zsidó identitás és kultúra a 21. századra
Miért ekkora para Trianon? Miért a félelmi logika igazgatja ebben a kérdésben is a legtöbb embert? Miért monopolizálta a szélsőjobboldal a Nagy-Magyarországról folyó társadalmi diskurzust? Kínzó kérdések-JP válaszkísérletek.
Figyelem! Erősen szubjektív trianonozás következik!
Karl Marx volt az egyik első modern antiszemita. Ma a Kuruczinfó, a Bombagyár és a többi korszerűen antiszemita szájt (irónia) is mind Marx köpönyegéből bújt elő. Igen, kedves antiszemiták: a modern antiszemitizmust is “mi” találtuk ki. Mi kérünk elnézést a tévedésért.
Karl Marx ugyanis zsidó származású volt, ahogyan ezt mondani szokás. Ügyvéd apja, Heinrich Marx – eredeti nevén Hirschel ha-Levi Marx – egy rabbi és Talmud-tudós fia volt és leszármazottja a híres mainzi rabbinak, Eliézer ha-Levinek, akinek a fia, Jehuda Minz a páduai Talmud-iskolát vezette. Marx anyja, Henrietta Pressborck szintén egy rabbi lánya és híres írástudók és bölcsek leszármazottja volt.
A kis Marx a poroszországi Trierben született 1818. május 5-én. A család korántsem volt szegény: Marxék a középosztályhoz tartoztak és társadalmilag is emelkedőben voltak. Mivel egy 1816-os porosz rendelet értelmében magasabb jogi állásokat zsidók nem tölthettek be, az ügyvéd apa áttért a protestáns hitre, és 1824-ben hat gyermekével együtt megkeresztelkedett. Marx 15 éves korában konfirmált, és a fennmaradt jelek szerint egy ideig buzgó keresztény volt. Zsidó nevelésben nem részesült sem otthon, sem máshol, és ezt nem is igyekezett pótolni, a zsidó ügyek sosem érdekelték.
Két kapcsolódási pontja mégis volt a zsidósággal.
47 évvel ezelőtt ezekben a napokban a zsidó közvéleményt két ügy is alaposan megrázta. Az egyik Adolf Eichmann pere volt Jeruzsálemben: a Holokauszt “mérnökének” tartott volt SS alezredest emberiség-ellenes bűnökkel fogták perbe; Eichmann neve 4-5 millió zsidó halálához volt kapcsolható.
A perrel nagyjából egyidőben durva antiszemita hullám söpört végig Európa egyik demokratikus államában, a Konrad Adenauer kancellár kormánya vezette Nyugat-Németországban. Mindössze másfél évtizeddel a hitleri birodalom bukása után úgy tűnt, hogy ismét felütötte fejét a nácizmus réme. Rettenetes hírek borzolták a zsidók ideigeit: zsinagógákat és temetőket gyaláztak meg, horogkeresztek jelentek meg házfalakon és sírokon, zsidó vezetők, rabbik kaptak antiszemita fenyegető leveleket. A kommunista kelet-németek azonnal rámutatak: lám-lám, a kozmopolita-imperialista Nyugat-Németországban még mindig tombolnak az ordas eszmék, míg a szocialista testvériségben élő Kelet-Németországban bezzeg az antifasiszta politika megszüntette a zsidóellenességet. Sokaban motoszkált egy “WTF”-érzés, de nem derült ki semmi érdemleges.
Egészen 1992-ig kellett várni. Ugyanis négy évtized múlva, az NDK és a Szovjetunió összeomlásával kiderült az igazság: az egész szart a Stasi, a keletnémet kommunista titkosszolgálat kavarta. Megtervezett akcióról volt szó, aminek a Nefelejcs-hadművet nevet adta a Stasi: így akarták lejáratni a rivális Nyugat-Németországot és így próbálták legitimitáshoz juttatni a saját rendszerüket legalább a baloldali értelmiség szemében. Válogatott módszerekkel hergelték a német társadalom antiszemita indulatokra fogékony részét éveken keresztül és szították az antiszemita indulatokat.
