A JP jelentős hányada mától, illetve holnaptól a (soldout) Balaton Sound Fesztiválon lesz. Hello szandál, hello vietnámi papucs!
Fat Boy Slim: Push the Tempo (igen, ezt nyúlta le a DJuice)
'rockn'roll jew' kategória archívuma.
Spock alias Mr. Spock a Star Trek legemblematikusabb szereplője, a USS Enterprise csillaghajó első és tudományos tisztje, James T. Kirk kapitány közeli bizalmasa és barátja. Spock a Vulcan bolygó egyik legbefolyásosabb politikusa, Sarek nagykövet, és földi felesége, Amanda Grayson fia. “Vulcaninak” tartja magát, és a vulcani életmódot követi, gyakran összeütközésbe kerül érzelmes emberi felével, ezt azonban jól titkolja. Vulcanihoz illően életét a logikus gondolkodás vezérli, érzelmei állítólag nincsenek, a valóságban persze csak nem mutatja ki őket. Emiatt folyton humoros összetűzésekbe kerül a Kirk-Spock-McCoy triumvirátus harmadik tagjával, az érzelmeire hallgató dr. Leonard McCoy hajóorvossal.
Amit minden JP-olvasónak tudnia kell Spockról:
1989. júliusában a Beastie Boys megjelentette második albumát, a korszakalkotó Paul’s Boutique-ot. A Shake Your Rump volt a második szám az albumon és a poptörténetben itt hangzik el először a “Horowitz” szó.
Shake your Rooooooooompahh! Shabat shalom JP!
Vannak azért elmaradásaink. A Soulico-ról például eddig nem is esett szó a JP-n. Pedig ők a közel-kelet kb. első teljesen vállalható DJ-csapata, akik saját produkciókban és mások zenéinek szétpimpelésében is rendesen ott vannak, de bulicsináló potenciáljuk is nagyobb, mint King Kong Viagrán.
A Soulico négy tel avivi arc: Eyal Rob, Sabo Ronen, Michael Emeth és Ido Wido. Együttesként működnek, mint a Kraftwerk; bulijaikon négy lemezjátszóval, két keverőpulttal és egy dobgéppel egészítik ki magukat. Azt mesélték nekem, hogy az első “hivatalos” Soulico mixtape legendássá vált közelkeleten és közelnyugaton, ennek hatására kínálta meg őket szerződéssel a JDub Records is (akik a Balkan Beat Box kiadója is; most 5 évesek). Az albumuk meg is jelent tavaly, de ez a bizonyos első - 2004-es! - mixtape már Sold Out. A JP viszont megszerezte:
Soulico: MasaBeha Mixtape (letöltés: jobbklikk)
Húzzátok le, tekerjétek fel, kezeket a magasba, mindenki táncol!
A 90-es években a Klezmatics volt számomra (és még sokak számára) a legmeghatározóbb “crossover” banda: Frank Londonék ellenállhatatlan módon keverték a hagyományos zsidó népzenéket a jazzel, a hászid lakodalmas rockkal, a funkkal és mindezt egy olyan new yorki hücpe zsidó attitüddel és tempóval tolták, ami azonnal a coolság legmagasabb szintjeire kataputálta őket.
Ez a státuszuk (legcoolabb fúziós, posztklezmer zsidó együttes) az én szememben nagyjából addig tartott, amig meg nem jelent a Balkan Beat Box a szinen - szintén New Yorkban. Azóta a Balkan Beat Box az új Klezmatics: eksztatikusan dögös, vérbő zenekar, ahol
hagyományos és mai zenestílusokat ötvöznek egy elképesztő erejű zenei folyammá, amely a gypsy punkot a lakodalmas rockkal, a reggae-t a klezmerrel és a fúziós zenével házasítja össze egy lüktető, ezerszínű hangzáskavalkádban. (Millenáris ajánló)
A BBB zenéjében ott figyel Boban Markovic és Manu Chao, a Gogol Bordello és a Fanfare Ciocarlia, Charlie Parker és Rachid Taha, a Gypsy brass és Missy Eliot hangzásvilága egyaránt. Szól a jiddis klarinét, a poliglot rap, bolgár népdalénekesnők tradicionális éneke, maghreb-fúvósok és müezzinek. Ezek a zenei koordináták faszán és szellemesen vannak összerakva és rengeteg benne a jó humor - ez volt a Frank London és a Klezmatics sikerének is az egyik kulcsa.
