Archive for the 'vita' Category

Page 3 of 6

Hogyan (ne) jelentkezzünk birthrightra?

Építem a panaszkultúrát. Van az, nélkülem is, de most kell. Ugyanis, tavaly mentem volna a sokak által már jól ismert “Izrael ingyen 10 napban” élményre.

Pár nappal az indulás előtt, rokonainknál látogatóban, hívott arrébb anyám egy pár percre: “nézd a tv-t”. ün néztem, és láttam, illetve pont, hogy nem láttam Haifát, a füsttõl. Nem megyek. Nem is fájt a szívem nagyon, mert az egész magyar csoport itthon maradt. Jövőre mindannyian megyünk, terveztük, és nekem sokszor eszembe is jutott, hogyan fogunk sétálni Jeruzsálemben, este csillagokat nézni a tel-avivi tengerparton, meg minden hasonló rózsaszín élmény, amit egy olyan ember képzelhet el, aki még nem járt egy országban, és vágyik oda.

A bejegyzés folytatódik! ››

Köves Slomó újfajta zsidó identitást keres

üs nem csak keres, hanem talál is. Mindezt ráadásul tömören és világosan képes artikulálni a NOL olvasói számára is, mintha a chábád-rabbik nem csak talmudtóra, hanem alapos PR/média képzést is kapnának az iskoláikban. Slomó (akinek a wiw-es adatlapján nagyon vicces a “születési név” rubrika)  olyan dolgokat mond,  ami a judapest.org állásponthoz sokkal közelebb áll, mint a Mazsihiszéhez.  Szóval kol hakavod, skajach és kattintsanak még egy nagyot a cikkhez!

Tfilin Barbie: nincs többé egyedül

Nem, nem Kennel jött össze: egy nõi minjánt hozott össze magának.

Tefillin Barbie Minyan

A “tefillin barbie”-kat Jen Taylor Friedman, egy amerikában élõ nõi tóramásoló (!) készíti. (Elõzmények a judapesten itt)

Ezekben a tefillin barbie babákban az a csodálatos, hogy egy “asszimilációs-disszimilációs kör” bezárulását szimbolizálják. Az eredeti, elsõ Barbie Doll-t a zsidó származású Ruth Hander készítette Barbara nevû kislányának és az a “siksze” baba egyértelmûen az erõs asszimilációs vágy megnyilvánulása volt. Két generációval késõbb a zsidó és különösen a nõi zsidó aspirációk ismét radikálisan változnak.

The Times They Are A-Changin’

Kádis vs. Szili

Péter, szégyelld magad, mondta Suchman.
Méltatlan, amit csinálsz, mondta Gusztos.
A koalíciós képviselõk összekaptak a Holokauszton,
a mûsorvezetõ lekeverte õket.

Ez nem egy haiku. Olvassák el a Pufajkás Turul (Index) beszámolóját, majd kattintsanak egyet a jp szavazáson és szóljanak is hozzá jól. A bejegyzés folytatódik! ››

Rabbi power!

A linkragacsaink között volt pár hete, hogy az MSNBC.com összeállította Amerika legbefolyásosabb rabbijainak ötvenes listáját, a kiválasztottak kiválasztottjait. Marvin Hier a kiválaszottak kiválasztottjai között is a legkiválasztottabb, õ lett ugyanis a no. 1 rabbi a listán. Ki õ? Hier Lengyelországból emigrált az Marvin Hier rabbiEgyesült Államokba, ortodox rabbi és talán arról a leghíresebb, hogy 1977-ben õ alapította a Los Angeles-i a Simon Wiesenthal Centert (itthon kevesen tudják, hogy Simon Wiesenthal csak a “névadó”). Ez a központ az elmúlt 30 év alatt az egyik legbefolyásosabb zsidó intézménnyé nõtte ki magát a világon, megteremtette a “Jewish Human Rights” fogalmát és a kortárs (zsidó?) gondolkodás epicentrumába katapultálta a tikun olam koncepciót, azaz a világ megjavításának és tökéletesítésének – eredetileg halachikus – feladatát.

Yehuda Krinsky rabbiA listán követi õt (no. 2), a Chábád mozgalom vezetõje és CEO-ja: Yehuda Krinsky igazi globális brandet épített a Chábádból, egy olyan szeretetmárkát, ami sikerét és életmódformáló hatását tekintve is tényleg csak az IKEA-hoz és a Coca-Colahoz hasonlítható. Na jó, esetleg a Krisnához is. ;)

Harmadik helyen áll Uri D. Herscher (reform) rabbi, a legrelevánsabbnak tartott mai amerikai zsidó intézmény, a Uri D. Herscher rabbiSkirball Cultural Center alapító-igazgatója. Herscher egy dialógusközpontú, nyitott, szellemileg pezsgõ, kulturálisan is releváns intézményt hozott létre, ahol nem lep meg senkit egy ilyesfajta sorozatcím: “The World Now: Global Understanding through Arts and Culture”. Nem tévedés: a Skirball fõ missziója a zsidó kultúra és hagyományok fúziója az amerikai demokratikus hagyományokkal. Sikerrel.

Yehuda Berg rabbiNegyedik helyen Yehuda Berg (ortodox) rabbi trónol, aki arról hirhedt híres, hogy õ hoztra létre a nem-is-kicsit controversial Kabbalah Centre hálózatot és persze mozgalmat. ?gy is fogalmazhatnék, hogy Berg miatt hívják Madonnát Eszternek és miatta hordott még Britney Spears is piros “kabbala-karkötõt” ($26). Két dolgot el kell ismerni: egyrészt, Yehuda Berg sikeresen, uhh, demokratizálta a korábban kizárólag csak 40 év feletti tóratudós zsidó férfiak számára elérhetõ “kabbalisztikus tudást” , másrészt meg kell hagyni, hogy Yehuda Berg egy nagy pénzügyi zseni (ld. 26 dolláros piros cérna).

Tudnám még folytatni, mert csupa érdekes, színes egyéniség van ezen az ötvenes listán; olyan rabbik, akik hatása messze túlmutat a közvetlen környezetükön.

üs ezzel eljutottam elsõ nagy kérdésemhez a témával kapcsolatban. Itthon vajon lehetne ilyen listát szerkeszteni (akár tizes vagy ötös listát)? Léteznek ma nagy hatású rabbik Magyarországon? Akiknek szava hat, véleménye átüt, álláspontja befolyásol?

Kik lennének õk? (Miért õk?) Kattintsanak, szavazzanak, kommenteljenek.

A behódolás fázisai

A behódolás fázisai

Mi is történt Nagy-Britanniában? Neocohn blogjából kiderül:

az történt, hogy a kormányzat szépen kiveszi a holokausztot a történelemkönyvekbõl. A Daily Mail által kiszivárogtatott minisztériumi háttéranyag szerint ugyanis a hatmillió halott zsidó erõsen sértené a hiperérzékeny brit muszlimok hiperérzékenységét, és hát ki akar hiperérzékeny brit muszlimokkal rosszban lenni? A lap szerint néhány brit tanár õszintén elmondta: bizony tekintettel vannak azokra a muszlim diákokra, akiknek a hite mintegy inkorporálja a holokauszt tagadását, és õk maguk attól félnek, hogy a kényelmetlen tények említése zsidóellenes és Izrael-ellenes nyilatkozatokat provokál majd az osztályteremben.

Akkor már kényelmesebb az, hogy meg sem történt. Ja, és már a keresztes háborúk léte is kérdéses, hiszen valószínáleg arról sem teljesen ugyanazt hallanák a brit állami iskolában, mint a történelmet átíró stupid imámjuktól vagy brutalizált iszlámista mesterüktõl az utca túlvégén. Fõ, hogy tekintettel vagyunk, fõ, hogy folyamatosan engedményeket teszünk.

- – -

Nemrég volt:
Le Pen, Juif

“hillary clinton zsidógyûlölõ” [valóban?]

a zsidók persze nem csak az amerikai izraeli lobbit leckéztetik, hanem aktuálpolitikai kérdésekben is hallatják hangukat. identitásuktól függõen ki erre, ki pedig arra, mindenesetre az izraelben terrorszervezetként számontartott nagy-izrael párti kach amerikai fedõszerve, a jobboldali jtf a demokrata jelölteket támadja. (bár közben osztják a republikánus giulianit és mccaint is) A bejegyzés folytatódik! ››

Neo(n)szocialista széder

Tegnap sok év tudatos távolmaradás után adtam esélyt ismét egy “közösségi” széder estének. Elmentem a Bét Orim széderére a Bálint Házba.

A sajátélmények alapján a default közösségi széder Magyarországon: hangulattalanság, neonfények, szellemi és lelki középszer, mûanyag evõeszközök, rossz kaja, minõsíthetetlen borok. Hiányérzet és elvágyódás (a vacsoráról).

Ehhez képest a Bét Orim szédere: hangulattalanság, neonfények, szellemi és lelki középszer, mûanyag evõeszközök, rossz kaja, minõsíthetetlen borok. Büntetés volt.

Meglepõdtem ezen egyébként. Mert lehetett volna más is, néhány jel engem egészen bizakodóvá tett. A bejegyzés folytatódik! ››

A megõrzés éjszakája újratöltve

A megõrzés éjszakája újratöltve. Forrás: http://jqbp.blogspot.com

Régóta figyeljük azt a pofátlanságot, ami a Belsõ-Erzsébetvárosban történik. A régi pesti zsidónegyed korrupciótól sem mentes rombolásával a magyar mainstream sajtó is részletesen foglalkozik, ám a bontások, a kockaházak építése, a (valószínûleg) történelmi léptékû értékrombolás mégis feltartóztathatatlanul, rohamtempóban folytatódik – erõsen úgy tûnik, hogy ebban a magyar politikai elit egyes körei is érdekeltek.