Úgy tûnik az élet csupa pezsgés és innováció a 6. születésnapját ünneplõ iWiW házatáján. Egyik informátorunk hívta fel a figyelmünket arra, hogy az iwiwes profiloldalakon a ikonok között hamarosan megjelenik egy praktikus – és régóta várt – új szolgáltatás: immár egy kattintással felnyomhatjuk ellenségeink teljes személyes profilját – méghozzá feed-ként – a Kurucinfóra! A feed a személyes elérhetõségeken (telefon, email, lakcím) kívül tartalmazza a felhasználó képeinek id-jét, képaláírását, a thumbnailt és a felbontást is.
Lehet, hogy az iWiW egy Facebook-szerû MiniFeed-megoldásban is gondolkozik? Ki tudja. A JP mindenesetre üdvözli az európai értelemben vett Web2.0-es új szolgáltatást az iWiW-en.
Elõre is elnézést kérek az alábbi téma felvetéséért. Se nem pop (rock!), se nem kulturális, ráadásul még csak nem is zsidó. Legalábbis nem úgy. Mégis sokakat foglalkoztat.
Pont másfél évtizede hangzott el Landeszmann Györgytõl, Budapest egyik vezetõ fõrabbijától:
“Ha felsorolnánk azoknak a zsidóknak az értékeit a magyar kultúrában, amit ha kivonnánk Magyarországról, akkor nem maradna más, csak a bõgatya és a fütyülõs barack.”
Az interjú a Heti Magyarország 1993. február 26-i számában jelent meg, az Index “Tegnapi újságja” pedig felidézi, hogy mi is vezetett az elhíresült mondatig. Ugyanitt elolvashatjuk az eredeti cikk beszkennelt változatát is, ami a sokat sejtetõ zoltai.jpg nevet viseli.
Szerintem ez egy olyan történet, ami jól tükrözi a magyar-zsidó együttélés sokféle neurózisát, kibeszéletlenségét és frusztrációját. Landeszmann amúgy Kanadába disszidált az eset után – Szabó Alberten kívül talán õ az egyetlen negatív hazai közszereplõ, aki ezt a megoldást választotta.
Ma van Darwin-nap: épp 199 éve, 1809. február 12-én született Charles Darwin, az elegáns és nagyívû evolóciós elmélet apukája. “A fajok eredete” alapjaiban rengette meg a világot: nagy szavak ezek, de tény, hogy sem a tudományos, sem az egyházi élet nem maradt ugyanolyan utána.
Az közismert, hogy a kereszténység számára Darwin nagy tüske volt és nagy tüske is maradt, ami nem túl meglepõ, miután úgy tûnt, hogy Darwin elmélete eltörölte a határt az ember és az élõvilág többi része közt. Az ún. kreacionisták elõszeretettel tolják félre Darwint (”ez a Darwin azt mondja, hogy az õsapám majom volt, de õ maga majom”) és ezt korántsem csak marginális pozíciókból teszik.
De mit mondanak a zsidók, mit mondanak a zsidó vallási élet vezetõi Darwinról és a “fajok eredetérõl”?
Talán meglepõ, de a zsidó vallási élet fõ áramai már közel száz éve meglehetõsen “konfliktusmentesen” kezelik a darwini evolúciós elméletet és annak minden filozófiai, teológiai implikációját. Az amerikai modern ortodoxia fellegvárában például, a new yorki Yeshiva University-ben a kezdetek óta tanítanak modern biológiát és evolóciótant is. A teljes para-mentességét a legjobban talán az a 2006-os eset szimbolizálja, amikor az egyetem az Amerikai Természetrajzi Múzeumban rendezte meg az éves nagy adománygyûjtõ eseményét – dinoszaurusz csontvázak és õsember makettek társaságában!
Mind a Modern Ortodox, mind a Konzervatív, mind a Reform irányzatok konzisztenciát látnak az evolucionista elméletek és a zsidó Hagyományok között. Az ultra-ortodox irányzatok azonban elutasítóak: õk a teljes zsidóság kb. 10%-át képviselik.