Élő fellépéseik állitólag fenomenálisak: akár cirkuszinak is nevezhető multimédia koncertjeiken hat állandó zenésszel lépnek fel, valamint alkalmi vendégmuzsikusokkal Bulgáriából, Marokkóból, Spanyolországból, Izraelből és Törökországból, akik valamennyien saját kulturális sajátosságaikkal gazdagítják, azaz teszik észveszejtően judeókozmopolitává a Balkan Beat Box koncertélményét.
A Balkan Beat Box duót az ex-Gogol Bordello-tagok, Ori Kaplan és Tamir Muskat alapították, utóbbi a Firewater és Big Lazy tagjaként is ismert.
Szóval van ez a figura, aki az egyik klipben még lapátkarjával pancsolva dugja a pirosbőrű szobát, a másikban meg az izraeli tévében két nagypapának magyarázza a dúr és moll világvicc hatalmát, aztán kesztyűben elzongorázza azt, hogy Gogol. Le nem bírna állni.
Ráadásul mindannyiunk gyerekkorát teszi helyre, mikor a zongoraversenyt végre rendes értelemben versenynek mutatja: bemelegít. izzad.
Kiezmiezmilyenez.
A Gonzales az. Csakis ő lehet. A magyar származású kanadai zsidó, aki berlini de francia. Nem állítom, hogy nem öregedett meg. Minek. Elnézve a bűvész-identitásos legfrissebb lemezborítót (biztos új hóbort) meg a zsabós inges átható tekintetet, lehet, hogy most már tényleg le kéne állnia. A Solo Piano album azért még mindig abbahagyhatatlanul játszható körbe és körbe. Most épp három és fél órája szól.
Az az érdekessége, hogy minden albumán más a stílus. Van neki komolyzongorás, meg alternatív rokkos meg nyálas mázas. A wikipédia azt írta, hogy kezdetben az egyetemen tanulta a jazz virtuóz és zeneszerző szakot, és minek? Azért, hogy alternativ rock zenekart alapítson, legyen egy slágere és utána makacsul bukjon. (Nem volt hajlandó megváltoztatni a slágergyanús szám címét “Making a Jew Cry”-ról akármire, úgyhogy egyik rádiós sem akarta felkonferálni. Nemám.) Utána lakott Kelet Berlinben 1999-től, ami nem túl nagy hőstett, de persze ő lett a világ legrosszabb MC-je. Direkt. Még mindezek előtt némafilmekhez zongorázott (a mozigépész előtt mindenképp szeretnék némafilmekhez zongorázót is a rajongóim között tudni), aminél romantikusabban el sem lehet képzelni.
Egyébként ő a Feist producere (ez pontosan milyen munkakör, hogy ők most akkor lefekszenek-e, vagy hogy oldják meg, az részletesebben is érdekelne) és néha átöltözteti azt a lányt karácsonyfának, hogy rappeljen.
Az interjúk, meg a klippek sokkal többet mondanak. Némelyikben még irtó helyes. Aztán öreg lesz és lassan elkezd varázsolni.
Ez a poszt pedig azért született, mert engem egy egész délután el tudott szórakoztatni a játéka, a zeneviccei és egyszer még ámulatba is estem, de majd ti is. Tovább is van››
A JP-n 2006. januárjában adtunk először hírt, illetve hangot Rebel Sun-ról és az izraeli Coolooloosh kollektíváról. Aztán lett hoszabb bejegyzés, koncertbeszámoló, sőt exkluzív JP-interjú is az együttessel.