Tegnap éjszaka – Pészah éjszakáján – viszont érdekes akció helyszine volt a Belsõ-Erzsébetváros. Egy maroknyi pesti zsidó a széder esti vacsora után felkerekedett, és szimbolikusan megjelölte a veszélyeztetett házakat, illetve a már leromboltak hûlt helyét a zsidónegyed szívében.

Részletek és az angol nyelvû felhívás az akció blogjában. Kicsit patetikus a hangvétel, de tényleg komoly az ügy.

Hunkurunk a Sirályban: kritika

Tegnap este megnéztem a Sirályban a Bp-i Zsidó Színház legújabb elõadását, amire a JP bejegyzése miatt kaptam kedvet, na meg persze azért is, mert a Tartuffe és a Cseresznyéskert érdekes, izgalmas elõadások voltak. Szóval kredit is volt:) de most elfogyott! Kész! a tegnapi elõadás lesúlyjtóan ostoba és unalmas volt. Maga a darab egy felületes dialógusokból összeállított puzzle, ami nem lenne baj, ez mint mûfaji konstrukció akár pontos tükre is lehet a szétesett, értékválsággal küzdõ, felületes romkocsmatöltelékek mindenestéjének.

Ha ezeket a dialógusokat valóban a barátaiktól hallották, akkor nagy szarban vannak, mert a mai fiatal generáció spleenes és üres seggfejeivel haveroznak. Az ilyen meg inkább kocsmázzon és ne csináljon színdarabot értelmiségi kocsmában. A bejegyzés folytatódik! ››

Irán, bomba, para

Irán, bomba, para

A Jerusalem Post-on olvastam tegnap egy cikket Benny Morris-tól, az a címe, hogy “This Holocaust will be different” (Ez a Holokauszt más lesz – a Szombat hozza a fordítást is – de csak egy részét).

Morris durván pesszimista alkat és a ráció helyett leginkább a rációt elpusztító szenvedélyben hisz. Keserû állításai, röviden:

- üt-tíz éven belül Irán nem csak, hogy hozzájut a Bombához, hanem ezt “derült égbõl lecsapó mennykõként” beveti Izrael ellen. A bejegyzés folytatódik! ››

Rasszizmus shmasszizmus!

Többen is izgatottan kérdeztek rá nálam pénteken, hogy ugye megvan: pénteken a londoni Times-ban Gyurcsány Ferenc kerek-perec kijelentette, hogy Klára asszony bizony bibsi. Ugyanebben az interjúban Gyurcsány azt is állítja, hogy

- There’s is something horrible happening -

és nem Kiss Péter öltönyeire céloz. Az Index erre rezonálva megkérdezi Kovács Andrást a Helyzetrõl, aki elmondja, hogy a Helyzet változatlan, legfeljebb csak egy kis Zavart ürez az Erõben.

Kapcsolódó bejegyzés: Achtung, Panzer (Tóta W. Árpád – w.blog.hu)

Gay! Marriage!

Shabot6000

Háttér (2007. december): Az amerikai konzervatív zsidóság által követendõ irányvonalat meghatározó zsidó jogi szakértõk a héten úgy döntöttek, hogy feloldják a meleg-házasságokra és a homoszexuális rabbik avatására vonatkozó tilalmat.

Update - 07.03.02. – Tegnap este kerekasztal beszélgetés helyszine volt a Sirály, ahol több irányzat képviselõi vitáztak a homoszexualitásról – zsidó szemszögbõl. Egy olvasónk gyorsbeszámolója az eseményrõl:

vasika: sorolhatnék fönntartásokat, mennyire nem volt igazi vita, aktív közönség, egyebek, ezzel együtt inkább a pozitívumot emelném ki, tematizálva lett a magyarországi judaizmus(ok)on belül is a homoszexualitás, még a charadi álláspont sem a teljes intolerancia, ámbár slomó állításait nehéz elhinnem, h személyükben a lubavicsiek sem rekesztik ki a melegeket, még tórafölolvasból sem. mondjuk inkább a júdaizmus erkölcsiségének eltérõ értelmezésérõl szólt a kevés vita is, néhány viccessen burkolt szurkálódás is volt, azért az jellemzõ volt, h még slomó is érzékelte, a jelenlévõk hangulatát túlzottan borzolta, mikor a kleptomániához hasonlította a homoszexuális vonzalmat. na, én bízom a folytatásban

F3ked

Egyszer már voltak itt.

Az Index.hu Semjén Zsolt felvetése nyomán épp ezekben a pillanatokban megszondáztatja a magyar népet: döntsék el az kedves olvasók, hogy “honnét jöjjön az az egymillió”.

Az ázsiai népek szépen ábécé-sorrendbe vannak szedve az Indexen, a sor Afganisztánnal kezdõdik – és meglepetés! – a “zsidók”-kal (sic!) végzõdik. Pontosabban végzõdött, mert tegnap óta finomítottak a dolgon és átsoroltak bennünket az I betü alá.

Íme:

Válasszunk egymillió ázsiait! (index.hu)

Szavazzunk mi is:

  • ,