üs ez nem a Terminátor V. forgatókönyve, hanem 2008 baby! Történt ugyanis, hogy az izraeli barátainkat nagyon megviselte idegileg a 2006-os rakétaháború a Hezbollahhal, ami nyilvánvalóan kakaódélután ahhoz képest, ami egy Iránnal történõ showdown esetén történhet az Alföld méretû országgal. Az elõre gondolkozó, bár erõsen szorongó izraeliek ezért úgy döntöttek, hogy biztos-ami-zicher alapon kifejlesztenek egy olyan parancsnoki rendszert, ami abban az esetben is funkcionál, ha épp nincsenek hús-vér parancsnokok (mert mondjuk meghalt az összes).
“It will be designed for… autonomous operations. In the event of a ‘doomsday’ strike, the system could handle attacks that exceed physiological limits of human command. (Brig. Gen. Daniel Milo)”
Hogy is van a “Skynet”, héberül?
A mémet természetesen maga Tom “Xenu” Cruise indította el a kiszivárgott videójával, amelyben iszonyú tekintettel és eszelõs nevetéssel, dekódolhatatlan rövidítésekkel és végig furán tartott szemöldökkel beszél a szcientológiáról a Mission Impossible ismert zenéje alatt, valószínűleg toborzási szándékkal:
A mém futótűzként terjed tovább:
Ilyenkor már-már sajnálja az ember, hogy nem vagyunk térítő vallás. ;]
A tavalyi évben is készült pár extra súlyos film, hirtelen nem is tudom eldönteni, hogy a “Night of the Living Jews” vagy a “Black Sheep” volt a riasztóbban vicces.
Mitchell Lichtenstein új filmje, a “Teeth” viszont ismét magasabbra emeli a lécet, veri a vérbárányokat és a zombi zsidókat is: groteszkségben, fekete humorban és igen, eszmei mondanivalóban is. A film (vagy akár a trailer) megnézése után a férfi macsóizmus már nem lehet a régi. A Sundance fesztiválon díjjal jutalmazott horrorfilmben ugyanis megvalósul a férfiak rémálma: a katolikus gimnazista lánynak egy szexuális zaklatás után fogak nõnek a vaginájában. Akár Philip Roth is írhatta volna a forgatókönyvet.
Teeth – “nincsen rózsa tövis nélkül”. A filmet ma mutatják be Los Angelesben és New Yorkban.
Mostanában többen panaszkodtak nekem, hogy lassan nincs hova nézni. Nincs mit tagadni, mi is látjuk: Kuruczinfó, Bombagyár, Magyar Gárda az egyik sarokban, a másikban pedig olyan “jelenségek”, mint Naftali Krausz, az “Új Élet” (A zsidó Népszaga) vagy az Ügyvéd Úr.
A JP szeretne segíteni, ezért ma gyors elígazítást tartunk. Jó hírünk van: a problémát máris azonosítottuk és az ellenszer is ismert!
A probléma: Magyarországon is felbukkantak a dementorok. Itt köröznek körülöttünk. Hogy kik ők? A dementorok – mint J.K. Rowling leírásából is megtudhatjuk -
a legvisszataszítóbb lények közé tartoznak, akiket valaha a hátán hordott a föld. Amerre járnak, kiszívják a levegõbõl a békét, a reményt és a boldogságot. Ha túl közel mész egy dementorhoz, kiszippant belõled minden kellemes érzést, minden boldog emléket. A dementor, ha megteheti, addig élõsködik rajtad, amíg olyanná nem válsz, mint õ maga: lelketlenné és gonosszá. Kiszipolyoz, s végül nem marad benned más, csak a legszörnyûbb emlékeid. A dementorok a pozitív emlékeket érzékelik az emberekben, ezekbõl táplálkoznak.
A megoldás – a JP tanácsai:
1. Igyekezzünk kerülni a dementorokat – messziről!
2. Ha már összetalálkoztunk velük, védekezni a “Patrónus-bűbájjal” lehet, de igazából bármilyen bűbáj, sőt valódi báj is megteszi. A bűbáj megidéz egy patrónust, ami egy pozitív erőtér, a jó emlékekből táplálkozva. Ez egyfajta pajzsként működik a dementorok ellen. Megidézésekor egy kellemes emlékre kell gondolni. A patrónus bűbáj varázsigéje: Expecto Patronum! Megidézéséhez az kell,hogy csak pozitív emlékre gondoljunk és ne érdekeljen,hogy a dementor milyen fagyos levegõt áraszt.
