Miután Németország végérvényesen újraegyesült, az újonnan érkezõ zsidókat egyenletesen osztották el a tartományok között: a Fekete-erdõtõl Türingiáig, Rostocktól Mannheimig. üs minden tartomány maga szabta meg a befogadás feltételeit.
Lakályos kis marzahni szállásunkon a legvadabb históriák keringtek errõl. Hogy például Kölnben a zsinagóga fõrabbiját bÃzták meg: vizsgálja meg, mennyire zsidók valójában ezek az új zsidók. AmÃg õ ki nem állÃtotta a bizonyÃtványt, kár is volt tovább próbálkozni. A rabbi megkérdezte egy hölgytõl, mit esznek a zsidók húsvétkor. – Uborkát – állÃtotta a hölgy -, uborkát meg húsvéti kalácsot. – Hogy jut eszébe az uborka? – háborgott a rabbi. – Ja, tényleg, már tudom – derült fel a nõ. – Mi, zsidók, maceszt eszünk húsvétkor. – Na persze, ha úgy vesszük, a zsidók egész évben maceszt esznek, ehetnek akár húsvétkor is. De tudja egyáltalán, mi az a macesz? – faggatózott tovább a rabbi. – Hát persze – örvendezett a hölgy -, az a kekszféleség, amit õsi recept szerint a kisgyerekek vérébõl sütnek. – A rabbi elájult.
A bejegyzés folytatódik! ››
Ezt Elie Wiesel mondta Alfred Pasternak, magyarországon született, 1956 óta Amerikában élõ nõgyógyász professzornak, akinek Inhuman Research -Medical Experiments in German concentration camps cÃmmel Ãrt angol nyelvû könyvét tegnap mutatta be Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke, valamint a szerzõ az Akadémia székházában. A könyvet, amely a koncentrációs táborokban folytatott orvosi kÃsérletekrõl szól, elsõsorban az tesz különlegessé, hogy a szerzõ nemcsak túlélõ, de egyben orvos is. A kÃsérletek részletes, sokszor egészen grafikus, de szükségszerûen szubjektÃv leÃrásán túlmenõen (amit már korában mások megÃrtak pl. Nyiszli Miklós: Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban), tudományos mélységben és összetettséggel elemzi és csoportosÃtja a különbözõ kÃsérleteket (antropológiai-fajelméleti, háborús célból vagy puszta quasi-tudományos érdeklõdésbõl fogant). A bejegyzés folytatódik! ››
jeff ‘a légy’ goldblum látogatást tett a yad vashem-ben, inspirációt merÃtendõ készülõ új filmjéhez, a yoram kaniuk regényébõl készülõ ‘adam resurrected‘-hez. a történet egy, a gázkamrától megmenekült egykori cirkuszi bohócról szól, akinek a lágerben a kemencékbe terelt rabok szórakoztatása volt a feladata, s a háború után egy izraeli elmegyógyintézetbe kerül. a regénybõl korábban már szÃnházi elõadás is készült egyébként. A bejegyzés folytatódik! ››
“Budapest-based author Adam LeBor will introduce his latest book, City of Oranges: Arabs and Jews in Jaffa, a critically-acclaimed true story of three Jewish and three Arab families living in the same town over the past century.”
hely: bestsellers
idõ: 2006. február 17. péntek (igen, ez ma van!), 17:00
érdekesnek Ãgérkezik, ha valaki akkortájt’ véletlenül arra járna, feltétlenül számoljon be tapasztalatairól! olvasónaplót is elfogadunk.
(via caboodle.hu)
van az úgy néha, hogy egy zsúfolt Ãróasztalon nem találunk egy fontos iratot, s néha az is elõfordul, hogy lába kél egynek-egynek. (részünkrõl persze a papÃrmentes irodára szavazunk, no de ez csalfa mellékszál ehelyütt) ám ha mindez kényes helyen, s kényes idõkben történik, akkor könnyen tömeghisztériába torkollhatnak az események. ha pedig egy zsidó is belekevertetik az ügybe, könnyen az ördög-szigeten találhatja magát – dacára mégoly hÃres közéleti szereplõk hangos tiltakozásának. alfred dreyfust, 1894 december 22-én Ãtélték számûzetésre és kényszermunkára. ártatlanul.
(ajánlott irodalom: nicholas halasz – dreyfus kapitány – egy tömeghisztéria története. (1980) kossuth könyvkiadó)
hanukarácsony? haiku? adunk az eklekticizmusnak, jöjjön hát a zen-judaizmus! mintha csak a nagyit hallanám némiképp upgradelve, távol-keleti ÃzesÃtéssel:
“the journey of a thousand miles begins with a single oy. if you wish to know the way, don’t ask for directions. argue.”
“wherever you go, there you are. your luggage is another story.”
“in nature, there is no good or bad, better or worse. the wind may blow or not. the flowering branch grows long or short. do not judge or prefer. ask only, “is it good or bad for the jews?”
és a személyes kedvenc:
“to practice zen and the art of jewish motorcycle maintenance, do the following: get rid of the motorcycle. what were you thinking?”
a forrás személyes amazon-wishlistem élén áll. értitek…
A Traig-nõvérek felteszik a kérdést: “Why eat sushi when there’s Jewshi?” A hazai zsidóság giccs-érdemei persze jóval szerényebbek, de a Judaikitch pont ezen a téren segÃthet áttörést elérni.
A könyv megrendelhetõ az Amazon.com-ról, potom tÃz (amerikai) dollárért.
60 évvel ezelõtt valahol németországban, valami elkezdõdött. minden meg volt Ãrva, csak tudni kell olvasni a biblia kódját. ugye…
már megnézhetõ a részben budapesti helyszÃneken forgatott új spielberg-film, a münchen elõzetese. a történet persze már ismerõs lehet a képernyõrõl is, hiszen michael anderson ‘86-ban készült gideon kardja c. opuszát itthon is vetÃtették. irodalmi háttérként mindkét mozgóképes feldolgozáshoz a magyar származású Ãró-újságÃró, george jonas megtorlás c. könyve szolgált.
A rabbi macskája Franciaország egyik legnépszerûbb fiatal képregényÃrójának, Joann Sfarnak a munkája. Egy rabbi, a lánya és beszélõ macskájuk szarkasztikus humorral, ám szeretettel megÃrt különleges történetét meséli el.
Most végre itthon is megjelent a sorozat első, “A bár-micva” cÃmû része, keményfedelű album formájában. Checkitout.
Mi a Talmud és milyen a talmudi észjárás?
Mik a zsidó jog jellemzõi?
A Pesti Súl Egyesület március 6-án, vasárnap egész napos rendezvényt tart a Talmud megismertetésére >>