2007-ben a Coolooloosh volt a 2. Keset fellépő sztár-együttese (promóciós videójuk emléket állít Budapestnek is), idén pedig a Kidma hívta el őket Budapestre, a Pixrael című kiállításukhoz kapcsolódó bulira.
Ami holnap lesz a Gödörben.
Tudjátok milyen voltam 16 évesen a kilencvenes évek elején? Például hosszú hajú (és triplafülkarikás), de nem a fehérpumacipős-farmerdzsekis-terpeszbenléggitározós fajta, hanem leginkább olyasmi fazon, mint Mike Patton volt, a Faith No More énekese:
A Faith No More (és persze Flea) hatására vettem meg első (Fender Jazz Bass-utánzat) basszusgitáromat is, az egész baráti társaság slap-bass mániában izzott.
A 90-es évek második felére Mike Patton messze kinőtte a “funk-rock-rap” műfaj (szűkös) kereteit és nagyon okos, nagyon szofisztikált, nagyon behatárolhatatlan és egyre inkább experimentális zenéket kezdett el csinálni a Faith No More-al: Tovább is van››
A punk a legzsidóbb rock’n'roll mozgalom, in both makeup and attitude. Valahogy így lehetne összefoglalni Steven Lee Beeber “The Heebie-Jeebies at CBGB’s” című könyvének lényegét.
A szerző több, mint 125 interjú alapján jutott erre a következtetésre. Az alanyok közt természetesen megtaláljuk Tommy Ramone-t is. Továbbá zsidó reflexológia felsőfokon - változó zsidó identitás, kitörés a sztereotípiákból, és punkrock.
Nem is nagyon ajánlgatnám tovább, mindenki nézze meg a honlapot (nem mellesleg: így kell egy kiadványhoz tisztességes internetes megjelenést csinálni), különös tekintettel az extra videókra, meg a blogra, ami több, mint egy évvel a megjelenés után is aktív, sok érdekes poszttal.
Instant get! Flódni alert! Hey! Ho! Let’s go! Gabba gabba hey!
(Kínzó kérdések: Dr. Orosznak megvan-e már a könyv? Mit szól ehhez az egészhez Bede Márton?)
Nem, nem sütöm el én is a jews és a juice szó hasonló kiejtésére épülő szóviccet, pedig a következő videón egy zsidó fog arról énekelni, hogy neki bizony narancslére volna nagy szüksége. Közben bongón játszik, lelkesen. Nézzük csak:
De vajon ki lehet ez a narancslé-hiánytól szemmel láthatóan módosult tudatállapotba kerülő figura? Adnék néhány segítséget:
- Zsidó volt. Minő meglepetés. Valódi rock’n'roll jew.
- Munkássága egy korszakában különféle sztriptízbárokban alkotott, ezt felesége türelmesen viselte.
- Elmélete szerint az első vacsorameghívás előtt meg kell kérdezni a nőket, hogy utána éjszaka mi fog történni. Ha a válasz kedvező, jöhet a vacsora.
- Hobbija volt a páncélszekrény-feltörés, zárnyitás, hasonlók. A tapasztalatokat lelkiismeretes, önjelölt biztonsági szakértőként főnökei elé tárja. Válaszul munkatársait körlevélben kérik: tartsák távol a zárt íróasztaloktól, valamint jelenlétében tartsák zárva a széfeket (a nyitott széf kombinációit ugyanis ki tudta találni a zárszerkezet letapogatásával).
- Legnagyobb ötletét a boton pörgetett tányérokat bemutató klasszikus cirkuszi attrakció ihlette.
- Ha élne, vasárnap volna 90 éves.
A megfejtés pedig…
Tovább is van››
Emlékeztek Tashára és Diskára? Ők a két izraeli YouTube csaj, akiknek “Hey” videóját eddig több, mint 20 millió ember nézte meg a világon. Több, mint két magyarországnyi ember!
A rekordokat döntő “Hey” klipben Tasha és Diska pedig csak fake-gitározott és tátogott a zenére (persze 22 millió YouTube nézőt elbűvölően bájosan), de most Izrael 60. születésnapja alkalmából dalra fakadnak valódi hangjukkal is:
Happy Birthday Israel!
