Azt hiszem megtaláltam az év blogbejegyzését (thanx Semes!).
Bölcs Lázadó képben van és elmondja ünöknek a tutit.
“(…)ekkor kezdõdtek a bajok. Merthogy megkérdezte a Saci, hogy ne szórakozzak már, az én anyám nem zsidó. Mondom jó hogy nem, mert hogy izraelita. Azért is fekszik szegény Isten nyugosztalja az izraelita temetõben. Na nem szaporítom a szót, azt hitték szórakozom, akkor világosítottak fel a többiek a bandából, hogy az izraelita meg a zsidó az ugyanaz. Mondtam ne vicceljetek már srácok, a mocskos zsidókat mind utáljuk, ez összetart minket, de az én anyám az nem volt zsidó! Kurva ideges lettem.”
A történet elõzménye és folytatása is legalább ennyire izgalmas! De talán túlságosan is: a JP azt gyanítja, hogy a Bölcs Lázadó valójában nem is a Bölcs Lázadó. De hát akkor ki lehet ??
ps: Bölcs Lázadó a tavaly õszi kõdobálókról
Darvas István rabbi elhívott engem és Stimm Elmát a vasárnap délutáni Kántorkoncertre, a Nagyfuvarosba. Elmentünk, de az igazság az, hogy nem voltak különösebb elvárásaim – tulajdonképpen nem is voltam még soha kántorkoncerten. Két pozitív meglepetés is ért. Egyrészt teltház volt a zsinagógában: legalább százan voltak vagy még többen. Másrészt pedig több kifejezetten jó hangú kántor is énekelt. Ez a legelején még kétséges volt: az egyik kántor (neve maradjon most jótékony homályban) úgy énekelt, mintha khm, Purim lenne. A bejegyzés folytatódik! ››
majd’ egy hónapja indította el oli goldsmith legújabb, ‘999borats‘ elnevezésû projektjét. a kanadai srác korábban az our lady peace nevû rockbanda spiritual machines albumborítójával és a lemezen található in repair címû szám díjnyertes klipjének rendezésével tette le névjegyét a pop-kultúrában. a klip egyébként a polihisztor zseni ray kurzweil the age of spiritual machines címû mûvére reflektál (hidden track az album végén!). leginkább mégis mixelt-média kombóként jellemzi saját tevékenységét – robert rauschenberg nyomán. mûveiben a digitális kultúra és a hagyományos technikák keverednek s állnak össze színes, energiával teli stílussá. A bejegyzés folytatódik! ››
Nos, kinn voltam, túléltem, annak ellenére, hogy a teret rendesen körbeépítkezik, az ennek megfelelõ hanghatások kíséretében. Állítólag erre mondják, hogy lendületben a város. Szép volt, jó volt, vettem könyveket.
Ha valaki még holnap kimenne:
Leginkább a mérsékelt jobboldaliak figyelmébe (olvasnak õk minket? ha igen, most jól járnak) – a Századvég a saját kiadványaira 40% kedvezményt ad!! ün nem vagyok mérsékelt jobboldali, de azért találtam érdekeset. Ill. van még egy kupac könyvük darabonként 100 Ft-ért is, abból is vettem, jéj. A bejegyzés folytatódik! ››
az megvan ugye, hogy valakirõl “szagról” tudjuk, hogy szintén zenész? van ennek nyilván evolúciós magyarázata (ismerõsség, fight or flight, ilyesmik), de nem is ez a lényeg. azonban nem mindig teljesen egyértelmû (dehogynem), hogy az illetõ (ember, jelenség, bármi) zsidó avagy gój-e. a vonatkozó klasszikus poént a témáról elolvashatjuk leonard alfred schneider aka lenny bruce tollából. érdemes meg- és feljegyezni lenny-vel kapcsolatban, hogy õ volt az, akit 1960-ban obszcenitásért letartóztattak ‘frisco-ban (majd még néhányszor a következõ években, míg aztán le is ültették és végül bele is halt jól) – egyébként széles nyilvánosság elõtt cocksuckers-ezett egy pöttyet. boldog békeidõk. hasonló jellegû leíró rendszertanként ismerõs lehet a szépemlékû matula (hüpp-hüpp) izsdb-je. nos, a bangitout pedig összeszedte az internetes webvilágháló tartalmainak zsidó vs gój listáját (fyi: geek-ek elõnyben) >> katt ide a listáért <<
a webkettõ alapelve – találd meg > szûrd meg > továbbítsd, azaz a megosztás – rengeteg jogi és etikai problémát vet(ett) fel, melyekre születtek és születnek különbözõ minõségû és hatékonyságú válaszok és megoldások (vagy legalábbis próbálkozások) – elég, ha csak a riaa eléggé meg nem kérdõjelezhetõ tevékenységére, a drm-re vagy épp a creative commons-mozgalomra gondolunk. de vajon mit tud kezdeni a vallás az egész internet-jelenséggel? most mindenesetre elkészült egy bevezetõ-jellegû (tan)anyag, egyéni vagy akár csoportos feldolgozásra. szellemi tulajdon, letöltés, szoftvertelepítés, licenszek, wi-fi és piggybacking, videomegosztók, közösségi oldalak és a halacha. (sok)minden, amit tudni akarsz a szexrõlaz internetes webvilágháló-szõtte felgyorsult világunkról a tóra és a magyarázatok tükrében. a tananyag a yutorah.org oldaláról tölthetõ le.
(figyelem: az anyag az amerikai jogi szabályozás alapján készült!)
Transzlatológiai harc, konzervatív zsidók, hitéleti passzivitás, egalitáriánizmus, relatív kielégítetlenség. Jegyzõkönyv! Megalakul az elsõ hazai maszorti közösség? Ha érintve, esetleg megérintve érzi magát, feltétlenül kattintson ide most. Viccen kívül: ez komoly lehet.
Ismerik az American Apparel-t? ?k egy másik etikusan kapitalista cég Amerikában, ahol kizsákmányolás-mentesen (ld: “sweatshop”), valamint fokozottan ökobarát módon készítenek trendi szabadidõ- és sportruházatokat. A nemkizsákmányoló gyártási módjaik között találhatjuk mindenekelõtt azt, hogy helyben, azaz Los Angeles-ben készítik a ruhákat, dolgozóiknak átlagosan 13 dolláros órabéreket fizetnek, ehhez jönnek még a különbözõ benefitek, pl. fizetett szabadság, egészségügyi biztosítás, dotált ebédek, bérletek a helyi tömegközlekedésre és most jön a hab a tortán: a szünetekben masszõröket biztosítanak a megfáradt jómunkásembereknek, akik amúgy a cég bringáival közlekedhetnek a különbözõ egységek között. Mintha Svédországban lenne az ember! A bejegyzés folytatódik! ››
Megvan ugye, hogy mi a Second Life? Egy online virtuális világ, amit 2003 óta építenek felhasználók milliói: mára külön társadalommá, gazdasággá fejlõdött “szuverén” ország (középhatalom?). A Second Life világát a számítógép elõtt ülõ felhasználók építik, akik 3D-s karakterek bõrébe bújva azzá válhatnak, akivé csak akarnak. Van saját fizetkõeszköz is, ez a Linden dollár és a pannon pumához hasonlóan (not!), a gazdaság itt is dübörög: naponta több millió Linden dollár cserél gazdát. Az online polgárok (az “avatarok”) nem csak bóklásznak a virtuális térben, hanem aktív, mondhatni hasznos életet élnek: dolgoznak, termékeket készítenek, vállalkozásokat indítanak, kapcsolatokat létesítenek egymással. Ebben a világban nem csak magánszemélyek hoznak létre “avatarokat”: az elmúlt években beköltözött ide több egyetem is, és persze sok cég is felfedezte már ezt az univerzumot mint marketing lehetõséget, az IBM-tõl kezdve, az American Apparel ruhacégen át egészen a Reuters hírügynökségig. A Duran Duran pedig bejelentette, hogy a Second Life-ban fog koncerteket adni.
Na de vajon vannak-e itt zsidók? Jó kérdés, eddig szerintem nem voltak, most viszont egyenesen a budapesti székhelyû OSA (Open Society Archives) döntött úgy, hogy Svédország nemzetközi kulturális intézetével közösen a magyar zsidókat mentõ svéd diplomata, Raoul Wallenberg életével és munkásságával összefüggõ tartalmakat visznek a Second Life-ba. Az ötlet a svédeké, s közvetlen elõzménye, hogy Svédország vásárolt egy saját szigetet a Second Life-ban, amelyen június 1-jén megnyitja nagykövetségét (õk lesznek az elsõ ország, akik ilyet tesznek).
Ezután lehet tippelni. Melyik zsidó szervezet lesz az elsõ a Second Life-ban? (Szerintem a Chábád.) Mikor valósul meg klasszikus zsidó alapvicc a két zsidóról és a három zsinagógáról? Lesz-e vajon antiszemitizmus a Second Life-ban, ha megjelennek a zsidók is? Mikor nyit Izrael is követséget? Lesznek-e politikai/robbantásos merényletek az elszaporodó követségek ellen a Second Life-ban?
Megannyi csodálatos kérdés, amelyektõl talán még William Gibson tolla is megremegne.
Update: rengeteg zsidó van már a Second Life-ban!
még kissé alakulófélben van ugyan (e percekben készül éppen a kerítésre a nádborítás), de megnyílt a bobek kert (kazinczy utca 53). az asztalom elõtt éppen feketerigók szaladgálnak, a szomszédban játszótér, már áll a kerti grill és a sörcsapok is beüzemelve (kozel vs dreher). ja, és a wifi a kertben is mûködik. talán az egykori kisszimplához hasonlítanám (-beton). helyek zárnak, helyek nyitnak. így megy ez.
- – -
Kapcsolódó: WiFi felmérés Budapesten
Fagyasztott húsok?
Az állami szabályozás alapján használhatnánk, de mi nem használunk.
Mesterséges ételszínezékek?
Az állam szerint belerakhatnánk, de nem tesszük.
Ízfokozók?
Az állam szerint belerakhatnánk, de mi nem rakjuk bele.
Adalékanyagok?
Az állam szerint ezt is belerakhatnánk, de mi ezt sem tesszük.
Miért!?
Mert mi kóserek vagyunk: egy magasabb szintû hatalomnak felelünk.
(”We answer to a higher authority.”)
A Hebrew National 1975-ben született reklámja hatalmasat szólt Amerikában: egyszerre irányította a figyelmet alapvetõ ételbiztonsági kérdésekre, nem mellesleg pedig sikerült újrapozícionálnia a “kósert”, mint releváns (azaz a halachán túl is releváns) élelmiszer kategóriát. A reklám akkora siker volt, hogy még bõ 10 év késõbb is ment az amerikai tévékben, legalábbis én gyerekkoromban láttam a Thundercats :) és a He-Man között az akkortájt debüttáló Fox csatornán.
Itthon várat magára még az áttörés, mind kóser cool, mind élelmiszerbiztonsági kérdésekben. Most viszont történt valami érdekes: elindult a van.alapítvány dialógusoldala, ahol a cseverészések akár közös cselekvésekhez is vezethetnek. Az aktuális téma természetesen az élelmiszerbiztonság.
Beveszed-E?