3. A dementorok által okozott sokkra jó gyógyír a csokoládé, de a jó levegőn sétálást és a szaunázást is ajánljuk. Figyelem! Nagyobb sokkok esetén kerüljük pár napig az internetet!
Expecto Patronum!
A nemzetközi helyzet tovább fokozódik. ün mit tenne, ha tisztességes amerikai állampolgárként egy gyanús férfit látna a metrón munkába menet, aki nem elég, hogy magában motyog valamit, de még kis dobozokat is visel, amik fekete izékkel vannak összekötve?
Természetesen hívná a rendõrséget, hogy bejelentse a terroristagyanús személyt. Esetleg zavartan félrenézne, és a következõ megállónál biztos ami biztos alapon leszállna?
Bomba? Szado-mazo kellék? Nem, mégis inkább bomba…?
Bevezetésként kezdjük az általános, kommersz dolgokkal, ezek nem igazán az én félelmeim, csak úgy összeszedtem õket a nagyvilágból. (A legtöbb parát szerintem ismeritek.)
1.A zsidóknak HATALMUK van.
gazdasági, politikai és kulturális
1.1 Gazdasági: A zsidók tulajdonában vannak a legnagyobb cégek, mert voltak annyira erkölcstelenek, hogy kihasználják ezt a piacgazdaság nevû izét a lehetõ legjobban. (Sőt, valójában az õ találmányuk.) Ha egy zsidó akar vállalkozni valamire, akkor a (zsidó) bankároktól könnyebben kap hitelt, és kamatmentesen, a nem zsidó vállalkozónak nincsennek ilyen elõnyei. Egy-egy bizniszbe a zsidók nem engednek be nem zsidót. Komoly összefonnódásaik vannak különbözõ maffiatevékenységekkel (szerencsejáték, drog), ezért is könnyebben tudnak nagy pénzhez jutni.
Mi lesz 5768-ban a Közel-Keleten? Milyen lesz 5768-ban a Közel-Kelet? Lehet találgatni! Pár issue:
- Irán: Izrael “megelõzõ csapást” mér Iránra? Egyedül vagy az amcsikkal? Ha igen, sikerrel járnak? Ha nem, atomhatalommá válik Irán? Milyen következményekkel fog járni egy esetleges katonai akció?
- Palik: Sikerül megállapodást kötni Abbaszékkal? Mi lesz a megállapodás tartalma? Mi lesz Jeruzsálemmel? Megmaradnak Abbaszék Ciszjordániában (vagy ott is átveszi a hatalmat a Hamasz)? Mi lesz Gázával?
- Szíria: Mi lesz Aszadékkal? Iránhoz kötik sorsukat vagy kivételesen megjön a jobbik eszük?
- Libanon: mi lesz ebben az országban Irán és Szíria függvényeiben?
Venne ün használtautót ezektõl a férfiaktól?
Egy etióp, egy arab, egy orosz, egy askenázi és egy szefárd férfi lép be a kocsmába.
A feladat: mindegyiknek találnia kell egy állást, egy albérletet, valamint egy óvodahelyet egy kisgyermeknek.
Mindannyian izraeli állampolgárok.
Az eredmények:
1. Askenázi: a legtöbb helyen sikerrel járt, rasszista/kirekesztõ jelenségekkel nem találkozott
2. Szefárd: szoros második
3. Ortodox: harmadik
4. Orosz bevándorló: negyedik
5. Etióp: a jelentkezések több mint felében elutasították, több tucat esetben kapott rasszista/sértõ megjegyzéseket
6. Arab: a kontaktok 70%-ban elutasították, többször ráb****** a telefont is.
Részletek, teljes sztori a YNET cikkében ››
Legújabb kommentek a JP-n: