Kedves olvasók, nézzünk szembe együtt egy ténnyel: a magyar zsidók többsége úgynevezett “asszimiláns” zsidó. Az ilyen családokban elhagyták, hátrahagyták, le-, ki-, valamint szerteszét hagyták a zsidó hagyományaikat, ünnepeiket és szokásaikat a generációk során. Ezekben a zsidó származású családokban így ma már alig ismerik ezeket a szokásokat, vannak pl. zsidó ünnepek, amikről sokan nem is hallottak soha. Léteznek családok, ahol előfordult a keresztény betérés is, de ez legtöbbször csak formalitás maradt, kevesen váltak valódi hithű katkóvá vagy protivá. Így nem jellemző az olyan keresztény ünnepek tartása zsidó családokban, mint a Pünkösd vagy a Mindenszentek. Marad így - jó esetben - összesen kettő ünnep, amit meg lehet tartani: a Karácsonyt és a Húsvétot. De számoljuk ide az Újévet/Szilvesztert is, tehát legyen három ünnep, amit az asszimili zsidók tartani tudnak.
'szimchá' kategória archívuma.
20 dolog tehát amit a rengeteg megmaradt macesszal csinálhatunk a széderek után. William Levin és Michelle Citrin barátaink elõadásában és figyelem, a klipben maga Maceszbácsi is feltûnik!
Nem egyszerû túllépni a megrögzült klasszikus kliséken, amelyek az izraeli-palesztin konfliktust õvezik. Néha szerencsére mégis sikerül és ebben mindenképpen segítségre vannak az olyan csókák, mint például Adam Neiman. Adam Neiman a No Sweat divatmárka létrehozója: a brand specialitása, hogy “kizsákmányolás-mentesen” (ld. sweatshop) és ökobarát módon gyártanak szabadidõ- és sportruházatokat. Neimannak van egy harmadik vesszõparipája is (a sweatshop-free és az öko-vonalak mellett): a munkahelyteremtés a munkanélküliség-súlyjtotta palesztin területeken. A fokozottan trendi No Sweat cuccokhoz a textilek jelentõs részét Bethlehembõl szerzik be, az Arja Textiles-tõl.

Szép hetet kíván Lasse Gjertsen és a JP.
A január általában a legkevésbé kedvenc hónapom. Miért? Mert elszenesedett hó maradványok, latyak és eldobált karácsonyfák borítják ilyenkor Budapest utcáit, hetekig nem látszik a nap, az ünnepi díszek viszakerülnek a dobozokba, ahogyan az évvégi pezsgés és mámor érzetét is felváltja valami kollektív másnaposság. A január elseje így ritkán hoz “új év” hangulatot számomra: sem a természet, sem a kislelkem, sem a kulturális élet, sem a társadalom nincs megújulási ciklus elején ilyenkor.
Van csomó más újévem viszont, ami közül kettõ ‘zsidó újév’ (amúgy összesen négy zsidó újév van). Új év érzetem van õsszel, Rosh Hashana (Ros Hasano) ünnepén - ez idén szeptember végére esik. Új év érzetem van szeptember elején, amikor elkezdõdik újra a diákoknak a tanítás, véget ér az uborkaszezon és újra felpezsdül a budapesti kulturális élet. Új év érzetem van azon az elsõ tavaszi napon, amit én csak “cisz-napnak” nevezek: az elsõ tavaszi nap, amikor a nõk kritikus tömege tavaszi ruhára vált (smiley).
Végül, de nem utolsósorban, újév számomra Tubisvát is, a Fák Újéve. A luniszoláris héber naptár miatt ez az ünnep is mindig máskor van, idén korán lesz: már január 22-én. Izraelben persze már ilyentájt egyértelmûen közeledik a tél vége, a piacokon már hatalmas epreket lehet kapni.

Itthon is talán ki fog sütni a nap, esténként meg együtt gyûjthetjük össze a fényt, pl. a Marom programjain. A Frottír kreatív mûvészcsoport installációja látható és öntözhetõ lesz. Tatár György filozófikus lesz. Akkezdet Phiai, Emunah (UK), Popdavec és Anomaly MC (UK) hallgatható lesz és bulizható lesz. Janklovics nevettetendõ lesz. A tubisváti széder finom és egészséges lesz. Mindez ma estétõl!
A JP javaslata a fentieken kívül: tartson mindenki saját hortikulturális fesztivált otthon is! A szükséges összetevõk egy jó kis tubisvati széderhez:
- pár jó barát és/vagy családtagok
- gyümölcsök (szokás ilyenkor végigenni az összes gyümölcsfajtát, ami megterem Izraelben)
- ezeket lehet csokiba is mártogatni (csoki-fondue!)
- valami jó borû
- forgatókönyvnek pedig lehet egy tubisvati haggadát használni (pdf)
Sana tova.

