulajdonában vannak a legnagyobb cégek, mert voltak annyira erkölcstelenek, hogy kihasználják ezt a piacgazdaság nevû izét a lehetõ legjobban. (Sőt, valójában az õ találmányuk.) Ha egy zsidó akar vállalkozni valamire, akkor a (zsidó) bankároktól könnyebben kap hitelt, és kamatmentesen, a nem zsidó vállalkozónak nincsennek ilyen elõnyei. Egy-egy bizniszbe a zsidók nem engednek be nem zsidót. Komoly összefonnódásaik vannak különbözõ maffiatevékenységekkel (szerencsejáték, drog), ezért is könnyebben tudnak nagy pénzhez jutni.

A bejegyzés folytatódik! ››

Judenhut, schwarz mit Haaren, Juden Hut Mütze

Mit tesz a megfáradt német vásárló, ha a városi jelmezboltok kifogytak az Elvis, a Batman, a gorilla, a bohóc és még a maradék Bors örmester jelmezekbõl is? Igen! Zsidó (Juden) jelmezt vásárol a német E-bay-en! Mindössze 9,90 euró (szarvak, szakáll és vámpírfogak nélkül).

Juden

a szabad szex földje?

gõzerõvel zajlik az izrael re-branding kampány – naná, hogy az internet sem maradhat ki a szórásból. az emlékezetes maxim címlapfotó után készültek még jópofa viral-videók és rábukkantunk egy hasonló tematikájú (israel hot) kampány blogra is. a kérdés leginkább azonban az, hogy valóban annyira jópofi, s eredményes-e ez a nõi testre és ezáltal gyakorlatilag a könnyû szexre/-el csábítgató stratégia? persze egy szót se szóljunk, hiszen épp a napokban kapott reklámhatékonysági díjat (a mérõszámokon lehetne vitatkozni egy pöttyet, mert ugye a valós konverzióról zéró információértékkel bírnak – így leginkább hype-mutatónak nevezhetõk…) az emlékezetes, a magyar turizmus zrt. számára készített balatoni nyár címû… izé.

Fülemüle

Azon a végzetes és baljós hétköznap estén elvonta a figyelmünket a palotanegyed színházi kulisszája és képzeletben Krúdy pesti kisvendéglõi elevedenedtek meg kopogó lelki szemeink elõtt, amikor egy óvatlan pillanatban engedtünk a rízsporos csábításnak és betettük a lábunkat a nyócker híres kis zsidó ételeket adagoló éttermébe a FüLEMüLüBE (Kõfaragó utca 5.). Még attól sem riadtunk vissza, hogy belépéskor csak az ajtó melletti nagy asztal egyik sarkában tudtak csak leültetni. Az aperitív (2cl pálinka, 660Ft) közben már elgondolkodtunk, hogy ide miért csak külföldiek járnak….hmmm hát ez persze ígérhet jót is, és optimistán sóletet meg sült libát (2800 Ft) kértünk…csak evés közben kezdtünk gyanakodni arra, hogy a sólet (is) tán csak azért van aranyárban (1600-4300 ft), mert aranyrögöket hagyott benne a szakács, asszociáltunk kedvesen a fogcsikorgató kõdarabkákra (?) ….még szerencse, hogy gyorsan ható gyümölcspálinkájuk van – ha már egyszer dermesztõen rossz a színvonal – legalább legyen mit inni erre az ijedtségre. Sajnos az ízléstelenségre nem tudtunk mit legurítani: vörös szekfûk, Horn és Fletó és Klári, régi MSZMP relikviák találkozása a mûparafa berendezéssel és falborítással, laminált étlap és foltos ingû pincér, késve és csörömpölve elénk rakott evõeszközök szalvéta nélkül lkrv…nem is folytatjuk…nehogy valakinek kedve legyen elcsenni a receptjüket :)

Csak azt nem értjük, miért nem sikerül Budapesten egy jó kis éttermet csinálni, finom hagyományos zsidó receptek alapján és igényes új/kortárs minõségben. Aki hallott ilyenrõl, adjon tippet, hol érdemes ilyet keresni…

Meztelen Paris Hilton fotók

üs még több meztelen igazság a kattintás után.

A bejegyzés folytatódik! ››

Lambada at plastik media

Sasvári Angelday Józsi a Plastik Media sztárja: Józsi maga a Plastik Média. Igazi tematikus blog meets énblogról van szó: a témák pedig leginkább a tenisz, az Apple, a SuperMario, a *szarás* (énkérekelnézést), illetve Kobak macska körül forognak. Kedvelem ezt a blogot. Most új téma került elõ, ami legalább olyan népszerû, mint Józsi üllepítéses történetei: konkrétan a faszról az erektált férfi nemiszervrõl van szó. Mármint, hogy lambadázás közben azt most akkor hozzányomja-e a még alig ismert hölgyeményhez a férfiember vagy épp fordítva, ilyenkor igyekszik a férfiember ezt minden lehetséges eszközzel elkerülni (rejtegetõ stratégia).

Az uborkaszezon puszta létét alapból cáfoló kérdésfelvetés élénk, intenzív vitát váltott ki a Plastikon. A bejegyzés folytatódik! ››

Fekete bárány

A Tnach-ban a fekete bárány Jákob meggazdagodását szimbolizálja. Az Újtestamentumban a bárány Jézust jelképezi. De vajon mit jelképeznek ezek a vérszomjas újzélandi bárányok? A kattintás után vérloller trailer következik.

Black Sheep. The Movie. Forrás: http://www.blacksheep-themovie.com

Érdemes meglátogatni a trash-horror-paródia film honlapját is.

‹Biccentés: KultPlay

Depresszió

A Depresszió egy népszerû magyar együttes neve (Figyelem! Depi Zoli basszusgitár oktatást vállal!), de most a DSM-IV pszicho-bedekker által is lejegyzett állapotra gondolok. Vajon miért van az, hogy nõk és zsidók körében gyakoribb ennek a kétségtelenül szar állapotnak az elõfordulása?

Feltûnõ, hogy a zsidók úgy általában hajlamosabbak a hangulatzavarokra és ez már Jónásnál és persze Jákobnál is így volt. Jézusról jobb nem is beszélni. A bejegyzés folytatódik! ››

  • ,