Tegnap voltam a CivilKultNapon a Sirályban, ugyanis meghívtak a kedves szervezők, hogy vegyek részt a “zsidó médiáról” szóló beszélgetésblokkban (“Van értelme az önálló zsidó sajtónak? Kinek szólna és kik olvassák?”). Vagy ahogy a Subba mondá régen: Ő ki? Akar mit? Jó mire? Kérdések, válaszok, fondorlat! A kerek asztalunk körül ült Sturovics Andi, a Pilpul.net anyukája és Gadó János, a Szombat egyik apukája; Vincze Kata Zsófi moderált. A hallgatóság körében csomó ex-kukkoló is ült, nagyon helyesek voltak. Az utcára telepedtünk ki, mert ott sütött a nap és a klasszság-faktor egyszerűen nagyobb volt, mint a galérián. Öttől hétig tudtunk beszélgetni, mert utána Keszei Barbara és Pethes Ágnes táncelőadása kezdődött: vatteverjuvanttuszí volt a címe és én csak lestem.
Ha valaki kíváncsi esetleg a beszélgetés úgynevezett tanulságaira, azokat szívesen megosztom majd komment formájában.
További highlight-ok:
Zu sammen koncert, méghozzá Big Band formációban - szocpol hiphop a berendezkedés ellen. Ők mondják magukról, aláírom:
“Egyszer egy oi korban fürdünk, mint a pakisztáni gyerekek a foszforban. A koszt hol van csak a posztkom hajt. Oldódik a nemzet a szocpolban. A kárpát kórsonkat nem adjuk olcsóbban, mert azt hisszük,hogy mi szopjuk a legjobban…”
Ők a kedvenc Sirály csapatom: Mc Flow/Mc Barothy/osztja penkó/Dj Placid/Kardos Dániel-gitár/Golovich Ferenc-dob/Heilig Tamás- Bassz/Keresztes Tamás- zongora/. Nincs se YouTube, se semmi más tőlük - ők csak a Sirályban vannak, ez az ő koruk és az ő helyük. Nem big band formációban:
Rengeteg ismerős volt és a koncert közben ráadásul kiderült, hogy a tánctér legjobb nője is JP olvasó (bár azt állította, hogy neki nem göndörödött be a haja eddig). Kukkoló persze. Héló.
A JP blográdió 2004. december óta működik, jelenleg 69 számot csöpögtet a vájtfülekbe, rotálva.
Természetesen dolgozik. Tommy Ramone – a Bajcsy-Zsilinszky út híres szülötte, akinek a világ a hey-ho let’s gót köszönheti – az Ontario tartománybeli Peterborough város Legendary Red Dog Tavern kocsmájában lép fel mint az Uncle Monk zenekar énekese-bendzsósa.
Uncle Monk: Claudia Tienan és Tommy Ramone
Ramone a Toronto Starnak adott tegnapelőtti interjújában elmondta, hogy azután is hallgatott magyar népzenét, miután családjával az Egyesült Államokba költözött, és hogy ennek valószínűleg köze van az Uncle Monk zenei irányához – a bluegrass is népzene, csak amerikai, az Appalache-hegység ír és skót származású népe játssza.
Uncle Monk: Long Gone (02:36)
„De a Ramones zenéjébe valószínűleg több magyar elemet csempésztem, mint az Uncle Monkéba” – teszi még hozzá.
Kapcsolódó: Mesterházy Lili 2004-es interjúja Tommy Ramone-nal az Indexen.
Matisyahu volt az elsõ hászid hiphop/reggae/niggun arc, aztán jött Ritz Jordan (Y-Love), egy fekete hászid srác, aki poliglot rímeit angol, arab, jiddis, héber és arameus nyelveken hegyezte.
Most itt van egy újabb ortodox, hászid elõadó, aki lógó ciceszekben tolja a rímeket. Íme Nosson Zand a.k.a. Niz (kosherhiphop.com):
Y-Love-al:
A Jewlicious-on hallottam róla elõször.