Ha valaki azt várja, hogy leírom, hogy sehogy, az téved.
Négyféle képpen, sõt, ennek a négynek a mindenféle variációja is lehetséges :-)
32 RSS feed.
Napi 20+ új blogbejegyzés olvasása.
Napi 30+ email.
1593 még feldolgozatlan email.
6 magyar nyelvû újság.
8 angol nyelvû újság.
Heti 2-3 új recept.
Heti 3-4 új étterem- és új hely ajánló.
Heti 6-7 új munkahelyi brief és ajánlatírás.
Tanulmányírás.
Google Calendar.
Prezentációk.
Google Docs.
Munkahelyi telefonok.
Skype.
Magántelefonok.
To-do listák.
Munkahelyi esemesek.
Magánesemesek.
Facebook.
LinkedIn.
iWiW.
WordPress.
Judapest.Org
Palotanegyed.Hu
Határidõk.
Flódni.
Információviharban, mit viharban, információs szennyezõdésben!, az always on állapotában élem napjaimat. A permanens információ-túladagolástól zsibbad az agyam: nagyságrendekkel több információval szembesülök, mint amit megfelelõen be tudnék fogadni érzelmileg, szellemileg. Figyelmem ezernyi apró darabkára zuhan, koncentrációképességem a Google Reader staccatóját követi: lassan könnyebben elterelhetõ leszek, mint az M1-es Tatabánya és Bicske között. Hiperimpulzív üzemmódban csinálok mindent, mint egy beszpídezett zsonglõr.
2004, 2005, 2006, 2007. Ma három éves a JP. Szevasztok.

Az elsõ néhány poszt épp három évvel ezelõtt, december 4-én esett meg. Az egyik “Shmulkey Gebrachts”-ról szólt (NCSY reklám) és még ma is roppant mulatságosnak találom:
Akkor persze még nem volt YouTube, így kevésbé volt élvezhetõ a videó. De más is történt még azóta: A bejegyzés folytatódik ››
Találkozzunk este a Sirályban!
A micve nem A. A. Milne egyik (kedves) teremtménye, hanem egy héber eredetû jidis szó. Fontos szó ráadásul: a vallásos zsidó életet talán ez a kifejezés határozza meg leginkább. Fordítása parancsolat, jelentése azonban ennél több: jócselekedet.

Az egész zsidó vallási rendszer ezekre a kötelezõ cselekedetekre, a micvékre épül, amelykbõl összesen 613 van a Tórában (õrület, tudom). A kedves idetévedt antiszemita olvasók kedvéért itt megjegyezném, hogy sem a nem-zsidók kizsákmányolása, sem más turpisság nincs a 613 parancs között. Van viszont jópár olyan micve, ami ma már nem alkalmazható és ezért már nem érvényes (pl. a Jeruzsálemi Szentéllyel kapcsolatos parancsolatok ilyenek).

A “hit” önmagában nem is számít annyira a zsidóságban: a cselekedet, a pozitív cselekvés a fontosabb értékmérõ. A zsidóknak persze nem elég mechanikusan végrehajtania a micvéket, hanem ezeket tudatosan kell tenni. Ahogy Kant is mondta:
Gondolj mindig arra, hogy ha mindenki úgy cselekedne, mint te, fennmaradhatna-e az emberiség!
Nos, elvben a zsidók is pont ilyen tudatosak.
De szerencsére azért nem csak elvben: a zsidó filantrópia bizony nagy és kiterjedt és korántsem csak a zsidókra korlátozódik. Itthon ez is még gyerekcipõben jár, de azért vannak klassz közösségi kezdeményezék is. Ilyen lesz szerintem a Micve Nap, december 9-én.
Kisgyerekek korai szocializációjára pedig ajánljuk a Mitzvah Man videójátékot.
A Shabat (Nyugalomnap, lol) a zsidó minõségbiztosítás egyik legfontosabb eszköze.
Shabat shalom.
Nincs is annál szebb, amikor egy sabbati vacsorán összetalálkozik, na persze nem teljesen véletlenül két bringa balerina.
S mikozben én csendben fordítom az idõnként elhangzó héber szavakat és kifejezéseket bringa balerina társnõmnek, egy hirtelen kardvágással, (épp a “tikva” - remény szó fordítása után) így szólok hozzá csillogó szemekkel:
“Te nyanya, és azt tudod, hogy mondják héberül, hogy bicikli?”
Van valami elementárisan vicces a hászidokban, ezért is szeretik sokan szerepeltetni õket filmjeikben. Persze a valós életben a legtöbb hászid korántsem annyira vicces, mint a filmekben. De néha elõfordul, hogy még annál is azobbak:
Ninja! DJ Handler esküvõjét látták, a mikrofonoknál Y-Love és Frank London. Shabat shalom!






